A játékmackószerû állatok hímjei azonban hatalmas ricsajt képesek csapni mély, morgó bõgésükkel - ezzel vonzzák magukhoz a nõstényeket, derítették ki ausztrál kutatók.
William Ellis, a Queenslandi Egyetem kutatója tíz éve figyeli a koalák egy csoportját St. Bees szigetén, amely 30 kilométerre helyezkedik el Queensland partjaitól, háborítatlan elszigeteltségben.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A biológus szerint a hímek a bõgéssel "reklámozzák" magukat. A nõstények mozgásában ilyenkor ugyanis jelentõs kihágás tapasztalható, valószínûsíthetõ tehát, hogy a hímek keresésére indulnak. E párkeresõ kiruccanások pedig csökkentik a beltenyészet esélyét. Egy jelenlegi elmélet szerint ugyanis amikor elérkezik a nõstények peteérése, valószínûbb, hogy reagálnak a hímek hangjára, és elhagyják otthonukat - magyarázta Ellis.
A Behavioural Ecology címû szaklapban közzétett új ismeretek magyarázatot adhatnak arra is, hogy miért sokkal nagyobbak a nõstényeknél a hím koalák. A nagyobb hímek úgy tûnik, hosszabb ideig képesek bõgni, tehát a nõstények a bõgés alapján meg tudják határozni, mely hímek nagyobbak.
A kutatók jelenleg továbbfejlesztik vizsgálataikat, amennyiben együttmûködnek a Bécsi Egyetem hangszakértõjével, Ben Charltonnal, aki minden egyes koala hangját tanulmányozza, hogy kiderítse, milyen információkra tehetnek szert a nõstények a hímek bõgésébõl. Az már most látszik, hogy igen összetett hangokról van szó.