Fennmaradt a bálnák kereskedelmi vadászatának tilalma, de vannak még aggodalmak

Környezetvédõk gyõzelemként tudták be a Nemzetközi Bálnatanács (IWC) ma záruló ulsani éves tanácskozásán meghozott döntést, miszerint a tanács fenntartja a bálnák kereskedelmi vadászatának csaknem két évtizede létezõ tilalmát. Ugyanakkor tartanak attól, hogy a döntés egyáltalán nem téríti el az engedélyezés mellett kardoskodó országokat, Japánnal az élen, attól, hogy kiharcolják a tilalom feloldását. A tilalom fenntartása melletti döntés ellenére, a szavazás során kiderült, hogy a 66 tagú szabályozó testület igencsak megosztott a kérdésben. Ráadásul, a mostani pozitív döntés is kétes értékû sikernek tekinthetõ csak, mivel a kereskedelmi vadászat tilalma ellenére egyre több bálna fog elpusztulni a világon.

Japán a tanácskozáson bejelentette, hogy a mostani évi 440 csukabálnához (balaenoptera acutorostrata) képest, amelyet egy tudományos kutatási program kerestében pusztít el, csaknem kétszeresre növeli az e célra leölt állatok mennyiségét. A bálnákat azért kell megölni, hangzik a szigetországi érvelés, mert csak így tanulmányozható megfelelõen a bálnák gyomortartalma. Ennek ismeretében követhetõk nyomon a bálnák táplálkozási szokásai, továbbá az, hogy e szokások milyen hatással vannak a halállományra. Az Egyesült Államok ugyanakkor azt állítja, hogy korunk fejlett tudományos módszereivel a bálnák élõ állapotban is megfelelõen tanulmányozhatók.

Az IWC 1986-ban rendelte el a kereskedelmi vadászat tilalmát, mert az egyes bálnafajtákat már a kihalás veszélye fenyegette a több száz éves levadászás miatt. Az engedélyezés hívei szerint mára az állományok már eléggé regenerálódtak ahhoz, hogy a korlátozott vadászatot engedélyezzék. Japán és a tilalmat ellenzõ más országok jól tudták, hogy nincs esélyük a kétharmados többség megszerzésére a tanácson belül. Csupán az egyszerû többséget szerették volna megszerezni, mellyel kifejezésre jutotta volna, hogy a helyzet kezd az õ javukra fordulni.

A tanácskozás utolsó napján az IWC megállapodott abban, hogy fokozott erõfeszítéseket tesznek az egyik legnehezebb kérdés megoldásában. Nevezetesen abban, hogy miként szabályozzák a bálnák kereskedelmi vadászatát akkor, ha majd egyszer a tilalom megszûnik.

(AP - Ulsan )


Korábbi hír:
Bálnavadászatban Japán a világ ellen

A Nemzetközi Bálnatanács dél-koreai ülésén a tanács tagjainak többsége elutasította azt a japán igényt, hogy a távol-keleti szigetország a számára elõírt éves bálnavadászati kvótát a kétszeresére emelhesse. Így marad számára az évi 440 bálna levadászására szóló korlát, amit megfigyelõk szerint eddig (s bizonyára eztán is) túllépett.

Bálnát jelenleg a tanács határozata értelmében csak tudományos céllal szabad levadászni, fajtánként elõírt mennyiségben. Más kérdés, hogy a nagy bálnavadász nemzetek - Japán mellett Norvégia, Izland, kisebb mértékben Dél-Korea - a bálna húsát kereskedelmi céllal értékesítik is, elsõsorban a vendéglátóipar számára.
A Greenpace környezetvédelmi szervezet szerint részükrõl legalább 50 ezren tiltakoztak a bálnák mellett. Mint közölték, a szervezet aktivistái - 122 országból - virtuálisan mentek akciózni a dél-koreai Ulsan városában zajló tanácskozásra: elküldték fényképüket a Greenpeace-hez, mint tiltakozni kívánó "résztvevõk".

(AFP - Ulsan )