A természetben élõ madarak gyakran az emberi élõhely közelében raknak fészket és nevelnek fiókákat. A május - június hónap a költés és a kicsinyek nevelésének idõszaka. Sok esetben a szállni még nem tudó, tehetetlenül botladozó fiókák nem várt módon kiesnek a fészekbõl, és emberi látókörbe kerülnek. Az állatvédõ lakosság az esetek többségében segítene a madarakon, de ismeretek hiányában értetlenül áll az események elõtt. 
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A fészkek általában a fák vékony ágain, városi környezetben falakon (pl. fecskefészek) épülnek. Oda feljutni, visszatenni a fiókákat veszélyes lehet. Célszerû az életképes fiókát szélvédett helyre (pl. papírdobozba) tenni, majd a közeli vadasparkból, állatkertbõl (www.zoo.hu) vagy a madártani egyesülettõl (www.mme.hu) segítséget kérni.
Ha a madár nálunk léte több órásra nyúlik, célszerû állatorvosi tanácsot kérni annak etetésérõl, a tartási mód jobb kialakítását segítõ eljárásokról.
Számos esetben elhelyezési lehetõség hiányában 1-1 állatbarát saját maga mentette meg egy árván maradt fióka életét. Etetés, gondozás után nagy öröm szabadjára engedni az önállósulni képes fiókát.
Seres Zoltán
Általános ismertetõ a természetben élõ madarak és fiókáik viselkedésérõl:
Ebben az idõszakban a madarak mindenütt a fiókák nevelésével foglalkoznak. A hollófészekben és az erdei fülesbagoly otthonában kirepülés elõtt álló nagy fiókák rejtõznek, a fülemüle erdei avarban készített fészkébõl a kicsinyek szétugrálnak, még mielõtt repülni megtanultak volna.
A kis vörösbegyek, fekete- és énekes rigók a fészek környékén bokrok sûrûjében, egy-egy nagy lapulevél alatt, gyökerek között rejtõznek, és ott várják eleséggel érkezõ szüleiket.
A faodúban költõ madarak kicsinyei kevesebb veszélynek vannak kitéve. A függõcinege-fészkeket gyakran teszik tönkre a szarkák. Szétszaggatják a fészek oldalát, elpusztítják a benne talált tojásokat vagy fiókákat.
Madárfióka és madárfióka között sokféle különbség lehet és van is, két nagy csoportot állíthatunk fel: az úgynevezett fészeklakók és fészekhagyók csoportját.
A fészeklakók életük elsõ napjaiban magatehetetlenül, csupaszon és vakon fekszenek a fészek alján, a fészekhagyók viszont nevüknek megfelelõen éppen csak megszáradnak és máris elhagyják a fészket, hogy anyjuk vezetésével úszva vagy a fûszálak között bujkálva, a nádasban, esetleg a bokrok alján keressenek búvóhelyet maguknak.
Fészeklakók például a ragadozók, a baglyok, galambok, énekesmadarak...
Fészekhagyók a tyúkfélék, kacsák, libák...