Brit kutatók e hónap közepén közzétették azoknak a sokszor furcsa és elhanyagolt állatoknak a listáját, amelyek védelmére a közeljövőben összpontosítani kívánják a természetvédelmi erőfeszítéseket.
A londoni Zoológiai Társaság által vezetett „Evolúciós szempontból egyedi és globálisan veszélyeztetett” (EDGE – Evolutionarily Distinct and...
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Kínai folyami delfin
Más néven baiji. Ez a halvány kékesszürke színű, apró szemű édesvízi delfin a világ legforgalmasabb és leginkább leromlott állapotú folyójában, az iszapos vizű Jangcéban él. A természetvédők az 1980-as évek óta próbálnak pénzt szerezni – sikertelenül –, hogy biztonságosabb helyen szaporíthassák az állatot. Sok tudós szerint a delfin már valószínűleg ki is pusztult.
Hosszúcsőrű hangyászsün
Ezt a tüskés, tojásrakó emlőst – Új-Guinea szigetének máig fennmaradt bennszülött emlősét – hosszú, csőrszerű arcorr jellemzi, amelynek mérete elérheti a fej hosszának kétharmadát. Az állatot fenyegető legfőbb veszély a hagyományos vadászat, valamint erdei élőhelyének elvesztése a fakitermelés, a földművelés és a bányászat miatt.
Haiti patkányvakond
Ez a Hispaniola szigetén őshonos, cickányszerű rovarevő nagyjából akkora, mint egy megtermett vándorpatkány. Egyike azon kevés emlősöknek, amelyek nyála mérgező, s ezt az állat az egyik elülső fogában húzódó különleges barázdán keresztül juttatja a zsákmányába. Mivel lassú és esetlen, képtelen fölvenni a harcot a behurcolt ragadozókkal, például a kutyákkal és a macskákkal, ráadásul az erdőirtás és más emberi tevékenység következtében az élőhelye is egyre csökken.
Kétpúpú teve
A víz és ennivaló hiányát napokig kibíró, vadon élő kétpúpú teve az ázsiai Gobi kietlen és veszélyeztetett élőhelyeihez alkalmazkodott. A teve fokozatosan visszaszorul a bányászat és az ipari fejlődés miatt, és kénytelen versenyezni a vízért és az ennivalóért a háziállatokkal, köztük a háziasított tevékkel. A természetvédők attól is tartanak, hogy a házitevékkel való kereszteződés miatt eltűnik a genetikailag különálló, vad populáció.
Törpevíziló
A nílusi víziló „miniatűr” rokona méretén kívül kerek fejével, a fejtető helyett a fej oldalán ülő szemével és különálló, nem úszóhártyás lábujjaival különbözik nagy rokonától. A fakitermelés, a földművelés és az emberi települések terjeszkedése miatt szétszórt élőhelyei egyre zsugorodnak Nyugat-Afrikában. Húsáért vadásszák is.
Hunter-lantszarvúantilop
Talán a világ legritkább és legveszélyeztetettebb antilopja, az afrikai Hunter-lantszarvúantilop a homlokán futó és a szemet körülvevő fehér vonal miatt úgy néz ki, mintha szemüveget viselne. A Szomáliában és Kenyában élő antilopot betegségek, ragadozók és a háziállatokkal való versengés tizedeli. Jelentős fenyegetést jelent az orvvadászat is.
Sárgafarkú elefántcickány
Ezt a hosszú, kissé elefántszerű ormányos állatott könnyű fölismerni a hátsó részén világító élénksárga foltról. Kis macskával vetekedő méretével a legnagyobb elefántcickány, lába hosszú, nyurga, szeme, füle nagy, farka hosszú, részben csupasz. Kenyában őshonos, de a parti erdők egyes foltjain is előfordul. Fő fenyegetést az élőhelye elpusztítása jelenti számára, mivel a legtöbb megmaradt élőhelye most már túl kicsi egy életképes populáció fenntartására.
Karcsú lóri
Ez a hosszú, vékony karú és lábú főemlős kizárólag Sri Lankán él. Kis pofájából hatalmas szemek düllednek ki, amelyek remek éjszakai látást biutosítanak a rovarvadászathoz. Mindkét alfaj fokozatosan veszti el élőhelyét a fakitermelés, a mezőgazdaság és az ipari fejlődés miatt, ráadásul vadásszák őket húsukért és testrészeikért, amelyeket a népi orvoslásban használnak.
Dongódenevér
A csupán 2 grammot nyomó állat a világ legkisebb emlőse. A dongó méretű élőlény orra duzzadt, disznószerű, füle viszonylag nagy, kis szemét elrejti a szőrzet. A denevér a thaiföld Sai Yok Nemzeti Parkjának barlangjaiban él, de beszámoltak előfordulásáról Myanmar (az egykori Burma) délkeleti részéről is. Valaha a turisták kíváncsisága és a tudományos gyűjtés veszélyeztette, manapság főként a thaiföldi barlangjaik közelében zajló erdőégetések fenyegetik.
Hosszúfülű ugróegér
Nagyon keveset tudunk erről az apró, ugráló, nagy fülű rágcsálóról. Az egerekre hasonlít, farka hosszú és bozontos, hátsó lábai megnyúltak, füle pedig egyharmaddal hosszabb a fejénél. Az Északnyugat-Kína és Dél-Mongólia sivatagi területein előforduló ugróegér élőhelyét a háziállatok legeltetése teszi tönkre. Ráadásul meghatározatlan okból kiszáradnak az állat itatóhelyei is.