2300 méteres rekordmélységben sikerült élõ halat fogni az Atlanti-óceán mélyén húzódó hegyvonulat meleg kürtõinél. Három garnélafajt is felszínre húztak, írják a kutatók a Deep-Sea Research címû szaklapban.
A ritka fogás egy olyan új eszköznek köszönhetõ, amely úgy tudja felszínre hozni az élõ állatokat, hogy közben szinten tartja az õket természetes körülményeik közt körülvevõ nyomást. égbõl
"A technológia harminc éve ismert, de az eddigi rekord 1400 méter volt" - magyarázta Dr. Bruce Shillito, a párizsi Pierre et Marie Curie Egyetem tengerbiológusa a BBC-nek.
"Az is újdonság, hogy hidrotermális kürtõ közelébõl sikerült ezzel a módszerrel állatot fogni. Ezer méternél nagyobb mélységekbõl nehéz élve a felszínre hozni állatokat, nyomás nélkül fogni annyit tesz, mintha holtan fognánk" - szemléltette a nehézségeket Dr. Shillito. A felszínen nyomás alatt aktívan mozgott a Pachycara saldanhai névre hallgató hal, de amint csökkentették a nyomást, mozgása koordinálatlanná vált, pár percen belül pedig teljes mozdulatlanságba dermedt.
Hasonlóan reagáltak a garnélák is, melyek közül a Mirocaris fortunata és Chorocaris chacei elvevezésû fajokat 1700 méterrõl húzták ki, míg Rimicaris exoculata nevû rokonukat a halhoz hasonlóan 2300 méterrõl. Amikor pedig egy másik garnélacsapatot húztak ki a vízbõl, ezúttal nyomás nélkül, azok vadul rángatózni kezdtek, majd pár órán belül elpusztultak.
A mintákat eddig egy hajón vizsgálták, a következõ lépés az, hogy a mintavevõbõl egy kísérleti tartályba helyezzék át az állatokat, és ott tanulmányozzák õket. A mélytengeri élõvilágról ugyanis nagyon keveset tudunk.
A Periscop névre keresztelt új eszköz titka a három kamrája. Az egyik megfogja az állatot, a másikban van, amíg a felszínre kerül, a harmadikon keresztül lehet pedig nyomás alatt áthelyezni a laboratóriumba. Az eddigi nyomás alatti mintavételek mind egy kamrával történtek - holott a különbözõ fázisoknak mások a technikai elvárásai.
Kutya került a családba?! Adjunk a kutyusnak nevet! Na de mi legyen a kutya neve? Nem vagyunk könnyű helyzetben hisz számtalan hazai és külföldi név közül választhatunk. Hogy segíthessünk, összegyűjtöttük és ABC sorrendbe rendeztük a legnépszerűbb hazai, nemzetközi és az adatbázisunkban használt kutyaneveket. Ha a rengeteg név között elvesznél, segítünk eligazodni, ABC sorrendbe tettük az összes nevet! Íme a legjobb kutyanevek, válassz belőlük egyet:
A csengtui óriáspandakutató- és szaporító központ hétfőn több mint egy tucat, mesterséges szaporítással született pandabocsot mutatott be a sajtónak. A fotókon látható pandabocsok július és szeptember között születtek, ez az első alkalom, hogy születésük óta egy csoportban fotózták le őket. A pandák szaporodása eleve nehézkes a terméketlenség és alacsony libidó miatt, ezért számos szokatlan módszert vetettek már be, hogy rávegyék őket a párosodásra. Kiderült, hogy a pandák nemi vágya valójában igen erős, ám évente mindössze három napig tart, amikor a nőstények tüzelnek. 
Szeged város meghívására az Orpheus Állatvédő Egyesület Önkéntes programja a Szeged Napi rendezvényen vesz részt. A 100 ezer főt megmozgató rendezvényen az Orpheus Önkéntes Közösség program standja szeretettel várja az önkéntesség iránt és az egyesület életével kapcsolatban érdeklődőket. A programon helyet biztosítottunk bemutatkozási lehetőséggel az ÉT-REND Egyesületnek, az Angyali.hu Alapítványnak, a Mátrix Közhasznú Alapítványnak, a Karitáció Szociális Alapítványnak és más szervezeteknek is. Lesz frissítő, játékos programok, nasi, szakmai és élmény kiadványok. 
Barnamedvét észlelt az Aggteleki Nemzeti Park Természetvédelmi Õrszolgálata a park északi részén, a szlovák-magyar országhatár közelében.
A színes zoknikra éhezett egy dán dog. A 64 kilogrammos kutya gyomrából 43 és fél pár zoknit távolítottak el oregoni állatorvosok. A négylábú házi kedvencnek az életét mentették meg a beavatkozással. Az eset még februárban történt, az állatkórház csak most hozta nyilvánosságra a történteket. A kutya gazdái álmukban sem gondolták, hogy az eltűnt zoknik a dog gyomrában végezték. Az állat szerette rágcsálni a zoknikat, de azt senki nem sejtette, hogy egészben le is nyeli. Egészen addig, amíg rosszul nem lett.
A világon először hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését magyar kutatók, akik kimutatták, hogy a kutya agyában éppúgy létezik egy fajtársak hangjára érzékeny terület, mint az emberében. A kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a hangokban rejlő érzelmeket is – olvasható a kutatóknak a Current Biology tudományos folyóirat friss számában megjelent tanulmányában. A két faj közti kommunikáció sikerének ez lehet az egyik titka. Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai több mint húsz éve foglalkoznak a kutyák viselkedésének kutatásával.
