A kutya és macskatartók nem veszik kellõ komolysággal az állatuk által a közterületre mért szennyezés súlyosságát. A felelõs állattartás megkívánná, hogy aki városban vagy nagyobb településen állatot tart és aki közterületen végezteti el a kis-és nagydolgot, az kedvence után takarítsa össze a fekáliát.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A kutyák és macskák mellett komoly gondot jelent a városban a galambürülék által okozott szennyezés is. A madarak nem csak a járófelületet, hanem a házak homlokzatát, a szobrokat is beszennyezik. A lakóknak van, hogy emiatt ablaknyitásra sincs lehetõségük. A csúnya látvány mellett az állati ürülékekben fellelhetõ vírusok, baktériumok, paraziták akár emberre veszélyes fertõzéseket is okozhatnak. A galambok ellen nem, de az állatokat "rossz helyen" sétáltató lakosokkal szemben a közterület felügyelõk szabálysértési eljárást indítanak.
Az országban egymillió kutya van tartva, derül ki az Orpheus Állatvédõ Egyesület szerény becslésébõl. Ha kutyánként naponta nyolc deka ürülékkel számolunk, akkor ez tonnában számolva is súlyos napi probléma. Az emberek rohanó életvitelével magyarázható az, hogy a tartott állatokkal nincs idõ eljutni a kijelölt sétáltató helyekre, az utcára leérve végeztetik el az állatokkal a dolgukat. Szükséges lenne a városokban még több zöldterület kialakítása, és emellett az állattartóknak is sétáltató területek kijelölésére. Sürgõsen megoldandó lenne az állattartók részérõl a felelõs állattartás fokozására, az állatot nem tartó lakosság részérõl pedig egy elfogadható kompromisszumra törekvés, hiszen a város mindenkié. A galambok elleni védelem sikeréhez egyébként léteznek házra szerelhetõ galambriasztó eszközök is.Seres Zoltán
Orpheus Állatvédõ Egyesület
Bécsben ezután mindig lesz gazdája a kutyaguminak?
A bécsi Hernals kerület néppárti önkormányzati képviselõi megelégelték, hogy a "ki mit talál, azé" - elv vonatkozik a kutyapiszokra, mármint, hogy általában az osztrák fõvárosban sincs gazdája a kutyaguminak. Javasolták, hogy minden bécsi ebtõl vegyenek DNS-mintát, amelynek alapján aztán azonosítható lenne minden kutya, amely tiltott helyen hagy kellemetlen nyomot maga után.
Az 1,6 milliós Bécsben több tízezer a hatóságok által nyilvántartott ebek száma, és szigorú szabályok írják elõ, hogy az utcákon és köztereken szükségüket végzõ kutyák után a tulajdonosoknak kötelességük eltakarítani a kutyagumit. Már kutyagumi-porszívózó járdatakarító is üzemel a belvárosban, ám a gazdik egy része továbbra is fittyet hány a rendeletekre, és így az egykori császárvárosban is gond a járdák tisztántartása.
A Kronen Zeitung címû bulvárlap beszámolója szerint a valamivel több mint 50 ezer lakosú, északnyugati bécsi kerület néppárti önkormányzati képviselõi úgy vélik, minden fõvárosi ebet egyszer DNS-mintavételre kellene vinni, és a mintákat a bécsi önkormányzat adatbankban tárolhatná. A közterület-felügyelõk számára pedig "a téma az utcán hever", csak le kell hajolni, és mintát venni belõle, majd beadni azt a laboratóriumba, ahol az õrzött minták alapján azonnal azonosítanák a kutyát és gazdáját, és már tölthetnék is ki a büntetésrõl szóló csekket. Az osztrák lap arról is hírt adott, hogy ugyanez az ötlet foglalkoztatja Lipcse önkormányzati képviselõit is, akik már azt is kiszámolták, hogy az azonosítási vizsgálat mintegy 75 euróba (kb.19 ezer forint) kerülne, és ezt is kifizettethetnék a tiltott helyen szükségüket végzõ kutyák tulajdonosaival.
A Kronen Zeitung szerint a Bécset kormányzó szociáldemokrata városvezetés egyelõre "hivatalosan" nem foglalt állást az ötlettel kapcsolatban, de egyik képviselõjük annak a veszélyére figyelmeztetett, hogy az ötlet akár tovább is fejleszthetõ: a kutyagumi után akár a rágógumira is sort lehetne keríteni.
(MTI - Bécs )