rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • 2020-ra kihalhatnak az afrikai elefántok

  • Kutatók szerint a legnagyobb afrikaielefánt-populációk eltûnhetnek 2020-ra, ha nem fog össze a világ a megmentésük érdekében.

    A Current Biology címû folyóiratban megjelent tanulmányukban a biológusok elsõsorban az illegális elefántcsontvadászatot hibáztatják, amely annak ellenére tovább folyik, hogy azt 1989-ben betiltotta a Veszélyeztetett Fajok Védelmével Foglalkozó Nemzetközi Konvenció (CITES). Az orvvadászok a becslések szerint a teljes populáció mintegy 8 százalékát irtják ki évente, tehát 0,6 százalékkal többet, mint az állatokat védõ CITES-egyezmény elõtt.

    Hozzávetõleg egymillió afrikai elefánt élt vadon a nyolcvanas évek végén, mára ez a szám 470 ezerre csökkent.

    Ha ez a tendencia nem fordul meg, csak a jól védett távoli helyeken maradnak elefántok" - jelentette ki Samuel Wasser, a Washingtoni Egyetem docense, a kutatás vezetõje. Wasser olyan, DNS-vizsgálaton alapuló módszert dolgozott ki, amelynek segítségével visszakereshetõ, hogy az elefántcsont mely populációból származik. A metódus igen hasznos, ha figyelembe vesszük, hogy az orvvadászok az egyik országban elejtett elefánt agyarát egy másik országban is eladhatják.

    Wasser szerint az illegális elefántcsont-csempészetet hatalmas helyi bûnbandák tartják kézben, a piacot pedig Japán és Kína irányítja, ám egyre növekvõ a kereslet az áru iránt az Egyesült Államokban is.

    Kipusztulhat a fõemlõsfajok 48 százaléka

    Edinburgh, 2008. augusztus 5., kedd (MTI/Reuters) - Az ember legközelebbi rokonainak számító fõemlõsfajok csaknem fele, 634-bõl 303 örökre eltûnhet, 69 akár éveken belül - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) legutóbbi felmérése.

    A Ghánában és Elefántcsontparton õshonos Miss Waldron vörös kolobusz vélhetõen már ki is pusztult, hiszen éppen idén harminc éve, hogy utoljára láttak egy példányt. A nyugat-afrikai majom az elsõ fõemlõs, amely az utóbbi száz évben eltûnt a Föld színérõl, és az elsõ tragédiát az IUCN szerint valóságos fajpusztulási hullám követheti.

    Az edinburghi fõemlõs-konferencián bemutatott jelentés szerint a következõ években kihalhat például a szumátrai orángután, a vietnami piszeorrú tonkin, a lisztmajmocska néven is ismert kolumbiai gyapjasfejû tamarin és a madagaszkári óriás bambuszmaki, amelybõl már csak 140 példány él vadon.

    Az IUCN öt évvel ezelõtt készített felmérése alapján a fõemlõsök 25-30 százaléka minõsült veszélyeztetettnek. Ez az arány azóta fõként az erdõpusztítás, a mezõgazdaság kiterjedése és a vadászat miatt romlott tovább. "Több fajt szó szerint a kihalás szélére evett az ember. Egyes afrikai országokban például a gorilla- és a csimpánzhús drágább, mint a marha, a csirke vagy a hal" - mondta Russel Mittermeier, a IUCN fõemlõs osztályának vezetõje.

    A legrosszabb a helyzet Ázsiában, ahol a fajok 71 százaléka veszélyeztetett. A kontinensen belül Kambodzsában 90, Vietnámban pedig 86 százalék a kihalástól fenyegetett fõemlõsfajok aránya. "Még egy futballstadiont sem töltene meg az állatsereglet, ha a veszélyeztetettségi listán szereplõ elsõ 25 faj összes példányát összegyûjtenénk" - mondta Mittermeier.

