Az állatkínzással kapcsolatos szakszerûbb és szigorúbb rendõri fellépést sürget két állatvédõ szervezet Draskovics Tibornak írt levelében, amelyet több mint 32 ezer aláírással küldtek meg az IRM vezetõjének. A civilek felajánlják segítségüket a rendõrök kiképzésében. Az állatkínzásos esetek döntõ többségében a bejelentéseket érdemben nem vizsgálják, a bejelentésrõl jegyzõkönyvet nem vesznek fel, a helyszínre nem mennek ki. Amennyiben mégis, akkor a Btk. vonatkozó rendelkezését és annak valódi jelentését a rendõrök nem ismerik – fogalmaznak a Lelenci és a Biatorbágyi állatvédõk.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Több esetben küldték el a bejelentõt azzal, hogy az állat életben maradt, vagyis nem történt bûncselekmény: a büntethetõséghez azonban nem szükséges, hogy az elkövetõ az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy maradandó egészségkárosodást okozzon, elég csupán, ha a cselekmény erre alkalmas. legyen. A nyomozás során bizonyítékokat nem a rendõrség, hanem az állatvédõk gyûjtenek, állva olyan költségeket is, mint például a boncolás. A megkezdett eljárást bûncselekmény hiányában gyakran megszüntetik – írják az igazságügyi és rendészeti miniszternek.
A két szervezet kezdeményezi, hogy a rendõröket – különösen az utcán szolgálatot teljesítõk – részesüljenek külön oktatásban az állatkínzásos esetek jogi szabályozásáról. Ehhez felajánlják tapasztalataikat, és gyakorlati segítséget nyújtanának az oktatási tematika kidolgozásában, és az oktatás lebonyolításában. A legfontosabb témák, amit az állatvédõk szerint a rendõröknek ismerniük kellene: Mi minõsül állatkínzásnak? Mit tegyen a rendõr, ha állatkínzást észlel? Mikor köteles lefoglalni az állatot? Hová viheti a rendõr a lefoglalt állatot?
A levelet 34 289 magánszemély írta alá.