Az elefántok lábai a négykerék-meghajtású terepjárókhoz hasonló elven viszik elõre a világ legnagyobb szárazföldi emlõseit - derül ki egy brit kutatási eredményébõl.
A brit állatorvosi egyetem (Royal Veterinary College. RVC) londoni kutatóinak vizsgálata szerint az elefántok lábai a négykerékmeghajtású jármûvekhez hasonlóan külön-külön biztosítják az állat haladásához szükséges erõt.
Ez viszont teljesen egyedi megoldásnak számít a többi négylábú állathoz képest, amelyek a hátsókerék-meghajtású jármûvekhez hasonlóan a hátsó lábaikat a gyorsításra a mellsõ lábaikat pedig a fékezésre használják.
"A kutatók eddig úgy vélték, hogy minden négylábú állatra igaz a lábak közötti munkaelosztás, azaz a mellsõ lábaknak nagyobb szerepe van a lassításban, a hátsó lábaknak pedig a gyorsításban" - mondta John Hutchinson, a kutatás vezetõje, hozzátéve, hogy ez a megállapítás azonban nem mondható el az elefántokról.
Az elefántok lábai kevésbé ruganyosak, és ez különösen a nagyobb sebességû futásnál érezteti hatását. Ezért van az, hogy az elefántok mozgása a többi emlõshöz képest lomhább, mert a normál gyalogláshoz képest a futás 50 százalékkal több energiát emészt fel.
Az elõrehaladáshoz szükséges legkisebb erõ kifejtése érdekében az elefántok szinkronban tartják lábaik függõleges irányú mozgását, a lábak vízszentes irányú ellentétes mozgása azonban jelentõs energiabefektetésbe kerül.
A kutatók az állatok mozgását hat fiatal ázsiai elefánton vizsgálták fejlett háromdimenziós technológiával. A lábak mozgási pontjait fényvisszaverõ pontokkal jelölték, miközben az elefántokat különbözõ sebességgel nyomásérzékelõs padlón vezették át.
Egy járókelő bejelentés alapján érkeztek a helyszínre a rendőrök, akik értesítették a speciális mentőegységet. Hencida belterületén, a Malom utcában hétfőn délután kiskutyák sírására lett figyelmes egy járókelő. A hangok egy régóta elhagyatott, fűvel, gyommal és fahajtásokkal benőtt terület ásott kútjából jöttek, annak mélyén nyüszítettek az ebek. A kutat a nap folyamán legalább harminc ember kereste fel, a rendőrjárőr megérkezésekor is legalább húsz ember tartózkodott a kút körül, akik szerettek volna segíteni, ám a kút mélysége miatt nem tudták onnan kimenteni a kutyákat.
Egy frissen lekölykezett nőstény kutya vett gondozásba egy kis lengyelországi magánállatkertben egy oroszlánkölyköt, amelyet anyja nem szoptat. Ela, az oroszlánmama kezdettől nem törődött a kis Parysszal, nem szoptatta, és apja is csak egyszer nyalogatta meg, aztán magára hagyta. Ezért Carmen, a nőstény bobtail kutya pár nappal korábban született kölykei közé csempészték be a kisoroszlánt. A férfi elmondása szerint a kutya először meglepődött, de aztán jól fogadta a jövevényt, őt is nyalogatja és szoptatja rendesen.
A négylábú védencek nevében is hálásan köszönjük mindazok támogatását, akik adójuk 1%-ának felajánlásával az állatok mentését segítik. Angyalaink nélkül a gazdátlan négylábúak nem juthatnának védelem alá, az állatvédelmi tevékenység az adó egy százalékának felajánlása nélkül nem lenne ilyen eredményes. Az Orpheus Gazdikeresõ Programja havi átlag 30-50 állatot juttat új, szeretõ gazdihoz, jelenleg rengeteg otthon nélküli állat várja a segítséget. Minden állatmentõ tevékenységkor a hála a segítõk felé irányul, akik nélkül a feladatok megoldatlanok maradnának. Köszönjük!
Milliós értékű szarvasgombát talált egy kutya a Jászságban - Az eddigi legnagyobb szarvasgomba Magyarországon 920 grammos volt. Az új példány 1,28 kiló, alig 30 grammal marad el a világcsúcstartó szarvasgombától. Rekordméretű, 1,28 kilós szarvasgombát talált Milla, a fekete labrador a Jászságban. A világcsúcsot 1,31 kilogrammal egy olaszországi szarvasgomba tartja, az eddigi legnagyobb magyar lelet 920 grammos volt. A gomba azért nőhetett ilyen nagyra, mert sok eső esett az idén, és egyéb tekintetben is ideálisak voltak a körülmények.
Az eddig begyűjtött mindegy 4 tonnányi haltetem mellett találtak már kagylót és fokozottan védett madártetemet is. Kormányzati segítséget kér Somogyudvarhely, mivel a természetvédelmi területnek számító tórendszerébe vélhetően a környék folyóinak áradása és a belvíz miatt olyan anyag került, ami tömeges halpusztulást okozott. Az első, nagyobb testű halak pusztulását nyolc nappal ezelőtt észlelték. Egy hete még csak 20-30 tetemet gyűjtött be a területet kezelő helyi horgászegyesület, mára azonban 4 tonnányira nőtt a mennyiség, és elképzelhető, hogy hasonló mennyiségű elpusztult állat még a vízben van.
