Szótárt alkottak a tehenek beszédének megértésére

Az állatok, elsõsorban a tehenek hangjainak felismerésére számítógépes szoftvert dolgozott ki egy német kutató. Gerhard Jahns, az észak-németországi Wendeburgban élõ agrárkutató korábban a braunschweigi mezõgazdasági kutatóintézetben dolgozott, és éveken át foglalkozott az állati hangok számítógépes azonosításával.

Az eljárás az emberi hangfelismerés metódusán alapszik, mivel a gerincesek hangképzése - a békáktól a teheneken át az emberig - pszichológiailag nagyon hasonló.

Jahns a tehenek beszédére külön kis szótárt alkotott. Elmondása szerint a tehenek azért szófukarok, mert zsákmányállatként az evolúciós fejlõdésnek megfelelõen nem használnak fájdalmat jelzõ hangokat, ugyanis azzal sérülésük esetén csak további ragadozókat csábítanának magukhoz. Emellett "beszédükben" a szomjúság és az éhség között sem tesznek különbséget.

A kutató rögzítette a különbözõ hangokat és lehetséges jelentésüket, kiegészítve az anyagot viselkedéskutatók és gazdák tapasztalataival. A 39 tehéntõl származó összesen 688 felvételt elemezve tíz hangot különböztetett meg, amelyeket húsz ismertetõjegy alapján matematikai modellben rendszerezte.

A rendszer segítségével az éhes és szomjas állatokat teljes bizonyossággal, a köhögõ állatokat 93 százalékos bizonyossággal, azokat pedig, amelyeknél fejésre lenne szükség, 74 százalékos bizonyossággal lehet felismerni.

A fogamzásra kész tehenek 88 százalékos biztonsággal azonosíthatók. Különösen a tenyésztõk számára fontos tudni, hogy mikor lesz sikeres a megtermékenyítés. A gazdák a rendszer segítségével látható és hallható jelet kapnak a számítógépükre, és azonnal cselekedhetnek. Jahns szerint a rendszer elõnyei közé tartozik, hogy éjjel-nappal mûködhet az istállóban anélkül, hogy akadályozná az állatok természetes viselkedését.

Úgy véli azonban, hogy az általa kifejlesztett modell egyelõre nem alkalmas a gyakorlati alkalmazásra, mivel még csökkenteni kell a hibaszázalékot. Ezen kívül még dolgoznak azon is, hogy a rendszer a sok mellékzörej mellett is jól mûködjön, és még egyértelmûbben jelezze, hogy melyik hang melyik állattól származik.

Jahns a teheneken kívül egyéb állatok hangjait is tanulmányozta. A köhögõ sertések esetében például már fel tudják ismerni, hogy tüdõbetegségrõl van-e szó, és hogy milyen kórokozó okozta azt.

A kis kaptárbogárral (Aethina tumida) is végez vizsgálatokat a kutató. Ez a tengerentúlról Európába érkezett parazita a méhkaptárakban képes elpusztítani az egész méhcsaládot. Jahns reményei szerint a zúgó méhkasban is képesek lesznek azonosítani a betolakodó táplálkozásának hangját, és így még idõben meg tudják majd tenni a szükséges intézkedéseket.