Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A diklofenákot Indiában - Európával ellentétben - szarvasmarhák kezelésére is engedélyezték az 1990-es években. Ha a keselyûk a kérõdzõk tetemébõl esznek, a szer bejut a véráramukba, és végül veseelégtelenségben pusztulnak el. A hosszúcsõrû, a bengáli és a keskenycsõrû keselyûk állománya ennek következtében az eredetinek három százalékára zsugorodott. Ezért 2006-ban betiltották a diklofenák állatgyógyászati célú alkalmazását.
A Müncheni Mûszaki Egyetem kutatóinak találmánya jelenleg kísérleti stádiumban van, 2011-re azonban már bevetésre kész lehet. A gyorsteszthez elõször specifikus dilofenák-antitestet állítottak elõ, majd annak segítségével rendkívül érzékeny immunológiai tesztet fejlesztettek ki a hatóanyag meghatározására.
A színreakció segítségével a madarak megmentésére létrehozott tenyészállomások személyzete is egyszerûen ellenõrizheti a keselyûk táplálékának biztonságosságát.
Még Európában is hasznát vehetik a tesztnek, hiszen a müncheni egyetem szerint csupán Németországban évente nyolcvan tonna diklofenákot adnak el, és az egyike a felszíni vizekben leggyakrabban kimutatható hatóanyagnak. A szennyvíztisztítók ugyanis nem képesek száz százalékosan lebontani a szert - magyarázta Dietmar Knopp, a kutatás vezetõje. A lebonthatóság fokozásán dolgoznak, de ahhoz is szükséges egy egyszerû és gyors teszt.
Az elsõ, német és osztrák szennyvíztisztítókban végzett kísérletekben a találmány már bizonyította alkalmazhatóságát.