Az üvegházgázok kibocsátásának jelentõs visszafogása esetén még van remény az északi-sarkvidéki jégborítás stabilizálódására, ezáltal pedig a jegesmedvék megmentésére - derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból.
"Szigorúan tudományos alapon kijelenthetõ, hogy van remény" - hangsúlyozta a kutatást vezetõ Steven Amstrup, a montanai székhelyû Polar Bears International természetvédelmi szervezet vezetõ kutatója, az amerikai földtani intézet (USGS) egykori jegesmedve-szakértõje.
450 ppm-es (milliomod térfogatrész) szinten stabilizálódna a légköri széndioxid-koncentráció, a jegesmedve-populációk valószínûleg még fennmaradnának. Ehhez azonban az üvegházgáz-kibocsátás emelkedõ irányzatának drasztikus letörésére lenne szükség, ha ugyanis a mostani dinamika folytatódik, a légkör karbonszintje a jelenlegi 388 ppm-es szintrõl várhatóan 700 fölé emelkedik a század végére.
Az északi-sarkvidéki jégborítás 2007 nyarán érte el eddigi minimumát, azóta némi regenerálódás figyelhetõ meg. Egyes kutatók szerint az olvadás trendje mára visszafordíthatatlanná vált, a jelenlegi eredmények azonban épp ennek ellenkezõjérõl tanúskodnak.
Steven Amstrup tagja volt annak a USGS-kutatógárdának is, amely 2007-ben azt állította, hogy a 22 ezresre becsült globális jegesmedve-állomány kétharmada valószínûleg eltûnik a század közepére, ha folytatódnak a jelenlegi kibocsátási irányzatok. Amstrup a friss eredmények fényében közölte, hogy ez az elõrejelzés továbbra is helytálló, azonban "most már tudjuk, hogy a folyamat még visszafordítható".
Az AP amerikai hírügynökség értesülései szerint bár más oldalról, de szintén derûlátó következtetéseket tartalmaz egy másik, témába vágó tanulmány is, amelyet az Amerikai Geofizikai Unió San Franciscó-i ülésén ismertetnek csütörtökön. Eszerint még ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik is, egy Kanada északi szigetvilága és Grönland között húzódó jégnyelv a helyi szelek és áramlatok miatt évtizedekig megmaradhat, így az ott élõ jegesmedvék fennmaradására is van esély.
Az ember boldog, ha viszontlátja önmagát a filmvásznon. És talán az állatok is így vannak vele.
Augusztus 17-én nem jó kutyának lenni Dél-Koreában. Ez ugyanis a Malbok nap a koreai holdnaptár szerint. Ekkor a koreaiak - többnyire az idős férfiak - rengeteg kutyahúst esznek abban a hitben, hogy ez fokozza férfiasságukat. A kutyaevés ellentétes azzal a törvénnyel, amely megtiltotta a kutyahúsfogyasztást Dél-Koreában. A korlátozást a 1998-as szöuli olimpia előtt vezették be, mert a kormány attól tartott, hogy a kutyaevés nem jó reklám az országnak. A kutya a negyedik legnépszerűbb hús Dél-Koreában, csak a disznó, a marha és a csirke előzi meg.
Magyarországon eddig ritkán felbukkanó parazitát találtak egy Szegeden élő németjuhász kutyában, mondta el egy szegedi állatorvos, Rengei Antal, aki meg is mutatta a fiolába zárt, közel 30 centis szívférgeket. A szívférget szúnyogok terjesztik, és akár állatról emberre is átvihetik. Az állatorvos a lapnak elmagyarázta, hogy a betegséget eddig csak délebbre ismerték, Szlovénia, Horvátország mellett az olaszországi Pó-völgy a legfertőzöttebb, de a betegséget hordozó szúnyogok az éghajlat melegedésével északra vándoroltak, és a fő probléma az, hogy ha egyszer már megfertőződött egy állat, akkor utána a szívférget már bármelyik közönséges szúnyog továbbviheti.
A Sziámi macska egy kedvelt macskafajta, amely a Távol-Keletrõl származik. Nevüket Sziámról, a mai Thaiföldrõl kapták. Az elsõ példányt Peter Simon Pallas német természettudós pillantotta meg elõször és írta le, 1794-es Kaszpi-tengeri expediciója során. A macskák az 1870-1880-as években kerültek Angliába. A történetírók szerint Sir Owen Gould brit nagykövet, aki V. Rama sziámi király mellett teljesített szolgálatot, figyelt fel rájuk elõször 1884-ben. Két csokoládészínû példányt Pho és Mia nevû cicákat, hazavitt Angliába, és az egyik macska leszármazottja az 1888-as londoni macskakiállításon a Crystal Palace-ban, elnyerte "A legszebb macska" címet.
A kutya gazdája beugrik a vízbe... majd egy kicsi idő után fuldoklást szimulál. A kutya nem teketóriázik, egyből utána veti magát és próbálja kimenteni. Mentőkutya, aki vízből ment életet. Eddig is tudtuk, hogy a kutya az ember legjobb barátja, de a képsorokat látva csak jót mondhatunk el a négylábú barátról. A kutya mindenféle feltétel nélkül az ember alattvalója, ez teljes mértékben kivehető ebből az életmentős videóból is.
