rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • A tudós, aki meg akarta alkotni a majomembert

  • Cambridge - Egy szovjet-orosz biológus-zoológus meg akarta alkotni a majomembert. Alexander Etkind, a cambridge-i egyetem orosz származású történész professzora egy szaklapban számolt be az Ilja Ivanov hajmeresztõ kísérleteirõl folytatott kutatásainak eredményeirõl .

    A múlt század elsõ felében tevékenykedõ Ivanov, akit a nyugati sajtó "vörös Frankensteinnek" nevezett, a maga korában a mesterséges megtermékenyítés talán legnagyobb szakértõje volt - csak sajnos átlépett egy határt az utópia irányába.

    Meg akarta ténylegesen alkotni a majomembert. Kutatásait a Kreml csillagászati összegekkel támogatta, de tervei csõdöt mondtak. 1990-ben Mihail Gorbacsov szovjet elnök a kutatók rendelkezésére bocsátotta az archívumokban elfekvõ dokumentumokat és az igazság kezdett felszínre kerülni - írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

    Ivanov a mesterséges megtermékenyítéssel elõállított hibrid majomemberrel kapcsolatos elképzeléseit 1910-ben egy Grazban megtartott nemzetközi zoológiai kongresszuson ismertette elõször. A kollégák puszta elméletnek hihették, mert nem tudták, hogy a kísérletezés hamarosan elkezdõdik. 1926-ban a tudós szovjet pénzzel és a párizsi Pasteur intézet áldásával elutazott Kindiába, az intézet Francia Guineai kísérleti állomására, ahol emberi spermával (állítólag a sajátjával is) megtermékenyített három csimpánzt.

    A kísérleti állatok és a másik tucat, amelyet a Szovjetunióban akartak felhasználni, a hosszú hajóúton elpusztult, még mielõtt a szuhumi kísérleti intézetbe értek volna. A boncolás megállapította, hogy a három közül egyik sem maradt terhes. Ivanov ekkor új módszert próbált bevezetni. Nõket akart majomspermával megtermékenyíteni. Talált is erre a célra öt önkéntes nõt, de programját nem tudta befejezni, mert más szelek kezdtek fújni: letartóztatták kémkedés vádjával és 5 évi lágerfogságra ítélték.

    Az ítéletet hat hónap után Alma Ata-i számûzetésre változtatták. Ott halt meg 1932-ben. Nekrológját a Nobel-díjas Ivan Pavlov írta, akinek Ivanov a tanítványa volt.

    Etkind kutatásai során arra keresett választ, hogy miért támogatja a Szovjetunió az elképesztõ tervet. A dokumentumokból az derül ki, hogy a sikerét a materializmus és az ateizmus végleges gyõzelmének tekintették volna. A kísérleteket a tengerentúlon is sokan támogatták, egy ateista társaság például kész volt 100 ezer dollárt összegyûjteni neki. Az eredmények a szovjet tudomány fölényét is bizonyították volna. Etkind szerint a harmadik ok lehetett az az ábránd, hogy "tudományos eszközök" segítségével megszülethetett volna az új szocialista ember, a mintapolgár, a legyõzhetetlen katona.

    Érdekes adalék: Ivanovval párhuzamosan Szergej Voronov, a francia orvosi kollégium tagja tervet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy fiatalítás céljából csimpánzok szexuális mirigyeit ülteti be éltesebb korú emberekbe. A szovjet elit köreiben állítólag lett is volna rá igény.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nem csak bántalmazta, éheztette is az állatokat - 3 évet kapott

    Három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek állatkínzásért egy New York-i férfit.

    "Pokoli állatkertet" mûködtetett.

    Büntetésének része 450 óra közmunka egy állatvédõ csoportnál.

    Magyarországon öt éve számít bûncselekménynek és évente mintegy 500 büntetõeljárás indul állatkínzás miatt .

  • A mókuscickány a legiszákosabb élõlény

    Tizenkét pohár bornak megfelelõ mennyiségû alkoholt fogyaszt minden este a nyílfarkú mókuscickány, mégsem részegedik le soha. Német kutatók szerint a kis iszákos állatok miatt újra kell gondolni az emberi alkoholfogyasztással kapcsolatos elméleteket is.

