Szuper tippek rágcsálók, hüllõk, madarak tartásához!

Szeretjük az állatokat. Annyira, hogy szívesen látjuk õket otthonunkban is. De nem mindegy, hogyan gondoskodunk róluk úgy, hogy nekik is jó legyen, nemcsak nekünk!

Halomba almozva

Ha a kisemlõsök almozását elhanyagoljuk, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Egyfelõl hamar bûzleni fog a lakás, másfelõl a felgyülemlett ürülékhalmok között kedvencünk meg is betegedhet. Persze az sem mindegy, hogy mivel almozunk. Kifejezetten káros például a fûrészpor. A belélegzett por kötõhártya-gyulladást és légúti betegségeket okozhat. Ha forgácsot használunk, azt is "poroljuk ki". Szintén nem tanácsos rongyot vagy újságpapírt használni. A gyakran használt faforgács többnyire megfelelõ, de - mivel nehezen szárad ki, árasztja a vizelet szagát, gyakran kell cserélni stb. - van nála jobb is. És ez nem más, mint a legtöbb állatkánál bizton alkalmazható egyszerû bányahomok! A legtöbb faj élvezettel "áskálódik", porfürdõzik benne. Ha az átnevesedett homokot naponta kiemeljük, akkor magát a terráriumot elég hetente-kéthetente kitakarítani. A homokra tegyünk néhány marék illatos, tiszta szénát. Ebbõl aztán lehet eszegetni, ugyanakkor remek fészekanyag is!

Ne vigyük haza!

Nagyobb tavaknál, holtágaknál, mocsaraknál szerencsére még ma is gyakran találkozhatunk mocsári teknõssel. Ráakadhatunk aprócska, nemrég kelt bájos, alig tízforintosnyi teknõsbébikre is. Persze a bájos "minipáncélosokat" sokan szívesen hazavinnék, sõt - rossz esetben - haza is viszik. Ám figyelem, bármennyire elterjedt hazánkban, a mocsári teknõs természetvédelemi oltalom alatt áll! Aki otthon, engedély nélkül tartja az komoly pénzbüntetésre számíthat. De nem csupán a törvény szigora szól a mocsári teknõs tartása ellen. Ugyanis annak ellenére, hogy hazai állatról van szó, tartása sokkal nehezebb, mint mondjuk az eredetileg amerikai ékszerteknõsé. Az akva-terráriumban csak vegetál, míg a kerti tóban sem érzi igazán jól magát. Nagy, nyílt vizes területekhez szokott. Hagyjuk is ott, ne háborgassuk, legfeljebb fényképezzük le!

A papagáj gusztusa

Sajnos még manapság is sokan úgy gondolják, hogy egy papagáj némi vízen, magkeveréken, jó esetben némi üvegházi salátán tartva jól érzi magát. Nos, ez óriási tévedés! A magkeverékre természetesen szükség van. Ez álljon minél többféle magból, legyen friss, illata kellemes, s a magokat még ki lehessen csíráztatni. Minden madárnak sûrûn kell kapnia gyümölcsöt is: ez lehet alma, körte, kimagozott meggy és cseresznye, dinnye, ribizli, szõlõ, télen banán, narancs, kivi - egyáltalán bármi, amit mi is szívesen fogyasztunk.

A szintén nagyon fontos zöldeledelek közül naponta-kétnaponta adhatunk salátát, tyúkhúrt, répát. Igen fontos nyomelemeket tartalmaznak a különféle nem mérges fafajok - például fûz - friss gallyai, ágai. Minden papagájnak szüksége van állati eredetû táplálékra is. Legalább hetente egy alkalommal kapjon keményre fõtt tojást, fõtt húst, sajtot, esetleg némi száraz kutya- vagy macskaeledelt.

A madarak számára elengedhetetlenül szükségesek az ásványi anyagok is, ezek pótlására jól bevált az állatkereskedésekben kapható szépia. Ez a csõrkoptató néven árusított anyag nem más, mint a tengeri lábasfejûek váza. (Az olcsóbb mûszépia kevésbé hasznos!)

A madarak zúzógyomrában apró kavicsok segítik az emésztést. Ezért takarításkor a kalitka aljára ne újságpapírt, hanem tiszta folyami homokot (apró szemû sódert) terítsünk!