Andrés Barbosa, az argentin Tudományos Kutatások Legfelsõ Tanácsának kutatója elmondta egy, a természet világával foglalkozó barcelonai konferencián, hogy a hõmérséklet emelkedésével csökkent a tengeri jégtakaró az Antarktiszi-félszigeten és ezzel együtt a fitoplankton mennyisége.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A kutató azt is elmondta, miközben az Antarktiszi-félszigeten emelkedik a hõmérséklet, a kontinens más részén az idõjárás-változás - az új széláramlatok következtében - lehûlést okoz. Ez különösen az ausztrál nyár során veszélyes, amely az utódok nevelésének ideje. Az ebben az idõszakban képzõdõ nagy jégréteg eltávolítja a pingvintelepeket és költõhelyeiket a tengertõl, és így a táplálékuktól is, ami az utódok pusztulásához vezethet.
Juan Casavelos programkoordinátor sürgõs felhívással fordult a nemzetközi közösséghez, hogy az üvegházhatást növelõ gázkibocsátás csökkentése érdekében kössenek a kiotói egyezményen túlmutató új megállapodást, amely 2020-ig 25-40 százalékos gázkibocsátás-csökkentést, a 21. század közepéig pedig 80 százalékos csökkentést tûzne ki célul.
A szakértõk figyelmeztettek, hogy az ezer kilométerekre végzett emberi tevékenység erõsen befolyásolja az Antarktisz sorsát, "ami miatt újra végig kell gondolnunk meglévõ energetikai modellünket".
A jelentés bemutatása elõtt egy pingvinkolóniának öltözött színjátszó csoport tartott elõadást a kongresszusi palota ellõtt, hogy tiltakozzon a pingvinek veszélyeztetése miatt. Ezek a "pingvinek" felolvastak egy kiáltványt, amelyben arra kérték a "tisztelt emberiséget", hogy minden lehetséges eszközzel segítsék elõ a "Föld legelegánsabb fajának" túlélését.