Egy Dél-Koreában honos, ritka szarvasmarhafajtát klónoztak állításuk szerint az ázsiai ország kutatói.
A Dzsedzsu Egyetem és a Mirae Biotech közös kutatócsoportja által kiadott közlemény szerint a Huku vagy feketeszõrû tehén 2009 szeptemberében jött világra, és azóta is jó egészségnek örvend.
A szakemberek egy levágott bika fülébõl vettek szomatikus sejteket 2008-ban. A sejteket mélyhûtött állapotban tárolták, majd speciális eljárással beültették õket egy tehénbe.
A tudósok által elvégzett tesztek megerõsítették, hogy a borjú genetikai struktúrái azonosak az elpusztult bikáéval.
A programot a szöuli földmûvelésügyi minisztérium és Dzsedzsu-sziget tartományi kormányzata támogatta. A sziget már évek óta küzd a Huku eltûnése ellen. Az ötéves projekt közel 423 millió forintnak megfelelõ összeget emésztett fel.
Dél-koreai tudósok elõzõleg már klónoztak macskát, kutyát, sertést, tehenet és még farkast is.
A szentjánosbogarak ragadozó életmódot folytatnak, csigákkal és apró rovarokkal táplálkoznak, amelyeket az avarban és magas fûben vadásznak le. Felülrõl alig lehet észrevenni õket, egész testüket páncélszerû kitin borítja, amely alá fejüket is eldugta az evolúció. Sokféle szentjánosbogár faj létezik, és mindegyiknek világít a potrohán az utolsó pár szelvény, mégpedig nemtõl függetlenül. Persze, hogy szex áll a háttérben! A fiúk éjszaka felrepülnek a magasba és kivilágítják legnemesebb testrészüket, így hívják fel magukra a szentjánosbogár lányok figyelmét.
Kiderült, hogy ázsiai fekete medvék azok a két éve kiváló házőrző-palántákként vásárolt "kölyökkutyák", amelyekről egy Jünnan tartományi gazda évekig gondoskodott. Vang Kaj-jü a vietnami határ mellett található Makuan településen él és egy napon, a banánültetvényen, ahol dolgozott, egy vietnami férfi eladásra kínálta neki a láthatóan erős, egészséges csöppségeket. Ígérte, az "ebek", ha megnőnek, távol tartják majd az idegeneket. Minderről maga Vang számolt be a kínai médiában, azt is hozzátéve, hogy rendkívül körültekintően viselte gondjukat, az etetés mellett naponta fürdette, ápolta őket.
Hosszas latolgatás után felvette az Egyesült Államok a jegesmedvét a veszélyeztetett fajok listájára. A döntést a sarkvidéken élõ állatok fennmaradásához létfontosságú sarki jég fokozatos olvadásával indokolták. Környezetvédõk szerint a döntés többhónapos késlekedése mögött pusztán olajipari érdekek álltak. Az 1973-ban megalkotott Endangered Species Act (Törvény a veszélyeztetett fajokról) értelmében az amerikai döntéshozás a második legkomolyabb védettség alá helyezte, veszélyeztetett fajnak nyilvánította a jegesmedvét, elismerve, hogy kellõ védelem nélkül hamarosan a még komolyabb kritikusan veszélyeztetett kategóriába kerülhet, azaz élõhelyérõl belátható idõn belül teljesen vagy részen kipusztulhat. 
Hungaricum a világ legfurcsább 25 állata között
