Mozgékony molekulák teszik különösen veszélyessé a kígyómérget

A kígyóméreg nem csupán a molekulák szerkezete miatt veszélyes anyag: osztrák kutatók most kimutatták, hogy elsõsorban a méreg enzimjeinek mozgékonysága a döntõ tényezõ. Egyes viperák mérge szétroncsolja a véredényeket, így a környezõ szövet elhal. A hatás a megharapott testrész egészére is kiterjedhet. Annak ellenére, hogy a viperamérgek fehérjéinek aminosav-sorrendje, sõt szerkezetük is ismert, mostanáig nem volt magyarázat arra, hogy egyes enzimek miért okoznak kiterjedt szövetkárosodást, míg mások csak helyileg korlátozottan fejtik ki hatásukat.

Az Innsbrucki Egyetem kutatói Klaus Liedl vezetésével számítógépes szimuláció segítségével kimutatták, hogy az egyes méregfehérjék közötti különbségek nem magyarázhatók meg az enzimek statikus képével. Sokkal inkább meghatározó a méregkoktél egyes enzimjeinek mozgékonysága.

Ha egy bizonyos molekulaszakasz rugalmas, a méreg az áldozat különbözõ fehérjéihez tapadhat, és különbözõ szöveteket roncsolhat szét. Ha azonban a méregfehérjék döntõ szakasza nem mozgékony, nem következik be a rettegett bomlasztó hatás.

Az újonnan szerzett ismeretek elõmozdíthatják a méregfehérjék roncsoló képességét gátló anyagok kifejlesztését, ezáltal a jövõben hatékonyabban lehetne segíteni a kígyómarások áldozatain.