    A szakember szerint a jelenlegi évi 10 millió dollárról százmillióra kellene növelni a fajkonzerválásra fordított összeget. "Ezt a csatát még meg lehet nyerni" - mondta a több mint ezer kormányzati és civil szervezetet és 160 ország csaknem 11 ezer önkéntes tudósát tömörítõ IUCN szakembere, aki szerint számos jó példa áll az állatvédõk elõtt. A brazíliai arany oroszlántamarint és a fekete oroszlántamarint például le lehetett venni a kritikusan veszélyeztetett fajok listájáról, az ugyancsak végveszélyben lévõnek nyilvánított kongói hegyi gorilla populációja pedig a 2003-as felmérés óta növekedésnek indult - mondta a svájci székhelyû szervezet fõemlõsvédelmi felelõse.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nemzetközi Macskakiállítás

    2007 szeptember 8-án és 9-én Budapesten a Lurdy - házban Nemzetközi Macskakiállítást rendez a Macskamánia Egyesület és a Panoráma Macska Club. Hazai és külföldi kiállítók mintegy 200 macskája várja a látogatókat. A kiállítás területén kedvezményes vásárlási lehetõség lesz tápokból és felszerelésekbõl, valamint meglepetésekkel várják a gyerekeket.
    Nyitvatrtás:mindkétnap 10 - 18 óra között.

    Belépõ a helyszínen váltható.

  • Lemészárolta a kutyát - két és fél évet kapott

    Moszkvában két és fél év felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki egy férfira, aki megölt egy kóbor kutyát, de az állatvédõk túl enyhének tartják az ítéletet, és fellebbeznek. A Rizsik nevû keverék a Konykovo metróállomáshoz vezetõ aluljáróban élt. Gazdája nem volt, de az aluljáróban lévõ boltok eladói és a metró munkatársai gondoskodtak róla, és egy Kátya Kolicseva nevû fiatal lány ugyan hazavinni nem tudta, de gyakran meglátogatta. Rizsik meg is hálálta az emberek jóságát: reggelenként két hátsó lábára állva, lelkes farkcsóválással üdvözölte a metró pénztárosait, esténként pedig hazáig kísérte az aluljáró boltosait.

  • Gyógyító állatok

    Már régen felismerték, hogy bizonyos állatokat fel lehet használni az ember gyógyításában. Halak, méhek, piócák - õk az állatvilág jeles "orvosképviselõi".

    A garra rufa, amit haldoktornak is neveznek, a kisebb pontyfélék családjába tartozik és Közel-Keleten az édesvízi folyókban õshonos.

    Bõrproblémák kezelésére használják õket - õsidõk óta. Fõleg az egyébként nehezen kezelhetõ pikkelysömör, ekcéma esetében alkalmazhatók eredményesen.

  • Éheznek az állatok

    Ezek a kutyák az állatvédõk révén megmenekültek!Az idei tél megmutatta vas fogát. Az állatvédõk a 3200 településen rengeteg kutyát és macskát mentettek meg a fagyástól, az éhhaláltól. A menhelyek zsúfolásig megteltek, de sok állat sintértelepekre került, ott pusztult el. Sajnos 10,5 millió ember helyett (a környezetükben felvetõdõ állatvédelmi problémák kapcsán) nem tud az ország 100 állatvédõ szervezete cselekedni! A legtöbb állatvédõ csoport pénze véges, aminek 99%-a adományokból képzõdik. Van olyan menhely és sintértelep, ahol katasztrofális állapotok uralkodnak. A környezetünk állapotának javítása "csak" rajtunk múlik.

  • Trump aláírta: szövetségi bűncselekmény lett az állatkínzás az Egyesült Államokban

    Trump aláírta: szövetségi bűncselekmény lett az állatkínzás az Egyesült ÁllamokbanAz igazság ismerete nélkül nem lehet jó döntéseket hozni. Ez a lehetőség mindenkinek jár. Mindössze egy hónappal azután, hogy az Egyesült Államok képviselőháza egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, ami szövetségi bűncselekménnyé nyilvánítja az állatkínzást, Donald Trump az aláírásával törvénybe iktatta azt. A jövőben akár hét év börtönbüntetést is kaphatnak az állatkínzók, akiket az államhatárokon át is üldöznek majd. A szövetségi bűncselekmény a legsúlyosabb jogi kategória az amerikai jogrendszerben, ide tartozik egyebek mellett a nemi erőszak és a gyilkosság is.

  • Ajándék könyvek Kárpátaljára - részt vettünk a gyűjtésben

    Ajándék könyvek Kárpátaljára - részt vettünk a gyűjtésbenAz Orpheus Állatvédő Egyesület és a MÁTRIX Közhasznú Alapítvány is adományozott a kárpátaljai magyarok megsegítéséért könyveket. A program révén segítettük a Kárpátalján élő magyar olvasókat és a könyvtárakat azáltal, hogy jó állapotban lévő, igényes magyar nyelvű felnőtt-, és gyerekkönyveket ajándékoztunk nekik. Erre azért volt szükség, mert – az ottaniak elmondása alapján – Kárpátalján a magyar nyelvű könyvbeszerzés meglehetősen nehézkes: jellemzően a könyvtárakban a legújabb magyar nyelven kiadott könyv is 1980-as kiadású...

