Úgy tûnik, kommunikációs stratégiát kell váltania a hosszúszárnyú bálnának. Olyannyira eluralkodott ugyanis a lárma az óceánokban, hogy a tengeri óriások nem hallják egymás énekét. Marad számukra a mutogatás.
A tengereket a hadihajók szonárjai, hajómotorok és az kõolajkeresésnél használt eszközök okozta hanghullámok lengik be manapság. A hangzavar a tengeri emlõsök kárára válik, hiszen a bálnák és delfinek hang alapján tájékozódnak és vadásznak. Amennyiben tájékozódásuk zavart szenved, könnyen partra vetõdhetnek.
A hosszúszárnyú bálna legendás éneke a fajtársakkal való kommunikációt szolgálja. Ausztrál kutatók most érdekes felfedezésre tettek szert Ausztrália keleti partjainál - amennyiben nem hallják egymás "szavát", a bálnák inkább uszonyaik segítségével társalognak.
A szélerõsséggel fokozódó természetes zajok hatására a hatalmas állatok egyre kevésbé szólaltak meg csodás hangjukon, ehelyett kibukkantak a felszínen, és farok- illetve mellúszóikkal csapkodtak - számolt be a felfedezésrõl Rebecca Dunlop.
Beszédszerû hangjeleikkel a hosszúszárnyú bálnák információk széles skáláját képesek közölni egymással, amely azonban veszendõbe mehet a hangos környezetben - magyarázták a kutatók. További kutatásokra lesz szükség annak pontos kiderítésére, hogyan reagálnak a bálnák az ember által elõidézett zajra.
Körülbelül 500 esztendeje ismerik a hosszú szõrû macskákat, eredetük azonban homályba vész. Eredetileg két típusuk létezett: a Perzsiában (ma: Irán) kialakult perzsa macska és a Törökországból származó angóra. Az is valószínû, hogy mindkét típus õshazája Oroszország volt, és kereskedõk vitték magukkal õket a macskatenyésztés fellegvárába, Angliába. Mindenesetre sokáig hol perzsa, hol angóramacskának nevezték ezeket a bozontos szépségeket.
A Cairn terrier neve az angol cairn, azaz "kõrakás" szóból származik, amely gyakori Skócia-szerte, és útjelzõként szolgál, vagy emléket állít valaminek. Találó név ennek a szürkés-barnás, sprõd bundájú felföldi terriernek. Lehetséges, hogy a cairn a Skóciához tartozó Skye-szigetrõl származik, és feltehetõen már Stuart Mária uralkodása idején használták a kõrakásokban megbúvó rókákra való vadászatban. A XX. század elején a tenyésztõk vigyáztak, hogy fenntartsák a fajta szálkás bundáját, zömök testét és egyéb terrierjellemzõit. A fajta 1909-ben kapta nevét, azelõtt rövid szõrû Skye terriernek hívták.
Kaméleont találtak a repülõtéri vámhivatal munkatársai a Ferihegy 1-es terminál férfi mosdójában egy hete. Az egzotikus hüllõt valószínûleg a határon akarták átcsempészni, ám az illetõ meggondolhatta magát és inkább sorsára hagyta az állatot. A repülõtéri vámhivatal munkatársai a férfimosdó padlóján leltek rá az alig tíz centiméteres kaméleonra. Az állatcsempész kilétére nem derült fény, ezért eljárás nem indult az ügyben. A kaméleon jó állapotban van, de hordozhat olyan betegségeket, amelyek miatt nem engedhetik be az állatkert kaméleonjai közé és még az sem tisztázott, hogy pontosan melyik kaméleonfajhoz tartozik.
