Ínyenc páviánok dézsmálják a drága szõlõt Dél-Afrikában

Több száz vadon élõ pávián garázdálkodik Dél-Afrika híres Constantia nevû borvidékén, ráadásul az ínyenc fõemlõsök éppen a legdrágább borokhoz szükséges legédesebb bogyókból csemegéznek a legszívesebben, komoly anyagi károkat okozva a termelõknek. Hiába próbálkoznak elektromos kerítéssel, dudával, vagy riasztókkal a Fok-félsziget szívében elterülõ Constantia borvidék La Terra de Luc nevû térségének gazdái, a környék páviánjai szinte mindenre képesek a lédús, napérlelte finomság megszerzéséért. "Ami a páviánokat illeti, egyszerûen nem tudnak ellenállni a keményítõ és cukor kombinációjában gazdag szõlõfürtöknek" - mondta Justin O'Riain, a Fokvárosi Egyetem Páviánkutató Központjának munkatársa.

A termelõk legnagyobb bánatára ráadásul az állatok éppen az édes pinot noir szõlõbõl lakmároznak a legszívesebben, amely jóval többet ér a piacon, mint az átlagos merlot vagy cabernet sauvignon. "Mindig a legszebb fürtöket választják ki és ami nem ízlik nekik, azt a földre dobják. Ha az eldobált szemeket megkóstoljuk, akkor kiderül, hogy savanyúak" - panaszolta a vidék egyik bortermelõje.

A páviánok már korábban is okoztak problémát Dél-Afrika szõlõtermõ vidékein, ám a helyi gazdák szerint az idei év az eddigi legrosszabb. Ennek oka, hogy a bozóttüzek és a hegyoldalakon terjeszkedõ szõlõligetek miatt az állatok egyre jobban kiszorulnak korábbi táplálékszerzõ területeikrõl.

A januártól márciusig tartó szüreti idõszakban általában 12 tonnányi szõlõ gyûlik össze a Fokvárostól 80 kilométerre elterülõ La Terra de Luc térségében, ám a páviánok miatt 500-600 kilogrammal kevesebb termést sikerül csak betakarítani. A kutatóközpont adatai szerint évente csak ezen a területen mintegy 34 800 dollár (9 millió forint) értékû szõlõ semmisül meg.

A helyi termelõk persze minden erejükkel harcolnak a páviánok ellen, amelyek olykor még be is csiccsentenek a napon erjedésnek indult szõlõszemektõl, majd csendesen elszenderednek az árnyékban. A bortermelõk egy része a vuvuzelas nevû dudával próbálja elijeszteni az állatokat, mások az elektromos kerítésben bíznak, ám a páviánok, vagy lyukat ásva, vagy a fák ágain ugrálva, vagy a kerítés gyenge pontjait felkutatva, de végül így is bejutnak a csemegéhez.

Egyesek a gumikígyókra esküsznek, vagy páviánfigyelõ rendszert használnak és zajjal ijesztik el az állatokat. Megint mások a kerítésen kívülre is ültetnek néhány szõlõtõkét - amolyan áldozati ajándékként - és így próbálják visszatartani a betolakodókat. A kutatóközpontban jelenleg egy olyan nyakörv kifejlesztésén dolgoznak, amely a páviáncsapat egyik tagjára erõsítve jelez, pontosabban szöveges üzenetet küld egy mobiltelefonra, ha az állat a szõlõligetek közelében kószál.

A szakemberek szerint azonban a probléma semmiképpen sem fog megszûnni addig, amíg a termelõk tovább terjeszkednek a páviánok élõhelyéül szolgáló hegyek alacsonyabb lejtõin.