Vadorzók megölték Ázsia egyik utolsó jávai orrszarvúját. A rinocérosz csontvázát a vietnami Cat Tien Nemzeti Parkban találták meg - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF).
A tetem megtalálása nagyon rossz hír az állatvédõk számára, hiszen a WWF becslései szerint a rendkívül ritka állatnak már legfeljebb csak tíz példánya él az ázsiai kontinensen.
"Egyelõre az is vitatott, él-e még egyáltalán jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) Vietnamban" - jelentette ki Martin Geiger kutató. Az indonéz szigeten, Jáván egyelõre ötven ilyen rinocérosz él.
A WWF és a helyi természetvédelmi szervezetek vizsgálataiból kiderült, hogy az állatot február közepén lõtték ki az orvvadászok. A szarvát, amelyet gyógyító erejûnek tartanak, kiszakították. Bár az ezzel való kereskedelem mindenütt tilos, a feketepiac virágzik: több ezer eurót is elkérnek a szarv kilogrammjáért.
A jávai orrszarvú korábban Délkelet-Ázsia elterjedt állata volt, mára azonban a legtöbb országban kihalt. Csupán Jáva szigetén és talán Vietnamban találhatók példányok. 1988-ig úgy vélték, hogy a kontinensen már nincs élõ példány, ekkor azonban elejtettek egy példányt Vietnamban - mondta el Roland Gramling, a WWF szóvivõje.
Geiger hangoztatta: jelenleg világszerte sehol sem élnek fogságban jávai orrszarvúk, ezért ha a faj kihal a vadonban, akkor örökre eltûnik a Föld színérõl.
Az illegális orvvadászok egyik kedvelt vadászati módszere, hogy adott helyekre fémdrótból készült hurkokat helyeznek az erdőbe ki, majd várják, hogy abba őz, vagy más - számukra értékes - vadhús beleakadjon. A hurokba akadás után menekülni próbáló vadállat minél jobban próbál távolodni, annál jobban szorul rajta a hurok. A szituáció végén csontig vág a hurok, kínos haláltusa révén pusztul az áldozat. Nem csak az értékes vadállatokat tizedelik a hurokkal támadó az illegális orvvadászok, a gyilkos drót az erdőbe kiszökdöső macskákat, a sétáltatott kutyákat is elpusztítja.
A nyári szabadtéri élmények elrontója, jellegzetes veszélyforrása a toklász. A séták alkalmával a fűből alattomosan a szőrzetbe kerülő toklászok igen nagy gondot jelenthetnek. Az ugri - bugri kutyák fülébe, orrába, tappancsába is belefúródhat. Néhány fontos tudnivalót érdemes kiemelni ezzel kapcsolatban minden állattartó számára. A toklász az egérárpa (Hordeum murinum) nevű gyomnövény megszáradt, széteső kalászának egy darabkája. A fű kaszálása után a kiszáradt növény termése megszárad, lehullik és potenciális veszélyt jelent kedvenceinkre.
Furcsa és érdekes hagyományok uralkodnak Mexikó területén. Ha egy állat hibázik, ha vét, ha valami olyasmit csinál, ami nem tetszik gazdájának, akkor börtönbe zárja és megbünteti. A szamár olyan börtönbe kerül, ahová a rabok kerülnek. Azaz emberi túlélésre alkalmas zárka csak éppen állatokkal van megtöltve!
Különös négylábú bukkant fel München közelében, mely a szakértők szerint akár egy, az Alpoktól valószerűtlenül messzire vándorolt farkas is lehet - írja a Die Welt. Legutóbb vasárnap reggel, két, München mellett autókázó nő fotózta le azt a négylábút, mely napok óta lázban tartja a bajorországi régió lakosait. A szakértők szerint a fel-felbukkanó állat nagy valószínűséggel egy, az Alpokból valószerűtlenül messzire elvándorolt farkas, mely korántsem számít megszokott jelenségnek a sűrűn lakott müncheni aglomerációban.
A veszettség vírusos betegség. Zoonózis, vagyis állatról emberre, emberről állatra, sőt emberről emberre is terjedhet. A vírus tulajdonságai közül a fertőzés terjedésében egyik legfontosabb kicsi képesség: a környezetben nem életképes, percek alatt elpusztul a beszáradt váladékokban. Az egészséges bőrön nem képes önmagától átjutni. A másik meghatározó tulajdonsága, hogy a nyállal ürül. A vírus már fertőzött, de a veszettség klinikai tüneteit nem mutató, tehát még egészségesnek látszó állat nyálával is ürülhet! 