    A Malajziában és Thaiföld déli részén õshonos apró állat a bertam pálma nektárját fogyasztja, amelynek alkoholtartalma a legmagasabb a természetes tápanyagok közül, esetenként eléri a 3,8 százalékot.

  • A világ legkevésbé ismert madarának fészkelõhelyét fedezték fel Afganisztánban

    A világ legkevésbé ismert madaraként számon tartott himalájai nádirigó (Acrocephalus orinus) elsõ ismert fészkelõhelyét fedezték fel Afganisztánban.

    A himalájai nádirigó elsõ egyedét Indiában fedezték fel 1867-ben, a másodikat 139 év múlva, 2006-ban észlelték Thaiföldön. A nemzetközi vadvédelmi szervezet, a World Conservation Society (WCS) szakemberei a Göteborgi Egyetem kutatóival közösen most Afganisztán északkeleti részén, az elmúlt évtizedek háborús pusztításaitól viszonylag megkímélt Váhán-folyosóban leltek az énekesmadárra.

  • Aretha Franklin az állatvédõk markában

    Aretha Franklin, a soul királynõje nehéz döntés elõtt áll: választania kell a hajléktalan, illetve a szõrmétlen élet között. A jobb idõket látott mûvésznõ ugyanis tizenkilencezer dollárral tartozik az amerikai államnak, s egyetlen esélye a tartozás rendezésére, hogy elfogadja az egyik legnagyobb állatvédõ szervezet, a PETA nagylelkû, ámde kellõen provokatív ajánlatát. Egy hónappal ezelõtt az állatvédõk még a Legnagyobb Lúzerek közé választották a szõrmeimádó Aretha Franklint, aki – legalábbis fénykorában – olyan nagy sikerû soul számokról volt híres, mint a „You make me feel like a natural woman” vagy az „I say a little prayer”.

  • Jobbos, balos állatok

    Az állatok is jobb- vagy ballábasak, akár az emberek, a halak meg jobb- vagy balszemesek - fedezték fel brit kutatók.

    A belfasti Queen's Egyetem kutatói macskák, kutyák, papagájok és halak mozdulatainak tanulmányozása révén jutottak a felfedezésre. A macskák és ebek esetében külön érdekesség, hogy nemek szerint is jellemzõ a bal- vagy jobb elsõ láb használatának elõnyben részesítése. Általában a nõstények ballábasok, a hímek zöme viszont jobb. A kutyáknál hasonló a megoszlás.

  • Szupergyors izmok az énekesmadarakban

    Salt Lake City - Egyes énekesmadarak az emberi szempillantásnál százszor gyorsabban képesek összehúzódásra késztetni hangképzésükben közremûködõ izmaikat - állapították meg amerikai kutatók.

    A Utahi Egyetem biológusai szerint a seregélyek és a zebrapintyek az eddig leírt leggyorsabb izmokkal hozzák létre dalukat. Coen Elemans és munkatársai a hangképzésben segítõ izmok aktivitását mérte szabadon éneklõ madarakban, valamint laboratóriumban preparált izmokban.

  • Kipusztulhat a fecske Magyarországon

    Veszélyben vannak a fecskék, 2020-ra kipusztulhat az állomány Magyarországról. Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: 1999-2009 között a molnárfecskék populációja 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent az országban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának adatai nem egy-két év változását mutatják, hanem folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet. Ha az irányzat folytatódik, 2020-ra a fecskeállomány kipusztulhat Magyarországról.

  • Ismét élõ kutya egy dögkútban, Bogyiszló - Tolna megye

    A Tolna Megyei Állatvédõ Alapítvány 2006. április 3-án a kora esti órákban telefonon értesítést kapott egy bogyiszlói lakostól, miszerint a helyi dögkútban egy élõ kutyát talált egy idõs férfi. A bejelentõ értesítette a rendõrséget. A tolnai rendõrõrs munkatársa és a szemtanú elkísérték az alapítvány tagjait a község határában lévõ kibetonozott, zárt dögkúthoz. A kút tetejét csörlõvel lehetett csak felnyitni. A bûzlõ és bomló kacsa, liba és más állati hullák tetején remegett egy kiskutya a sötétben. Az alapítvány férfi tagja lemászott a 4 méter mély dögkútba...

