Két karja és nyeles szeme volt az õspolipnak

Egy sajátos kinézetû, eddig homályos besorolású õsállatról kanadai kutatók most kiderítették, hogy a mai polipok õse volt. A mintegy 500 millió éves kövületek elemzése megmutatta, hogy az állat rövid nyeles szemeket és két hosszú kart viselt a fején.

A kambriumból származó kistermetû Nectocaris pteryxrõl eddig úgy vélték a kutatók, hogy a rákok vagy gerincesek rokona. A kanadai Sziklás-hegység Burgess-pala nevû üledékrétegébõl, a Yoho Nemzeti Park területén elõkerült furcsa állatka azonban egy korai fejlábú volt.

Az említett üledékréteg különösen jól megõrizte a gerinctelenek lenyomatait.

A Nectocaris pteryx elsõ példányára az 1930-as években bukkantak, és 1976-ban írták le elõször. Az állat biológiája azonban rejtve maradt a tudósok elõl. A kanadai kutatóknak a Burgess-palában az utóbbi évtizedben talált további 91 kövület alapján sikerült most pontosabb képet alkotniuk a fajról. Ezek szerint az öt-hét centiméteres állatnak lapos, lepényhalra emlékeztetõ, héjnélküli teste volt. Fején két nagy nyeles szemet és két hosszú, lapos és hajlékony nyúlványt viselt. Ezenkívül volt testürege, kopoltyúja és egyfajta mozgatható tömlõje, amely hasonlított a mai tintahalakéhoz.

Mindezen ismertetõjegyek alapján a kutatók arra következtettek, hogy a vizsgált állat a mai tintahalak és polipok rokonságába sorolható. A testüregbe vezetõ hajlékony tömlõ utalhat arra, hogy a Nectocaris már félmilliárd évvel ezelõtt is a rakétaelv alapján haladt elõre, éppúgy, mint a mai polipok.