2024.03.29. - Auguszta

Napi 80 tonna kutyagumi képzõdik

Napi 80 tonna kutyagumi képzõdik
kutya gumiAz állattartók az utcára üríttetik kedvenceiket. Nem bántásból feszegetjük a témát, hanem megoldást keresünk!

A kutya és macskatartók nem veszik kellõ komolysággal az állatuk által a közterületre mért szennyezés súlyosságát. A felelõs állattartás megkívánná, hogy aki városban vagy nagyobb településen állatot tart és aki közterületen végezteti el a kis-és nagydolgot, az kedvence után takarítsa össze a fekáliát.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Budapest belvárosi tömbházas betonrengetegében vagyunk. Lenézek a földre, a látvány átlagos: vizeletfolyások a házak, jelzõtáblák körül, a járda kutyaürülék aknáktól méterenként szennyezett. Jön velem szemben egy hölgy, Erzsike, aki szemlélõdésemet látva megtöri a bennem uralkodó csendet: "ki kellene tiltani az összes kutyát". Erzsi néni szerint a város már az embereknek is kicsi. Mindent lebetonoztak, kevés a park, a zöldterület. Tovább baktatva egy pórázon sétáltató állattartóval találkozom. Kérdésemre, hogy van-e megoldás az állati ürülék problémára, névtelenül a következõ választ adja: mindenkinek joga van az állattartáshoz, ez a kutya kóbor volt, befogadtam, az életét mentettem meg. Sétáltatáskor, hacsak tehetem, összeszedem a keletkezett piszkot. Ezt kellene tennie a többi állattartónak is.

A kutyák és macskák mellett komoly gondot jelent a városban a galambürülék által okozott szennyezés is. A madarak nem csak a járófelületet, hanem a házak homlokzatát, a szobrokat is beszennyezik. A lakóknak van, hogy emiatt ablaknyitásra sincs lehetõségük. A csúnya látvány mellett az állati ürülékekben fellelhetõ vírusok, baktériumok, paraziták akár emberre veszélyes fertõzéseket is okozhatnak. A galambok ellen nem, de az állatokat "rossz helyen" sétáltató lakosokkal szemben a közterület felügyelõk szabálysértési eljárást indítanak.

Az országban egymillió kutya van tartva, derül ki az Orpheus Állatvédõ Egyesület szerény becslésébõl. Ha kutyánként naponta nyolc deka ürülékkel számolunk, akkor ez tonnában számolva is súlyos napi probléma. Az emberek rohanó életvitelével magyarázható az, hogy a tartott állatokkal nincs idõ eljutni a kijelölt sétáltató helyekre, az utcára leérve végeztetik el az állatokkal a dolgukat. Szükséges lenne a városokban még több zöldterület kialakítása, és emellett az állattartóknak is sétáltató területek kijelölésére. Sürgõsen megoldandó lenne az állattartók részérõl a felelõs állattartás fokozására, az állatot nem tartó lakosság részérõl pedig egy elfogadható kompromisszumra törekvés, hiszen a város mindenkié. A galambok elleni védelem sikeréhez egyébként léteznek házra szerelhetõ galambriasztó eszközök is.

Lehet másmilyen a város!

Seres Zoltán
Orpheus Állatvédõ Egyesület


Bécsben ezután mindig lesz gazdája a kutyaguminak?

A bécsi Hernals kerület néppárti önkormányzati képviselõi megelégelték, hogy a "ki mit talál, azé" - elv vonatkozik a kutyapiszokra, mármint, hogy általában az osztrák fõvárosban sincs gazdája a kutyaguminak. Javasolták, hogy minden bécsi ebtõl vegyenek DNS-mintát, amelynek alapján aztán azonosítható lenne minden kutya, amely tiltott helyen hagy kellemetlen nyomot maga után.

Az 1,6 milliós Bécsben több tízezer a hatóságok által nyilvántartott ebek száma, és szigorú szabályok írják elõ, hogy az utcákon és köztereken szükségüket végzõ kutyák után a tulajdonosoknak kötelességük eltakarítani a kutyagumit. Már kutyagumi-porszívózó járdatakarító is üzemel a belvárosban, ám a gazdik egy része továbbra is fittyet hány a rendeletekre, és így az egykori császárvárosban is gond a járdák tisztántartása.

A Kronen Zeitung címû bulvárlap beszámolója szerint a valamivel több mint 50 ezer lakosú, északnyugati bécsi kerület néppárti önkormányzati képviselõi úgy vélik, minden fõvárosi ebet egyszer DNS-mintavételre kellene vinni, és a mintákat a bécsi önkormányzat adatbankban tárolhatná. A közterület-felügyelõk számára pedig "a téma az utcán hever", csak le kell hajolni, és mintát venni belõle, majd beadni azt a laboratóriumba, ahol az õrzött minták alapján azonnal azonosítanák a kutyát és gazdáját, és már tölthetnék is ki a büntetésrõl szóló csekket. Az osztrák lap arról is hírt adott, hogy ugyanez az ötlet foglalkoztatja Lipcse önkormányzati képviselõit is, akik már azt is kiszámolták, hogy az azonosítási vizsgálat mintegy 75 euróba (kb.19 ezer forint) kerülne, és ezt is kifizettethetnék a tiltott helyen szükségüket végzõ kutyák tulajdonosaival.

A Kronen Zeitung szerint a Bécset kormányzó szociáldemokrata városvezetés egyelõre "hivatalosan" nem foglalt állást az ötlettel kapcsolatban, de egyik képviselõjük annak a veszélyére figyelmeztetett, hogy az ötlet akár tovább is fejleszthetõ: a kutyagumi után akár a rágógumira is sort lehetne keríteni.

(MTI - Bécs )
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra