Torinó - "Egy fecske nem csinál nyarat" - tartja a mondás, bár ezeken a jeges napokon az az egy is megfagyna az észak-olaszországi Torinóban. A helyi önkormányzat mégis most határozott a városban fészkelõ madarak védelmérõl.
A kiadott közlemény szerint "elõ kell segíteni, hogy a fecskék populációja a régi szintre emelkedjen".
Tilos lesz tehát eztán például a fészkek eltávolítása az épületekrõl, kivéve ha a házfelújítás, átépítés vagy egyéb munka miatt ez elkerülhetetlen. E kivételes esetekben is csak a költési idõn kívül rongálhatók meg a madarak élõhelyei, és minden használhatatlanná tett fészek helyett mesterséges fészkeket kell létesíteni a közelben.
A madarak védelmében még tovább mennek a kezdeményezés támogatói: javasolják a polgármesternek, hogy vívja ki a fecskevédõ korlátozások érvényességét az egész tartományra. Nem tudni ugyanis, hogy lesz-e egyáltalán tavasz, ha nem érkeznek meg a tél végén - tették hozzá tréfásan.
Bőrének elszíneződésével védekezik a ragadozók és az ibolyántúli sugárzás ellen egy Európa-szerte elterjedt édesvízi csigafaj. A csigák nyolc hétig éltek az adott környezeti feltételek mellett, majd a kutatók megvizsgálták a pigmentációjukat. Az eredmények szerint a ragadozók vegyi nyomainak hatására az állatok foltos mintát vettek fel, amely remek álcaként szolgál a kavicsos tómederben, míg az ultraibolya-sugárzásnak kitett társaik sötétebb, kevésbé mintás bőrt öltöttek, amely valószínűleg megvédi őket a sugárzás káros hatásaitól. 
Mindenkit ledöbbentett a hír, miszerint Szajolban kutyát vágtak. A férfi pénzhiánnyal küzködött, ezért gondolt arra, hogy levágja a kutyáját. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben. – Én csak hallomásból tudom, hogy az egyik itteni férfi levágta a kaukázusi kutyáját, majd becsomagolva, kecskehúsként akarta értékesíteni – mondta el helyszínen egy szajoli férfi. – Hogy igaz-e vagy sem, még az is közszájon forog, hogy akadt olyan, aki vásárolt ebből a húsból – tette hozzá. A Szoljon.hu stábja a helyszínen járt, annál a háznál, ahol a vágás megtörtént. 
Washington - A hatalmas baromfitelepeken folyó nagyüzemi állattartás következtében világszerte csökken a húscsirkék és a tojótyúkok genetikai sokfélesége. Az "ipari csirkék" örökítõanyagának legfeljebb feleannyi változata van, mint õseikének - tudósít egy nemzetközi kutatócsoport az Amerikai Tudományos Akadémia hírlevelében (PNAS).
Több mint 300 egzotikus állattal él együtt a szobájában egy 16 éves brit fiú. Csupán tarantula pókból éppen egy tucatnyi veszi körbe, halálos mérgű skorpióból csak öt. Szinte mindenhová magával visz egy-egy állatot, kígyókkal néz tévét, illetve néha bevásárolni is elviszi őket. A szülei már kevésbé rajonganak ezekért az állatokért, de fiuk kedvéért félreteszik fenntartásaikat és támogatják őt. Az 52 éves apa elmondása szerint számára - eddig - a legemlékezetesebb az volt, amikor reggel a vécére ülve arra eszmélt, hogy párzó kígyók néznek vele farkasszemet.
