Amikor a bonobó hímek elindulnak menyasszonyt keresni, anyjuk árnyékként követi õket: német kutatók megállapítása szerint az anyai támogatás éppúgy számít a párzási siker szempontjából, mint a rangsorban elfoglalt hely.
A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói két éven át tanulmányozták a bonobók udvarlását egy kongói õserdei rezervátumban. Megfigyeléseik szerint az anyák jelenléte javította fiaik párzási sikerét, arról nem is beszélve, hogy a párzások egyenlõbben oszlottak el a csoport hímjei között.
A bonobó hímek a csoportban, a családdal maradnak, így anyjuk egészen a felnõttkorig befolyással van rájuk - fejtette ki Martin Surbeck, az intézet munkatársa, hozzáfûzve: hasonló jelenség a csimpánzoknál és az embernél is megfigyelhetõ.
Az õserdõben a kutatók egy szabadon élõ csapat kilenc hímjét követték nyomon. A rokonsági viszonyokat genetikai markerek segítségével térképezték fel. A hímek között egyértelmû hierarchia mutatkozott meg, amely nagyban befolyásolta a nõstények körében aratott sikerüket. Az anyák jelenléte azonban javított fiaik párzási mutatóin, a rangidõs pedig kevesebbszer tudott "érvényesülni".
