A világ legnagyobb, az ember és kutya kapcsolatát vizsgáló tudományos kongresszusán jelentették ki nyugati egyetemek professzorai: a négyéves gyerekeket éri a legtöbb kutyatámadás, mert az állat vicsorgását nevetõ, boldog arcként értékelik. Az is elhangzott a tanácskozáson, hogy emberi módon értékeljük a kutyák jelzéseit és viselkedését. Bár a gazdik gyakran meg vannak gyõzõdve róla, de a négylábú kedvencek nem néznek ½bûnbánó arccal½, hiszen nincs lelkiismeret-furdalásuk sem. A gazdi szigorú, feddõ viselkedésére reagálnak, s nem szégyellik magukat. 
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A tudósok megállapításaival kapcsolatban – több évtizedes állatorvosi gyakorlattal a háta mögött – dr. Parcsami Sándor elöljáróban megjegyezte: ajánlaná a tudósoknak, hogy folytassanak kisállatorvosi praxist. Akkor közelebb állnának a valósághoz a megállapításaik.
– Átlagban eltelik öt év is, mialatt egy négyéves gyereket megharap egy kutya. Eszerint a gyakorlatba nem lehet átültetni a konferencián elhangzottakat. A harapások jelentõs oka egyrészt a területvédelemre vezethetõ vissza. Sok harapás adódik abból, ha például etetik a kutyát, s meg akarják mozdítani a tányérját. Esetleg két kutya összeveszik, s a gazdik szét akarják szedni õket. Ez a legrosszabb, mert az állatok magukkal vannak elfoglalva, s nem nézik, kit harapnak meg. A gyepmestert kimondottan utálják a kutyák, a szagáról, a hurokról tudják, ez a fogóember. Néha õk is elszenvednek harapást, ha nem ügyesek. Az illuminált embert sem szeretik a kutyák. Ilyenekbõl tevõdnek össze a mindennapi eseteink.
Arra, hogy túlságosan emberien értékeljük a kutyákat, Parcsami doktor megjegyezte: emberek vagyunk.
– A lelkiismeretrõl alkotott tézis is ellentmondásos. Errõl az a véleményem, ha rosszat tesznek a kutyák, s a gazdik rájuk szólnak, igenis bánkódnak rajta. Akinek jó a kapcsolata a kutyájával, annak a kutyája tudja, hogy rosszat tett.
Az igazságérzetet úgy fordította le dr. Parcsami Sándor, hogy a kutya meg tud sértõdni.
– Ha elviszik egy állatorvoshoz, annak a kutya nem örül. Szokták is mondani a tulajdonosok: ½Most két napig nem áll szóba majd velem.½ Igenis tudja a kutya, ha nem tettek vele jót. Ha a gazdi ilyenkor nem próbál a kedvében járni, két nap alatt elfelejti. A kutya nem olyan, mint az ember, hogy sértõdésében hetekig-hónapokig nem kommunikál.
– Azt azonban megjegyzi a négylábú barát, ha valaki bántotta. Nem magáról a személyrõl, hanem a hangjáról vagy az öltözködésérõl ismeri meg. Engem a hangomról. Addig nincs gond, amíg nem szólalok meg, aztán tudják, hogy ettõl az embertõl nem sok jóra számíthatnak. Olyan megfigyelésünk is volt az állatkórházban, hogy egy komondort bántott egy kék köpenyes munkás. Az állat a személyt nem jegyezte meg, de a köpenyt igen, s aki ilyen ruhában közeledett felé, annak annyi volt – mondta végül dr. Parcsami Sándor.