Tigroszlánok, azaz tigris-oroszlán kölykök születettek egy dél-tajvani állatkertben, amely a védett állatok tiltott keresztezése miatt súlyos büntetésre számíthat.
Tajvanon ez az elsõ eset, hogy fogságban tartott hím oroszlántól és nõstény tigristõl közös utódok születtek. A liger, tigon, tiglán vagy oroszgris néven is emlegetett hibrid állatok vasárnap látták meg a napvilágot, hármójuk közül azonban csak ketten maradtak életben.
"A tigris vemhessége teljesen váratlan volt" - mondta Huang Kuo, az állatkert igazgatója, hozzátéve, hogy a szülõk már hat éve, kölyökkoruktól kezdve közös ketrecben élnek és eddig még semmi sem történt köztük.
A tajnani (Tainan) földmûvelésügyi osztály szerint az állatkert védett állatok tiltott tenyésztése miatt 50 ezer tajvani dollár (343 ezer forint) bírságra és akár az állatok elkobzására is számíthat.
Az EAST tajvani környezetvédelmi szervezet a büntetés mértékét kifogásolja, mert szerintük ennek a csekély összegnek nem lesz visszatartó ereje.
Az állatkert tulajdonosa visszautasítja a szándékos tenyésztés vádját, azt azonban elismerte, hogy a "gyerekkori barátokat" közös ketrecben tartotta, és a hibridek születését mindössze véletlen balesetnek tartja.
Huang nem ismeretlen az állatvédõk elõtt, akik korábban az állatkert igazgatóját azzal vádolták, hogy - a hagyományos gyógyászatban különleges alapanyagnak számító - élõ tigrisekkel, medvékkel, valamint a tigrisek csontjaival és medvetalpakkal is kerekedik.
A hím oroszlán és a nõstény tigris párosításával születõ utódokban az oroszlán nagyságát befolyásoló gén öröklõdik, azonban a nõstény oroszlán növekedésgátló génje nincs jelen, ezért a tigroszlánok szüleiknél nagyobbra nõnek.
Az ulmi egyetem osztrák-német kutatócsapata az Európában is honos széleslevelû nõszõfût (Epipactis helleborine) figyelték meg, amelyet szinte kizárólag darazsak poroznak be: méheket vagy dongókat alig találni a virágokon.
Az állatvilágban éppúgy léteznek utódaikkal gondosan törődő, mint azokat a sorsukra hagyó szülők. Bizonyos fajok kis családban, mások nagycsaládban élnek. Akadnak olyanok, amelyek közösségeket alkotnak, de olyanok is, amelyeknek egyedei inkább magányosan kószálnak. Az alábbiakban imádnivaló fotókon láthatjuk, hogy miként nevelik fel utódaikat a falkában élő farkasok, az kicsinyüket féltő koalák, a csemetéiket ölelő szurikáták, a vándorló jegesmedvék, vagy éppen a meglepően gondos csimpánzok.
Az egyiptomi mau egyiptomi macskafajta alkata nem keleti jellegû, hanem valamivel testesebb, zömökebb, izmosabb. Bundája erõteljesen mintázott. Szõrszínek: ezüst, bronz, füstös fekete (a feketét csak tenyésztik, a versenyeken nem kívánatos változat, gyakran nem engedik benevezni).
A kistestű, keverék, rossz bőrben lévő kutyusra egy csatornában lelt rá az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere. Feltehetően gépjármű üthette el, mert a külső sérülésekből erre lehetett következtetni. A kutya egyik első lába hiányzott, az sem kizárt, hogy sérülten más kutyák marcangolták. A kutya chipes, de nem lehet a gazdát beazonosítani... Az élettel össze nem egyeztethető sérülések miatt a kutyus elpusztult. Azért ilyenkor jó lenne megtalálni a korábbi tartóját és megmutatni neki a kutyát, ami nagyon szívszorító és fájdalmas...
Már több éve világméretû kampány folyik a génmódosított élelmiszerek ellen, ennek ellenére havonta kitör egy botrány az Európába szállított génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban. Ugyan a tudomány ma még nem tud pontosan válaszolni arra a kérdésre, hogy kell-e félnünk a génmódosított élelmiszerektõl (GM), néhány egészen félelemkeltõ adat már világot látott: két évvel ezelõtt egy állatkísérlet során az derült ki, hogy a módosított táplálék negatív hatással van az utódok életképességére, kisebb súlyú, fejletlenebb újszülöttek jönnek világra, illetve halálozási rátájuk is jóval magasabb.
