Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Mint kiderült, a hímek azonnal dalra fakadtak, amint megérezték egy velük rokonságban nem álló ivarérett nõstény illatát. A nõstények szívét egyébként jobban megdobogtatta, ha a dalnok egy teljesen ismeretlen hím volt.
Az egérlányok flörtölni is szoktak, egy vonzó hím feltûnésekor állhatatosan tisztogatni kezdik magukat.
"Sokkal állhatatosabban csinosítgatják magukat, ha egy minden szempontból elfogadható férjjelölt tûnik fel a láthatáron, mintha egy kevésbé kívánatos hím vall dalban szerelmet nekik" - magyarázta Kerstin Musolf.
A nõstények szintén képesek ultrahangot kibocsátani, de csak akkor, ha "hölgytársaságban" vannak. Ez a kommunikáció segít megkülönböztetni a rokonokat a vadidegenektõl.
Mind a hímek, mind a nõstények az emberi fül számára is érzékelhetõ cincogó hangokat is kibocsátanak, ám az egérurak csupán az udvarlás kezdetén nyilvánulnak így meg, s ebben még nincs semmi "dallam".
Az ultrahang egyébként sok ragadozó számára sem hallható, ráadásul rezgést sem vált ki, vagyis nem érzékelik az egerekre vadászó kígyók. A vidramenyét és a menyét ugyanakkor érzékeli az ultrahangos dalokat, vagyis kihallgathatják az egerek széptevését.
Az osztrák kutatók feltételezik, hogy más rágcsálók, például a patkányok is az ultrahang tartományában dalolnak, ha udvarolni akarnak.