  • A zebrapinty génjeinek ismerete magyarázhatja az emberi beszédzavarokat is

    Elkészült az elsõ énekes madár genetikai állományának leírása, az ausztrál zebrapinty azonosított génjei közül 800 köthetõ az énektanuláshoz. A bébi zebrapintyek lényegében ugyanúgy tanulnak énekelni, mint a kisgyerekek beszélni, a szülõk utánzásával. Az aprócska madár ezért értékes modellje az emberi tanulás és memória megértésének.

    "A daltanulás kitûnõ minta mindenféle tanulásra" - véli Chris Ponting, a kutatás egyik résztvevõje, az Oxfordi Egyetem funkcionális genetikával foglalkozó munkatársa.

  • Sikeres az ivartalanítási kampány Nyíregyházán

    Hatalmas érdeklõdés kíséri a nyíregyházi Állatbarát Alapítvány ivartalanítási kampányát. A kampány során eddig összesen 65 nõstény macska és 35 szuka kutya ivartalanításához vittek el kuponokat, ami azt jelenti, hogyha ezek az állatok évente két alkalommal átlagosan 5 egyedet hoztak volna a világra, akkor több, mint 1000 utód született volna egy év alatt.
    A hím állatok évente több nõstényt befedeznek, különösen azért, mert az ivarzási idõszakban rendszeresen elcsavarognak, így ez a szám tovább hatványozódhat.

  • Magyar Tabu - Mindennapos Állatkínzások, melyekrõl kínos beszélni?!

    A legjobb, ha a felesleges állatszaporulatok meg sem születnek!

    2011-ben nagy felháborodást váltott ki az az eset, amikor egy 72 éves nyugdíjas asszony 5 kiskutyát fojtott vízbe, mert nem tudta etetni az akkor született szaporulatokat. Sokak szerint az eset egyedinek tûnhet, de az Orpheus Állatvédõ Egyesület tapasztalata az, hogy a probléma mindennapos, sõt az emberek egy része az állatok kínzását, és a többi kapcsolódó bûncselekményt családon belül is lehajtott fejjel tûri.

  • Az öreg Dobó megmenekült!

    A nyolc év körüli, kan magyar vizsla egy panelház körül rohangált ugatva, gazdáját keresve, majd behúzódott a lépcsõház bejáratához. Az ott lakók nem tarthatták az utcán a kutyát, és hogy az állatnak ne történjen a hideg éjszakán komoly baja, kérték az Ebrendészet segítségét.

    A kutyus beszállítását követõen fertõtlenítettük, majd elláttuk élelemmel és vízzel. Az állat szocializált, pórázhoz szokott, barátságos. Szerencsénk volt, az állatot vissza tudtuk juttatni eredeti gazdájához.

  • Alszanak-e a halak?

    Mindenkinek szüksége van a pihenésre, a regenerálódásra

    A halaknak is van napi ritmusuk, a pihenés és az aktív szakasz az õ életükben is váltakozik. Bár ahány hal, annyiféle alvási szokás...

    Mindenkinek szüksége van alvásra. Esténként mi is felöltjük pizsamánkat és befekszünk pihe-puha ágyacskánkba, behunyjuk szemünket és elkalandozunk az álmok világába. Szívünk lelassul, izmaink elernyednek, légzésünk is nyugodtabbá, egyenletesebbé válik.

  • Galambokkal mérik a levegõ szennyezettségét

    Egész raj mobiltelefonos galamb fogja ellepni Kalifornia egét augusztusban. A húsz szárnyas hátára kis hátizsák kerül, amelyben a levegõ szennyezettségét mérõ detektort, a mûholdas nyomkövetõ rendszer (GPS) jeleihez szükséges antennát, és egy mobiltelefon leegyszerûsített szerkezetét helyezik el, a madár nyakára pedig pici kamerát erõsítenek. Mindennek segítségével a galamboktól szöveges üzenetek érkeznek majd egy külön az õ számukra létrehozott blogba, ahol olvashatók lesznek majd a levegõ minõségérõl érkezett jelentések és láthatók lesznek a kamerák küldte képek egy interaktív térkép formájában - írta a The New Scientist címû tudományos magazin.

