Czerny Róbert állatvédelmi jogász szerint minkét oldal mellett érvelõnek igaza lehet. Hiszen valóban óriási gondot okoz a kóbor állatok számának szaporodása, erre pedig jó megoldás az ivartalanítás. Ha azonban ezt kötelezõvé tesszük, sértjük a felelõsségteljes állattartók jogait.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Ezzel a lehetõséggel a szakember tapasztalata szerint egyre többen élnek, olyan nem állattartó, de kutyabarát személyek is, akik ezekben az idõszakokban összegyûjtik az utcán kóborló ebeket és fizetve a költségeket az állatorvoshoz szállítják a négylábú kedvenceket.
A nyomott árat (8-10 ezer FT) az Állatorvosi Kamara szabta meg, amely mindössze a felhasznált anyag árát tartalmazza. Ez azonban még így is gondot okoz a szerényebb körülmények között élõ állattartó embereknek.
Felmerült a lehetõsége annak is, hogy az állatmenhelyeken kellene kötelezõvé tenni az ivartalanítást, ennek azonban több akadálya is van jelenleg. Elõször is a személyi jövedelemadó egy százalékából, amely ugyan rengeteget segít, nem lehet vállalni ezeket a költségeket. Másrészt pedig sokan a mai napig haszonállatként viszik el a menhelyrõl az ebeket, tehát szaporítás céljára, így az ivartalanított ebekre lehet, hogy kevesebb lenne a kereslet.
Úgy tûnik, hogy a legsikeresebb megoldás a nyilvántartás illetve a támogatott ivartalanítás lehetne. Amennyiben az Állatorvosi Kamara felvenné a kapcsolatot a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, meghatározhatná azt a fix minimum összeget, amellyel az állat ivartalanítása elévégezhetõ, akkor ehhez kérhetné az állam segítségét. Nem feltétlen csak az állattartók és állatmenhelyek feladata a jelenlegi helyzet kezelése.
Kossuth Rádió-Napközben-Belényi Barbara