Elõnyösebb a kisebb hím a pókoknál, mert ügyesebben ver hidat

A hím pókok testmérete tízszer, tömege akár százszor kisebb lehet, mint nõstény társaiké, aminek oka egy új spanyol kutatás megállapításai szerint részben a pókok hídépítõ viselkedésében keresendõ. A hídépítés a fákon és az erdõk, mezõk egyéb növényzetén élõ pókok közlekedési módja. A mûvelet során a pók elhajít egy selyemszálat a széllel, így a pókselyem átkerül a levegõn keresztül egy szomszédos növényre. A rovar ezután feszesre húzza a szálat, és fel-le mászik rajta olyan új helyet keresve, ahol egy hajlandóságot mutató nõstényt vagy ízletes zsákmányt találhat.

Guadalupe Corcobado, a spanyol országos kutatási tanács doktori hallgatója tanulmányában megállapította, hogy a hídépítés a pókok legkisebb hímjeinek sokkal könnyebben megy, mint kissé nagyobb társaiknak. A közzétett tanulmány szerint a hatékonyabb hídverés, és az emiatti több nõsténnyel való párzás lehetett az evolúciós hajtóerõ a hím pókok kisebb mérete felé.

Corcobado és kutatótársai 13 különbözõ pókfaj 204 egyedét vizsgálták. A pókok "feladata" az volt, hogy a felállított állványról az attól 30 centiméterre lévõ növényig hidat verjenek. A mutatvány a 150 milligrammnál nagyobb tömegû pókok szinte mindegyike számára kivitelezhetetlen volt. A tanulmányozott pókok között akár 1 gramm súlyúak is voltak.

Corcobado hangsúlyozta, hogy elméletük nem mond ellent a korábbi hipotézisnek, amely a jelentõs méretbeli különbséget a nõstény pókok termékenységével magyarázta. Darwin óta keresték a tudósok a magyarázatot a hím pókok nagy testméretével szemben mûködõ szelekciós nyomás hátterére, márpedig a hídépítés kényszere éppen ilyennek látszik.