A világon egyedül a Kárpát-medencében nõ a parlagi sas populációja

A parlagi sas (aquila heliaca) összes ismert populációja közül szakemberek szerint a Kárpát-medencében volt egyedül regisztrálható állománynövekedés az utóbbi tíz évben. Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatója elmondta, hogy hazai állomány mintegy egyharmada a park területén fészkel. Nemzetközi viszonylatban is jelentõs eredményt sikerült elérniük azzal, hogy globálisan veszélyeztetett fajok állományát növelni tudták - húzta alá, megjegyezve, hogy a parlagi sas mellett ide tartozik a kerecsensólyom (falco cherrug) és a túzok (otis tarda) is.

Közlése szerint az 1970-es években indult védelmi munka hatására a 2000-es évek elején volt elõször regisztrálható komolyabb állománynövekedés Magyarországon. Az azóta már kiterjedt folyamat jelenleg a parlagi sas védelmének "sikersztorija" - fûzte hozzá. Ennek a munkának része volt a faj jogi védelmének deklarálása, a hazai természetvédelmi szervek hathatós együttmûködése és a faj intenzív kutatása, amit a sikeres uniós pályázatokon nyert források jelentõsen segítettek.

Az utóbbi évtizedben - mint rámutatott - más fajok átrendezõdése is megfigyelhetõ volt: a módosult táj- és földhasználat által elõidézett élõhelyváltozás miatt eltûntek a Hortobágyról az olyan korábbi "karakterfajok", mint a székicsér (glareola pratincola) és a szikipacsirta (calandrella brachydactyla).

A táj ökológiai állapotát fenntartó legeltetéses állattenyésztés visszaszorulása viszont néhány faj esetében éppen ellentétes folyamatokat indított be. Ilyen a kis kárókatona (phalacrocorax pygmeus), amely közel száz év kihagyás után az utóbbi évtizedben jelent meg újra a Hortobágyon, és jelenleg több száz pár alkotta állomány él itt.