2300 méteres rekordmélységben sikerült élõ halat fogni az Atlanti-óceán mélyén húzódó hegyvonulat meleg kürtõinél. Három garnélafajt is felszínre húztak, írják a kutatók a Deep-Sea Research címû szaklapban.
A ritka fogás egy olyan új eszköznek köszönhetõ, amely úgy tudja felszínre hozni az élõ állatokat, hogy közben szinten tartja az õket természetes körülményeik közt körülvevõ nyomást. égbõl
"A technológia harminc éve ismert, de az eddigi rekord 1400 méter volt" - magyarázta Dr. Bruce Shillito, a párizsi Pierre et Marie Curie Egyetem tengerbiológusa a BBC-nek.
"Az is újdonság, hogy hidrotermális kürtõ közelébõl sikerült ezzel a módszerrel állatot fogni. Ezer méternél nagyobb mélységekbõl nehéz élve a felszínre hozni állatokat, nyomás nélkül fogni annyit tesz, mintha holtan fognánk" - szemléltette a nehézségeket Dr. Shillito. A felszínen nyomás alatt aktívan mozgott a Pachycara saldanhai névre hallgató hal, de amint csökkentették a nyomást, mozgása koordinálatlanná vált, pár percen belül pedig teljes mozdulatlanságba dermedt.
Hasonlóan reagáltak a garnélák is, melyek közül a Mirocaris fortunata és Chorocaris chacei elvevezésû fajokat 1700 méterrõl húzták ki, míg Rimicaris exoculata nevû rokonukat a halhoz hasonlóan 2300 méterrõl. Amikor pedig egy másik garnélacsapatot húztak ki a vízbõl, ezúttal nyomás nélkül, azok vadul rángatózni kezdtek, majd pár órán belül elpusztultak.
A mintákat eddig egy hajón vizsgálták, a következõ lépés az, hogy a mintavevõbõl egy kísérleti tartályba helyezzék át az állatokat, és ott tanulmányozzák õket. A mélytengeri élõvilágról ugyanis nagyon keveset tudunk.
A Periscop névre keresztelt új eszköz titka a három kamrája. Az egyik megfogja az állatot, a másikban van, amíg a felszínre kerül, a harmadikon keresztül lehet pedig nyomás alatt áthelyezni a laboratóriumba. Az eddigi nyomás alatti mintavételek mind egy kamrával történtek - holott a különbözõ fázisoknak mások a technikai elvárásai.
Milliós értékű szarvasgombát talált egy kutya a Jászságban - Az eddigi legnagyobb szarvasgomba Magyarországon 920 grammos volt. Az új példány 1,28 kiló, alig 30 grammal marad el a világcsúcstartó szarvasgombától. Rekordméretű, 1,28 kilós szarvasgombát talált Milla, a fekete labrador a Jászságban. A világcsúcsot 1,31 kilogrammal egy olaszországi szarvasgomba tartja, az eddigi legnagyobb magyar lelet 920 grammos volt. A gomba azért nőhetett ilyen nagyra, mert sok eső esett az idén, és egyéb tekintetben is ideálisak voltak a körülmények.
A Basset hound több változatban ismert, a vérebek közé sorolható kutyafajta. A basset szó francia eredetû, jelentése a bas/basse („alacsony”) szóból ered. Legtöbb fajtája Franciaországból származik. Elõször a 16. század közepén jelent meg. Falkában szeret legjobban vadászni. Nyugodt és érzelmes, de – vadászkutya lévén – zsákmányát (étel, játék vagy ezeknek vélt más tárgyak) egyes esetekben agresszívan megvédi. Háziállatnak alkalmas: bolondos és kedves kutya. A felnõtt egyedek mély hangú, öblös ugatása elsõ hallásra ijesztõnek tûnhet. Alkalmas városi és vidéki életre is. Szereti a gyerekeket. Néha csökönyös szokott lenni.
Leírása: Csupa izom, csupa ín kutya. Feje hoszszú, elkeskenyedõ. Szeme nagy, barna. Füle lelóg, a fejéhez simul. Háta egyenes, feszes, ágyéka rövid, izmos, fara kissé lejtõs, mellkasa mély, hasa felhúzott. Végtagjai hosszúak, vékonyak, párhuzamosak.
Brutálisan megkínzott kutyát találtak a Dél-Alföldi Lovasudvar kerítéséhez bálamadzaggal kikötve Vásárhelyen. A szerencsétlen jószág pofáját szigetelőszalaggal ragasztották körbe, valószínűleg több napja lehetett így, mert a pofájának egy részén elhaltak a szövetek. Feltehetőleg életben marad, de sokat fog szenvedni, mire felépül. A szőre, a húsa is lejött a fél pofájáról. Csöpögött a vére. Valószínűleg már jó néhány napja rajta volt a szalag. Nem szűkölt, nagyon enervált állapotban volt – mesélte Gálné Bánfi Katalin, a lovasudvar tulajdonosa.
