Az állatvédõk aggodalmai ellenére nem cserélik robotra Amerika leghíresebb mormotáját, amelyhez minden február 2-án tízezrek zarándokolnak el, hogy megtudják, meddig tart még a tél.
Az állatokkal való etikus bánásmódért harcoló PETA szerint a nyugat-pennsylvaniai állatkertben élõ idõjós mormota, Punxsutawney Phil óriási stressznek van kitéve a nevezetes mormotanapon. Amerikában ugyanis a néphit szerint a vackáról elõbújó mormota viselkedése jelzi, hogy kitart-e még a kemény hideg.
A mormotanapra Phil vackához sereglõ kíváncsiak viszont megzavarják a mormota téli álmát, a fényképezõgépek villogó vakuja, a hangoskodás pedig traumatikus élmény a kis állatkának - érveltek az állatvédõk.
Bill Deeley, a Mormotaklub elnöke, egyben a mormotanap szervezõje azonban "nevetségesnek" nevezte az aggodalmakat. Mint mondta: az évnek ebben a szakában a mormoták már kialudták magukat, kifelé kívánkoznak a vackukból, és megkezdõdik a párzási idõszak.
Az elnök azt is cáfolta, hogy Phillel rosszul bánnának. Éppenséggel jobb dolga van, mint egy átlagos pennsylvaniai kisgyereknek, hiszen védett környezetben él, nyáron hûtik, télen fûtik a szállását, jól táplálják, egészségi állapotát rendszeresen ellenõrzik, és gondoskodnak róla.
Deeley a robotmormota ötletét is elvetette. "Nem tudok beszélgetni egy robottal. A robot nem tud mormotául" - hangsúlyozta az elnök, aki azt állítja magáról, hogy õ az egyetlen ember a világon, aki beszéli a mormoták nyelvét.
Egy engedmény azonban született az idei mormotanap elõtt: a fázósak, akik ezúttal nem kívánkoznak az állatkertbe, elsõ ízben SMS-ben is megtudhatják a szervezõktõl, hogy mit jósolt a kimondhatatlan nevû Phil.
Az ember amikor a régmúltban megháziasította a vadállatokat, rendszerint saját maga részére kezdte el azokat tartani. Nagy Zöld területeket vett birtokába, és legkedvesebb háziállatával (a kutyával) õrizte azokat, a természetes élõhelyükhöz nagyon hasonló környezetben. Az állatok feldolgozása is a leggyorsabban, legkörültekintõbben (a legkisebb szenvedés közepette) történt. Mára a gazdasági állattartók több csoportba oszthatók. Van aki csak a saját családjának szükséges mennyiséget tenyészt és tart (u.n. házi gazdaságokban).
Narában a számos Buddha-templom és kolostor mellett ma a városka egyik legnagyobb látványossága a nyári estéken, az út szélén megpihenő szarvascsorda. A szarvasokról tudjuk, hogy szelíd állatok, mint ahogyan azt is, hogy vadon élnek. Hogy mégis ennyire hozzászoktak az emberek közelségéhez, abban nagy szerepe van a város lakóinak, akiknek barátságos, szeretetteljes viselkedése szinte magukhoz édesgette a szarvasok sokaságát. Az állatok szabadon mozoghatnak, egészen közel engedik magukhoz a helyieket és a turistákat. 
A Sziámi macska egy kedvelt macskafajta, amely a Távol-Keletrõl származik. Nevüket Sziámról, a mai Thaiföldrõl kapták. Az elsõ példányt Peter Simon Pallas német természettudós pillantotta meg elõször és írta le, 1794-es Kaszpi-tengeri expediciója során. A macskák az 1870-1880-as években kerültek Angliába. A történetírók szerint Sir Owen Gould brit nagykövet, aki V. Rama sziámi király mellett teljesített szolgálatot, figyelt fel rájuk elõször 1884-ben. Két csokoládészínû példányt Pho és Mia nevû cicákat, hazavitt Angliába, és az egyik macska leszármazottja az 1888-as londoni macskakiállításon a Crystal Palace-ban, elnyerte "A legszebb macska" címet.
Begyûjtik a kukorékoló kakasokat Szváziföld fõvárosában - közölte a BBC brit közszolgálati média internetes oldalán csütörtökön. Egy régi törvény szerint tilos ugyanis "kellemetlenséget" okozni.
Sárgabarackos gyümölcskenyér, vékonyan vajazva - ez a gólyák egyik kedvenc eledele az Antwerpen melletti Planckendael településen. Mint a Het Laatste Nieuws címû holland nyelvû belga lap írta, a helyi állatkertben ugyan kapnak a gólyák elég táplálékot, de egyszer valaki megismertette egyikükkel a szardínia finom ízét. Mivel a planckendaeli állatkertben felettébb lazák a biztonsági rendszabályok, a szardíniától elbûvölt gólya követte a faluba jótevõjét, de nem egymagában, hanem vitte magával éhenkórász barátait is. Azóta a gólyák nap mint nap bekopognak csõrükkel a fõutca házaiba, eleségért esedezve.
