Egy nemzetközi kutatócsapat felfedezte, hogy a korallzátonyok eddig ismeretlen algafajai akár magasabb hõmérsékletet is képesek elviselni, ezzel pedig ellenállhatnak az éghajlatváltozás hatásának.
A korallokkal szimbiózisban élõ új algafajokra az Indiai-óceán északkeleti részén, az Andamán-tengerben bukkantak rá. Ez a terület a legtöbb eddig ismert korall számára túl meleg, így a számtalan korallszimbiózis felfedezése azzal a reménnyel kecsegtet, hogy legalább a Föld egyes részein fennmaradnak a korallzátonyok, és velük együtt értékes élõviláguk - írták a kutatók a Journal of Biogeography címû szaklapban a Der Standard honlapja szerint (www.derstandard.at).
A környezeti hatások jelentõsen megzavarhatják a korallok és algák közti érzékeny szimbiózist. Ha az algák elpusztulnak, a korallok sem élnek tovább, és kifehérednek. A tömeges korallfehéredés napjaink problémája, harminc évvel ezelõttig ritkaságszámba ment.
A trópusi korallzátonyoktól sok millió ember élete függ, mivel körülöttük halásznak, vagy csak településeiket védik az ártól.
London - Annyira berúgott egy ló Nagy-Britanniában rothadó almától, hogy bezuhant egy kerti úszómedencébe.
Nem tágított elpusztult édesanyja teteme mellől az az öt hónapos elefántbébi, amelyet végül állatmentők vettek gondozásukba, és egy árva elefántoknak fenntartott menhelyre vittek. Egy gyászoló elefántbébi képtelen volt elszakadni halott anyjától, amely a szeme láttára pusztult el. A kis állat nem ment tovább a csordával, hanem ráfeküdt mamája mozdulatlan testére és nem tágított mellőle, ezért az állatvédők aggódni kezdtek, hogy a borjú is elpusztul. Hiába próbálták elcsalni halott anyja mellől, a kiselefánt makacsul ellenállt minden kísérletnek.
Ezúttal a mókuscickányoknál születtek kölykök. Méghozzá mindjárt négy, ami egészen kivételesnek számít, mert az ellésenkénti utódszám általában egy és három között szokott lenni ennél az állatfajnál. Már az is látszik, hogy a négy kölyök mindegyike rendesen fejlődik. Az apróságok ugyanis még július végén, tehát bő másfél hónapja jöttek a világra, mostanáig azonban a gondozókon kívül más nemigen láthatta őket. A tupaja néven is ismert állatok egy védett odúban kialakított fészekben nevelik utódaikat, ahonnan a kölykök csak egy hónap eltelte után merészkednek elő - írja az intézmény közleményében.
A világ legritkább orangutánalfajának kétszáz egyedből álló populációját fedezték fel Borneó sűrű erdőinek a mélyén. A borneói orangután összes alfaja veszélyeztetettnek számít, de a tudósok szerint a mindössze 3000-4500 példányt számláló Pongo pygmaeus pygmaeus helyzete kiváltképpen kritikus. Háromnegyedük a sziget Malajziához tartozó részén, a Sarawak állambeli Batang Ai Nemzeti Parkban él. A most felfedezett állományra a Vadvédelmi Társaság szakemberei a park melletti, mintegy 140 négyzetkilométeren elterülő dzsungelben bukkantak. 
Járókelők látták meg a kígyót a XVIII. kerületben. Előkerült a gazdája is, de nem kapta vissza, büntetésre számíthat. A kiérkező állatvédőket is meglepte az óriáskígyó, ők kapták el a kétméteres anakondát. Előkerült a gazdája is közben, azonban nem kapta vissza az állatot. Büntetést is kaphat, mivel nem volt engedélye a veszélyes állat tartására. Közveszély okozás miatt indít ellene eljárást a rendőrség és az önkormányzat is. A budapesti utcán talált példány aránylag kicsi volt, hiszen a kígyó akár hat méteresre és több mint kétmázsásra is megnőhet.
