2300 méteres rekordmélységben sikerült élõ halat fogni az Atlanti-óceán mélyén húzódó hegyvonulat meleg kürtõinél. Három garnélafajt is felszínre húztak, írják a kutatók a Deep-Sea Research címû szaklapban.
A ritka fogás egy olyan új eszköznek köszönhetõ, amely úgy tudja felszínre hozni az élõ állatokat, hogy közben szinten tartja az õket természetes körülményeik közt körülvevõ nyomást. égbõl
"A technológia harminc éve ismert, de az eddigi rekord 1400 méter volt" - magyarázta Dr. Bruce Shillito, a párizsi Pierre et Marie Curie Egyetem tengerbiológusa a BBC-nek.
"Az is újdonság, hogy hidrotermális kürtõ közelébõl sikerült ezzel a módszerrel állatot fogni. Ezer méternél nagyobb mélységekbõl nehéz élve a felszínre hozni állatokat, nyomás nélkül fogni annyit tesz, mintha holtan fognánk" - szemléltette a nehézségeket Dr. Shillito. A felszínen nyomás alatt aktívan mozgott a Pachycara saldanhai névre hallgató hal, de amint csökkentették a nyomást, mozgása koordinálatlanná vált, pár percen belül pedig teljes mozdulatlanságba dermedt.
Hasonlóan reagáltak a garnélák is, melyek közül a Mirocaris fortunata és Chorocaris chacei elvevezésû fajokat 1700 méterrõl húzták ki, míg Rimicaris exoculata nevû rokonukat a halhoz hasonlóan 2300 méterrõl. Amikor pedig egy másik garnélacsapatot húztak ki a vízbõl, ezúttal nyomás nélkül, azok vadul rángatózni kezdtek, majd pár órán belül elpusztultak.
A mintákat eddig egy hajón vizsgálták, a következõ lépés az, hogy a mintavevõbõl egy kísérleti tartályba helyezzék át az állatokat, és ott tanulmányozzák õket. A mélytengeri élõvilágról ugyanis nagyon keveset tudunk.
A Periscop névre keresztelt új eszköz titka a három kamrája. Az egyik megfogja az állatot, a másikban van, amíg a felszínre kerül, a harmadikon keresztül lehet pedig nyomás alatt áthelyezni a laboratóriumba. Az eddigi nyomás alatti mintavételek mind egy kamrával történtek - holott a különbözõ fázisoknak mások a technikai elvárásai.
Kína Szecsuán tartományában található a csengtui (Chengdu) óriáspanda tenyésztő -és kutatóközpont, amely fontos szerepet tölt be a faj fenntartásáért folytatott küzdelemben. Az óriáspandák szaporítása nehéz és lassú folyamat, így minden itt világra jött pandabocs igazi kis csodának számít. Az 1987-ben alapított központ 100 hektáros területén ma már több mint 80 panda él a szakemberek kiváló munkájának köszönhetően. A következő képeknek köszönhetően bepillantást nyerhetünk a “pandaóvoda” imádnivaló lakóinak mindennapjaiba.
Fogyókúrára fogtak egy sündisznót Nagy-Britanniában, mert normális súlyának csaknem a négyszeresére hízott. A "sünhízóra" egy vadállatmenhely közelében bukkantak rá az intézmény dolgozói. A hatalmas sünrõl elõször azt hitték, hogy beteg, levegõ fúvódott a bõre alá, és attól gigászi. Hamarosan azonban megvilágosodott, hogy csupán kövér. Feltehetõen a túl sok kenyéren hízott el, amelyet a menhely a madaraknak szánva helyezett ki a kertbe. Az ápolók most fogyókúrára fogták a 2,2 kilós "szumósünt", méghozzá az Atkins-diétához hasonlóra, azaz fehérjében gazdag, szénhidrátmentes étrendre.
Hungaricum a világ legfurcsább 25 állata között
Reflexet javít, készséget fejleszt, logikát épít az az 1-2 éveseknek kifejlesztett műanyag játék, melyben a játszadozó gyerekeknek az a feladatuk, hogy a teknősbéka házát egy műanyag kalapáccsal addig püföljék, míg minden porcikája beverésre nem kerül. Amint sikerül bekalapálni a teknősbéka házát, a meggyötört gyerekjáték feje kiugrik és jajdul egyet. Mondjuk a népköltészet gyermekdallamai is tartogatnak pár durva fejezetet, példaként említhető a Katalinka szállj el című versecske. Vajon az állatok nyüstölése a gyerekekben milyen irányba fejleszti (vagy rombolja) az egészséges személyiséget?
Jenny és Sámson, a Szegedi Vadasparkban élő tapírpár, 2002 óta kilenc utódnak adott életet, így a Tisza-parti város állatkertjében már nem számít nagy meglepetésnek a család gyarapodása. A bőséges gyermekáldás egyrészt a szülők rátermettségét mutatja, másrészt azt, hogy a pár jól érzi magát a hatalmas, mocsaras-tavas, füves, nádas, máshol erdős kifutóban, amely emlékezetet a tapírok dél-amerikai élőhelyére. A közönséges tapírokat a vadaspark nemzetközi fajmegmentési program (EEP) keretében tartja és szaporítja.
