Az üvegházgázok kibocsátásának jelentõs visszafogása esetén még van remény az északi-sarkvidéki jégborítás stabilizálódására, ezáltal pedig a jegesmedvék megmentésére - derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból.
"Szigorúan tudományos alapon kijelenthetõ, hogy van remény" - hangsúlyozta a kutatást vezetõ Steven Amstrup, a montanai székhelyû Polar Bears International természetvédelmi szervezet vezetõ kutatója, az amerikai földtani intézet (USGS) egykori jegesmedve-szakértõje.
450 ppm-es (milliomod térfogatrész) szinten stabilizálódna a légköri széndioxid-koncentráció, a jegesmedve-populációk valószínûleg még fennmaradnának. Ehhez azonban az üvegházgáz-kibocsátás emelkedõ irányzatának drasztikus letörésére lenne szükség, ha ugyanis a mostani dinamika folytatódik, a légkör karbonszintje a jelenlegi 388 ppm-es szintrõl várhatóan 700 fölé emelkedik a század végére.
Az északi-sarkvidéki jégborítás 2007 nyarán érte el eddigi minimumát, azóta némi regenerálódás figyelhetõ meg. Egyes kutatók szerint az olvadás trendje mára visszafordíthatatlanná vált, a jelenlegi eredmények azonban épp ennek ellenkezõjérõl tanúskodnak.
Steven Amstrup tagja volt annak a USGS-kutatógárdának is, amely 2007-ben azt állította, hogy a 22 ezresre becsült globális jegesmedve-állomány kétharmada valószínûleg eltûnik a század közepére, ha folytatódnak a jelenlegi kibocsátási irányzatok. Amstrup a friss eredmények fényében közölte, hogy ez az elõrejelzés továbbra is helytálló, azonban "most már tudjuk, hogy a folyamat még visszafordítható".
Az AP amerikai hírügynökség értesülései szerint bár más oldalról, de szintén derûlátó következtetéseket tartalmaz egy másik, témába vágó tanulmány is, amelyet az Amerikai Geofizikai Unió San Franciscó-i ülésén ismertetnek csütörtökön. Eszerint még ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik is, egy Kanada északi szigetvilága és Grönland között húzódó jégnyelv a helyi szelek és áramlatok miatt évtizedekig megmaradhat, így az ott élõ jegesmedvék fennmaradására is van esély.
Narában a számos Buddha-templom és kolostor mellett ma a városka egyik legnagyobb látványossága a nyári estéken, az út szélén megpihenő szarvascsorda. A szarvasokról tudjuk, hogy szelíd állatok, mint ahogyan azt is, hogy vadon élnek. Hogy mégis ennyire hozzászoktak az emberek közelségéhez, abban nagy szerepe van a város lakóinak, akiknek barátságos, szeretetteljes viselkedése szinte magukhoz édesgette a szarvasok sokaságát. Az állatok szabadon mozoghatnak, egészen közel engedik magukhoz a helyieket és a turistákat. 
London - Minden jóban van valami rossz: hatalmas lottónyereménye feletti örömsikoltozása miatt harapott ülepen kutyája egy nyertest Nagy-Britanniában.
Tíz évvel ezelőtt Nancy Cowen örökbefogadott egy menhelyi cicát, akit Cleo-nak nevezett el és, aki hűséges társa lett. Az idős hölgy és macskája nagyon ragaszkodott egymáshoz, de sajnos el kellett válniuk, mert Nancy állandó gondozásra szorul, ezért idősek otthonába került ahová Cleo nem tarthatott vele. A cica a néni egyik ismerőséhez került, ám Cleo-nak más tervei voltak. Néhány héttel azután, hogy Nancy az idősek otthonába költözött feltűnt egy macska az épület előtt és állandóan visszatért. Az otthon dolgozói etetni kezdték a cicát, aki az épület körül sétálgatott és kíváncsian figyelte az embereket.
Számos mítosz és legenda született arról a hatásról, amelyet a holdvilág gyakorol az állatok magatartására, de tudományos alapon eddig csak kevesen próbálták feltárni a jelenség gyökereit:a tudósok most átfogó felmérést készített a holdciklus által kiváltott viselkedési normák közvetlen és közvetett összefüggéseiről. A brit tudományos akadémia biológiai kiadványában megjelent szemle egyszersmind felhívja a figyelmet arra is, hogy a Hold fényét elhomályosító mesterséges fényszennyezés megzavarhatja a természetes úton kialakult cselekvési mintákat.
Miami - Igazi holtverseny lett egy óriáskígyó és egy aligátor párharcának eredménye: mindkettõ megdöglött.
Budapest - Az egzotikus vadállattartásnak már a középkorban is voltak elõzményei Magyarországon. Zsigmond és Mátyás korában ezek inkább királyi vadállatgyûjtemények voltak. A mindenki számára nyilvános Fõvárosi Állat- és Növénykertet - amely egyike a világ legrégebbi hasonló intézményeinek - 142 éve nyitották meg.
