Az üvegházgázok kibocsátásának jelentõs visszafogása esetén még van remény az északi-sarkvidéki jégborítás stabilizálódására, ezáltal pedig a jegesmedvék megmentésére - derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból.
"Szigorúan tudományos alapon kijelenthetõ, hogy van remény" - hangsúlyozta a kutatást vezetõ Steven Amstrup, a montanai székhelyû Polar Bears International természetvédelmi szervezet vezetõ kutatója, az amerikai földtani intézet (USGS) egykori jegesmedve-szakértõje.
450 ppm-es (milliomod térfogatrész) szinten stabilizálódna a légköri széndioxid-koncentráció, a jegesmedve-populációk valószínûleg még fennmaradnának. Ehhez azonban az üvegházgáz-kibocsátás emelkedõ irányzatának drasztikus letörésére lenne szükség, ha ugyanis a mostani dinamika folytatódik, a légkör karbonszintje a jelenlegi 388 ppm-es szintrõl várhatóan 700 fölé emelkedik a század végére.
Az északi-sarkvidéki jégborítás 2007 nyarán érte el eddigi minimumát, azóta némi regenerálódás figyelhetõ meg. Egyes kutatók szerint az olvadás trendje mára visszafordíthatatlanná vált, a jelenlegi eredmények azonban épp ennek ellenkezõjérõl tanúskodnak.
Steven Amstrup tagja volt annak a USGS-kutatógárdának is, amely 2007-ben azt állította, hogy a 22 ezresre becsült globális jegesmedve-állomány kétharmada valószínûleg eltûnik a század közepére, ha folytatódnak a jelenlegi kibocsátási irányzatok. Amstrup a friss eredmények fényében közölte, hogy ez az elõrejelzés továbbra is helytálló, azonban "most már tudjuk, hogy a folyamat még visszafordítható".
Az AP amerikai hírügynökség értesülései szerint bár más oldalról, de szintén derûlátó következtetéseket tartalmaz egy másik, témába vágó tanulmány is, amelyet az Amerikai Geofizikai Unió San Franciscó-i ülésén ismertetnek csütörtökön. Eszerint még ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik is, egy Kanada északi szigetvilága és Grönland között húzódó jégnyelv a helyi szelek és áramlatok miatt évtizedekig megmaradhat, így az ott élõ jegesmedvék fennmaradására is van esély.
