Bukarest - Ultrahangsorompóval szeretnék megvédeni az egyre veszélyesebbé váló medvéktõl Brassó történelmi városrészét.
Az erdõvel borított Cenk-hegyrõl ugyanis gyakran látogatnak be az állatok a városba "kukázni". Az elmúlt hónapokban számos incidens okozói voltak, egy ember medvetámadás áldozata lett.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A miniszter szerint egy év alatt mintegy száz egyeddel nõtt a Brassó megyei medvepopuláció. A növekedést a környezetváltozással hozta összefüggésbe. A települések mellett, a kukákban állandó táplálékforrást találtak a medvék, nem kell kilométereket kószálniuk az erdõkben az élelemért. Ugyanakkor a szakemberek azt tapasztalták, hogy míg korábban egy-két bocsot hozott a világra egy anyamedve, az utóbbi idõszakban egyre gyakrabban látni három-négy bocsot is anyjuk társaságában.
A medvék agresszív viselkedésének egyik okát a településszéli lakók, valamint az erdõkbe látogató turisták magatartásával magyarázta a miniszter. Szerinte felelõtlenül etetik az állatokat, így akarják azokat közelrõl fényképezni. A szálláshely-tulajdonosok is rendszeresen etetik a medvéket, turistalátványosságot teremtve.
A román zöldtárca kísérleti jelleggel kívánja megvalósítani a brassói ultrahangos medvesorompót, s ha a módszer beválik, más területeken is alkalmazni fogják e berendezést. A szomszédos székelyföldi megyékben, Kovásznán és Hargitán is például gyakran jegyeznek fel medvék által is okozott vadkárokat. Hargita megyében mintegy ezerre becsülik a medvék számát, holott a szakemberek szerint 350-400 lenne az optimális.
Az ember közelségéhez szokott egyedek "visszavadítására" két medverehabilitációs központ is mûködik a térségben, az egyik a Brassó melletti Zernyesten, a másik a Hargita megyei Nagyhagymás-hegyen. Itt fogságból származó, árva, emberek által nevelt egyedeket próbálnak megtanítani a szakemberek arra, hogy képesek legyenek egyedül is, az emberektõl távol ellátni magukat természetes környezetükben.