  • Filip is szeretõ gazdihoz került!

    A kölyök, kan, vizsla kutyára egy fa alatt találtak állatbarát gyerekek, akik szülei azonnal értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesületet, hogy az állat megmeneküljön az utcáról.

    A kutyust a beszállítást követõen, az állatvédelmi telepen külsõ-belsõ élõsködõktõl mentesítettük, egészségügyi ellátásban részesítettük.

    A nagyon játékos, könnyen tanítható kölyök kutyus gyorsan gazdira talált.

  • A macskatartás elõnyei

    Oldják a magányt

    Ma már bizonyított tény, hogy az állatok enyhítik a magányosság érzését. Idõs embereknek gyakran ajánlják, tartsanak valamilyen állatot.

    A velük való foglalkozás felvidít, feladatot ad. De akkor is remek dolog tudni, hogy valaki feltétel nélkül szeret bennünket, ha nem vagyunk egyedül, ha vannak feladataink. Mert a közhiedelemmel ellentétben, nem csak a kutya tud feltétel nélkül szeretni, hanem a cirmosok is.

  • Autóban élt, 23 kutyával és macskával

    A 66 éves Carol Lynette Samuelst valószínûleg meg is büntetik, mivel nem megfelelõen bánt az állatokkal. A nõ bevallása szerint korábban sikeres macskatenyésztõ hírében állt, azonban a gazdasági válság õt sem kímélte és katasztrofális anyagi helyzetbe került. Állítása szerint arra kényszerítették, hogy kiköltözzön a 1,5 millió dollárt (nagyjából 300 millió forint) érõ otthonából, ezt követõen pedig nem maradt más választása, mint beköltözni a saját autójába. Ide vitte magával azokat a macskákat, amelyeket "gyermekeiként" szeret.

  • Rágcsálótartás: egerek, hörcsögök, nyulak és patkányok

    Egyre népszerûbb hobbi világszerte a kisemlõsök tartása. Ezek az állatok ideális lakótársak és kevésbé idõigényesek, mint például egy kutya, akit naponta több alkalommal is sétáltatni kell.

    Amikor dönteni kell, milyen állatot vegyünk magunkhoz, legtöbben csak kutyára vagy macskára gondolnak. Pedig egy hörcsög vagy egy tengerimalac is hasonló örömet szerezhet. Egy - vagy akár egy egész csapat - rágcsáló tartása a legtöbb család számára nem jelent túl nagy megterhelést, sem idõben, sem anyagiakban...

  • Kedves Állatbarát!

    Megdöbbentõ, megrázó film vetítésére hívunk Téged a Kísérleti Állatok Világnapja és a Föld Napja alkalmából. A Fehérkereszt Állatvédõ Liga bemutatja az EARTHLINGS (Földlakók) címû filmet, amely Magyarországon elõször látható. Az EARTHLINGS a legátfogóbb dokumentumfilm, amit valaha készítettek a természet, az állatok és a humán gazdasági érdekek közötti összefüggésrõl. Nem csupán tájékoztat, hanem gondolatokat is ébreszt, hûen tükrözi társadalmunknak az állatokkal való bánásmódját.

  • Dózit, és Fadruszt is megmenekítettük!

    Dózi, a kan, izmos, határozott természetû boxer- argentin dog jellegû kutya egy belvárosi szórakozóhely körül kóborolt. Állatbarátok értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesületet a céltalanul bolyongó állatról. Fadrusz, a kan, német juhász kutya egy zsákutca végén egy ház mellé telepedett le. Az arra járók féltek a felnõtt kutyától, ezért értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ szakembereit.

    Fadruszt új gazdi vitte haza, Dózit pedig a felkutatott eredeti gazdinak tudtuk visszaszolgáltatni.