Egyes közép-amerikai békák hosszan sütkéreznek a napon, felmelegítve így bõrük hõmérsékletét, ami a gombák vesztét okozza anélkül, hogy a kétéltûeknek bajuk esne. Fajtársaik azonba kerülik a napfényt, nehogy kiszáradjanak.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Bõrükben egy szokatlan pigment, a pterorhodin található, amelynek segítségével visszaverik az infravörös tartomány fényét. A bõrben általában jelenlévõ melanin pigment elnyeli a fényt. Gray szerint amellett, hogy így jobban belesimulnak környezetükbe (a környezõ levelek is visszaverik a fény ezen tartományát), így hûtik magukat, míg a bõrük felszíne átforrósodik. A békabõrben élõsködõ titokzatos chytrid gomba pedig csak bizonyos hõmérséklettartományban életképes. Fogságban tartott békáknál kimutatták, hogy ha rövid ideig felmelegítik a bõrüket, megszabadulnak a gombától.
A felfedezés magyarázatot adhat arra, hogy miért harapódzott el ennyire a közelmúltban a betegség. A békák élõhelyein ugyanis sokat változott az éghajlat. A Costa Rica-i Monteverde esõerdõ felett jóval több a felhõ, mint tíz éve - így a békáknak kevesebb alkalma nyílik a napozásra, így pedig valószínûleg védtelenebbek a gombával szemben - magyarázza Gray.
A csapat most azt térképezi fel az OCT segítségével, hogy a különleges pigmenttel rendelkezõ különbözõ békafajok hogyan verik vissza a fényt, valamint tanulmányozzák azoknak a békáknak a bõrét is, amelyekbõl hiányzik a pterorhodin. A kutatók úgy gondolják, hogy a kétéltûek különbözõ fényvisszaverõ képessége magyarázatot adhat arra, miért küzdik le egyes fajok jobban a gombafertõzést, mint mások.