Kutyák ezrei menekülnek az ágy alá, vagy bújnak el a legeldugottabb helyekre, amikor meghallják a villámlás hangját. Legrosszabb esetben még el is szökhetnek otthonról. A nyugtatással nem sokra mehetünk, mivel ez egy pszichés reakció.
Az biztos, hogy a kutyust nem szabad megszidni a miatt, mert furcsán viselkedik a villámlás idején. Egy korábbi kutatás már bebizonyította, hogy kedvencünk rendkívüli stressz élményként éli meg a mennydörgést. A vizsgálat során kétszer vettek nyálmintát a kutyáktól: nyugalmi állapotban és egy villám hangjának lejátszása után. A második mintában több mint kétszer annyi cortizolt mutattak ki, amelyet hétköznapi nevén stressz hormonnak szokás nevezni. A kutya tehát ösztönösen fél a vihartól, ezért próbál elbújni elõle. A kutatás egy érdekességre is fényt derített. Ahol több kutya él egy fedél alatt, kevésbé rémülnek meg a vihartól. Ennek okára azonban nem jöttek rá a szakemberek.
Nem csak az ember tekint sokszor gyermekként a kutyájára: a felnőtt ebek számára is olyan biztonságérzetet nyújt a gazda közelsége, mint gyereknek a szülő. Mindenki előtt ismerős, ahogy sok ember saját gyermekeként kényezteti a kutyáját. Rajta élik ki szülői ösztöneiket, társ utáni vágyukat, vagy egyszerűen csak ilyenek és kész. Az eb biztosan örül neki, hogy ágyban alhat és feltehetően nem érdekli, ha anyuci rózsaszín kis kabátot ad rá, nehogy megfázzon. A baj ott kezdődik, ha valaki annyira emberként kezeli a négylábút, hogy egy percre sem engedi kutyaként élni.
Tangó! Okos kutya! Ki ölte meg a gazdit? Egy Tango nevű Labrador tanúskodik egy francia bíróságon a gazdájának meggyilkolásával kapcsolatos perben. Egy 27 éves férfit baseball ütővel vertek agyon, a kutyája vele volt a támadásnál. A bíróságon most a vádlottnak fenyegetően kellett ráznia egy baseball ütőt a kutya felé, majd egy másik azonos korú állat előtt. Eközben figyelték, hogy miben különbözik a két kutya reakciója, hogy Tango felismerte-e a támadót. Hát az igazat megmondva nem látunk sok esélyt a sikerre, de hátha...
1100 szibériai tigris kalandozik az északkelet-kínai Harpin város külterületén egy több mint százhektáros parkban, ahol imádják őket az érdeklődők. A rezervátum azért különleges, mert lényegében lakóházak szomszédságában létesült. A látogatók zárt buszokra szállnak, vagy olyanokra, amelyeken ablakok helyett védőrácsok mögül figyelhetők meg a vadak. A jármű elindul a magas drótkerítésekkel elválasztott zöld növényzet, fák, bokrok borította területekre. Az egyes szektorok között biztonsági okokból automata zsiliprendszer működik, az őrtoronyban alkalmazott figyel.
Andrew Knapp kanadai fotós egy rendkívül ötletes ás aranyos fotósorozatot készített Momo nevű kutyájának segítségével. A fényképész minden egyes fotón “elrejtette” Momót, akit néhány képen első ránézésre észre sem lehet venni. Andrew Knapp először csak magát és a rokonait szerette volna megörvendeztetni a kutyájáról készült képekkel, de azoknak akkora sikerük lett, hogy végül még könyvben is kiadták a különleges fotókat. Mára pedig már a világ minden pontján Momo után nyomoznak az internetezők, aki egyébként nagyon türelmesen viselte a fotózást.
Élelem mellett szeretetre is vágynak az Afrikában elárvult elefántbébik. Rachel Murton meg is adja nekik, de arra is vigyáznia kell, hogy eközben a kétszáz kilós ormányos óvodások össze ne nyomják. Az orvvadászok Afrikában a mai napig válogatás nélkül gyilkolják az elefántokat. Rengeteg kilőtt tehén után marad árva elefántbébi. A kicsikre a természetben a biztos halál vár. Egy angol lány, Rachel Murton az elefántkölykök megmentésére tette fel az életét. A szerencsétlen sorsú kis ormányosokat hosszas táplálás és tanítás után vezeti vissza természetes környezetükbe.
