Sydney - Az Ausztrália keleti partjaitól nem messze elhelyezkedõ North Stradbroke szigetén élõ folyami rákok agresszív territoriális lények. Ha két rák megpillantja egymást, rituális magamutogatás során mérik fel a másikat.
A menekülés és a harc közti mérlegelés közben egyvalamit vesznek figyelembe: a másik ollójának méretét. A gyõzedelmes nõstények ollója mindig erõsebb és nagyobb - fedezte fel a Queenslandi Egyetem ökológusa, Robbie Wilson.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Az ökológus vizsgálatok során kiderítette, hogy a nõstények ollójának erõssége sokkal kevésbé változékony, mint a hímeké. A hímek ezáltal nehezebben tudják felmérni egymás erejét csupán az olló nagyságát figyelembe véve - tehát nyugodtabban csalhatnak az erõfitogtatás terén. Ezenkívül a nõstények ollója erõsebbnek is bizonyult, mint a hímeké. A hímek ezek szerint nem csak úgy csalnak, hogy csekély izomzatú nagy ollókat viselnek, hanem még gyengébb izomzatot is fektetnek bele.
Az is kiderült, hogy a rákoknak nagyon megérheti a csalás, mivel a nagy olló egyébként hátránynak bizonyul - lassabban úsznak vele, mint a kisebbel rendelkezõ fajtársaik. Nagy árat fizethet így a csaló, hiszen könnyem egy ragadozó ebédjeként végezheti.
Wilson szerint a csalás fontosságát alábecsüli a tudomány, az sokkal nagyobb szerepet játszhat, mint elõzõleg gondolták. "A következõ lépés kideríteni, hogy milyen gyakran fordul elõ a csalás a természetben" - mondta.