Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A szakértõk szerint a véletlen fogások világszerte hozzájárulnak egyes cápa- , emlõs-, tengeri madár-, teknõs- és számos egyéb faj populációs hanyatlásához. "A világszerte kifogott halak harmada véletlen fogás" -mondja Beth Babcock tengerbiológus. "Így hatalmas mennyiségû halat ölnek meg és dobnak el anélkül, hogy bárkinek is táplálékul szolgálnának".
A különbözõ halászati technikák a különbözõ fajok véletlen halálához vezethetnek a WWF szerint. A hálók gyakran delfineket és bálnákat ölnek meg. A hosszú horgászzsinegek cápákat, madarakat és teknõsöket. A fenékhálók tengeri csillagokat és egyéb, a tengerfenéken élõ organizmusokat. A garnélahalászoknak van a legnagyobb véletlenszerû fogásuk - állítja a Greenpeace. A fogások több mint 80 százaléka más fajokból áll, nem garnélából.
Egyes becslések szerint, évente több mint 100 millió cápa és rája kerül véletlenül a hálókba, majd a szemétre. Mike Heithaus tengerbiológus professzor szerint, az utóbbi néhány évben egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a halászat drámaian csökkentette a csúcsragadozók populációinak egyedszámát a világ számos részén, a cápák pedig különösen szenvedõ alanyai ennek. A kutató szerint a csúcsragadozók ilyetén mennyiségének és sokféleségének eltávolításával megváltoztatjuk a tengeri közösségek dinamikáját, írja a hirado.hu.