MACKÓ
Brumm-brumm...Én a medve vagyok!
Édes mézet tõled kapok?!
Ha nem kapok tõled mézet, -
a méz után magam nézek!
BAGOLY
Szemem égõ lámpa.
Az egérkét várja.
Ha jön: huss! és karom!
Egérkém akarom!
VADGALAMB
Hangom, mint a forrás, buzog.
A fáról nótázom neked.
Két szárnyammal égi kékben
késõbb messze elevezek.
RÓKA
Orrom hegyes.Bajszom remeg.
Vadkacsákat meg-meglesek.
Ha elkapok egy vadkacsát:
a csõrébõl kihull a "háp!".
CSIBE
Megy a csibe itt.
Sárga.Picit csíp!
Ha ujjadba csíp:
lehet, fáj kicsit!
Mondd utánam: csip!
Csip-csip-csip-csip-csip!
MALAC
Szól a malac: - Úi! Úi!
Az új világ hozzám bújik!
Az anyja rá: - Röf-röf, édes!
Nem új az, csak újnak véled!
MAJOM
Ketrecébõl a majom: - Mak-mak!
Ember vagy te, - vagy mégsem az vagy?!
Aki nézte, elment, kelletlen:
- Némely kérdés oly kellemetlen!
HAL
Hallgatni arany? A hal, - hallgat.
Ám hírét sem hallja aranynak.
Aranyra sokkal inkább lelnek,
kik szónokolnak, - vízfejeknek!
KÍGYÓ
Kanyarog, de, ha nagy madárka
jön, és a kanyart csõrbe rántja,
kígyókanyarnak végsõ bút ád
könyörtelen kanyartalanság.
HIÉNA
Az állkapcsa igen erõs:
így álkapcsa nem ál.
Rajta foltok, s álnoksága
a jellemére áll.
Véres posztokra a hiéna
mindig alkalmas, nem csak néha, -
múltból jövõbe így vivén át
a nagyvilág annyi hiénát!
Lelkes Miklós
