Hatással van az éghajlatváltozás a költözõ madarakra is!

Az éghajlatváltozás miatt északabbra települnek a madarak

A Föld légkörének melegedését jelzik az európai madárvilágban végbemenõ mozgások is: a földrészen honos fajok jelentõs része északabbra tette át költõhelyét az utóbbi 25 évben. A jelenség mintegy elõõrse annak a földrajzi eltolódásnak, amelyre az éghajlatváltozás következtében kényszerülhet az állat- és növényvilág jelentõs része - vélik brit tudósok. A brit szigeteken végzett fölmérés kimutatta, hogy 1980 óta megnõtt az egyedszámuk olyan fajoknak - bujkáló poszáta, berki poszáta, kiskócsag, sövénysármány -, amelyeknek eredeti élõhelye Dél-Európában található. Ugyanakkor az inkább Észak-Európára jellemzõ fajok - például fenyõrigó, szõlõrigó, füles vöcsök - egyedszáma csökkent Nagy-Britanniában.

"A madárfajok szinte bizonyosan az éghajlat változására reagálnak" - vélekedett Brian Huntley, a durhami egyetem kutatója, aki a cambridge-i egyetem szakembereivel és a brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB) ornitológusaival együtt készítette a fölméréseket összegzõ jelentést.

A madarak és a pillangók az elsõk között alkalmazkodnak az éghajlat változásához, hiszen repülve nagy távolságokat képesek megtenni, hogy hûvösebb élõhelyet találjanak maguknak. Más élõlények, fõleg növények esetében a helyváltoztatás jóval hosszabb idõt vesz igénybe.

A madárfajok elterjedésében kimutatott változások egybevágnak azokkal az elõrejelzésekkel, amelyeket tudományos mûhelyek készítettek a globális fölmelegedéssel összefüggésben. Az utóbbi jelenségért az ENSZ illetékes testülete a fosszilis energiahordozók (szén, kõolaj, földgáz) erõmûvekben, üzemekben és gépjármûvekben történõ elégetését teszi felelõssé.