  • Csirkecsont horror Algyõn

    A bomló hús fertõzõ is lehet

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület ebrendészetét az állategészségügyi hatóság, és a rendõrség értesítette kedden, hogy ismeretlen elkövetõ az Algyõ – Irmamajor erdõs területén 300-500 kilónyi csirkecsontot dobott ki. A feltehetõen illegális vágásból (vagy kifõzdébõl) eredõ dög maradványok veszélyes hulladéknak minõsülnek, melyre eredetileg egy természetjáró akadt rá. A bomladozó csont-és húscafatok akár fertõzést is terjeszthetnek, melyek közterületen hagyása természetkárosító bûncselekménynek minõsülnek.

  • Razzia: elkoboztak egy kutyát Kaposváron

    A rendőrség az állatvédőkkel együtt elkobzott egy kutyát csütörtökön Kaposváron. A tulajdonos éheztetve, napokon át bezárva tartotta az állatot. A szomszédok szóltak az állatvédőknek, hogy az eb egész nap vonyít.

    A tulajdonos állítólag irtózik az ebektől, nem tudni mégis miért tartotta magánál és sanyargatta az állatot. Bobi a hím keverék kutya egy emeleti lakásba volt bezárva. A szomszédok hónapok óta hallgatták a szenvedését.

  • A kisvakond és én

    A kisvakond csehszlovák mesefigura újra a reneszánszát éli. Melyikünk ne emlékezne a jó szándékú, csetlõ-botló állatkára és mezei barátaira. Hihetetlen élmény volt számomra, mikor kb.10 évesen, megláttam életem elsõ, igazi vakondját. Ahogy megmozdult a földkupac, és kidugta kis fekete orrát, még így csaknem 20 év után is élesen él bennem a kép.

    Éppen ezért vagyok most megdöbbenve, és elszomorodva. A múlt héten a postaládánkban landolt egy csomagküldõ szolgálat prospektusa. Ebben nincs is semmi meglepõ, egy gyors átlapozás és szörnyülködés után általában az efféle kiadványok a papírkosárban végzik nálunk. Ám most megakadt a szemem egy terméken.

  • A tehenek belsõ iránytûje

    Berlin - Az emlõsök belsõ iránytûvel rendelkeznek - derült ki német és cseh tudósok közös kutatásának hála, amelynek során mûholdas felvételek segítségével a szarvasmarha és az õzek legelési és pihenési tájolását tanulmányozták.
    A kutatók eredményeiket a PNAS-ban, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences) publikálták. Marhapásztorok és a vadászok régesrég megfigyelték, hogy az állatok pihenéskor vagy legeléskor egy irányba fordulnak, ám sokáig azt hitték, hogy ez a szélirány, vagy a napsugarak hatására történik.

  • Fajok pusztulása az Amazonas mentén

    Minden évben egy új madárfajjal, négyévente pedig egy addig ismeretlen emlõssel bõvül a perui Amazonas biológiai kincsestára, azonban a legtöbb új állat-, és növényfaj felfedezésének örömét a kipusztulásuk miatti félelem árnyékolja be.

    Az Andok hegyvonulatának jelentõs részével büszkélkedhetõ dél-amerikai ország területének mintegy hatvan százaléka az Amazonas-medencében terül el. A terület biológiai sokféleségének köszönhetõen Peru 25 ezer növényfajnak és a világ második legnagyobb madár populációjának (1800 faj) ad otthont.

  • Odafagyott az állatkízó tulajdonos öreg kutyája a jeges földhöz - sokkoló képekkel

    Magyarországon az kínozhat büntetlenül állatot, aki akar?!

    A délutáni órákban a Budapesti Állatmentõk vezetõje Perédi Gergely és két önkéntese lakossági bejelentés alapján ment ki a 2. ker-i helyszínre egy évek óta lakatlan házhoz, és az ott magára hagyott kutyához. A látvány sokkoló volt: a képeken látható nagytestû, idõs kuvasz, aki a - feltehetõen már korábban - legyengült állapotának köszönhetõen napok óta nem tudott lábra állni, saját vizeletében és székletében a betonhoz fagyott.

  • Táborajánló

    Kutyás tábor Kömpöcön (2007.07.16-20.)

    A Kömpöci Oktatóközpontunkban megrendezésre kerülõ programon lehetõség van az állatbarátok részvétele mellett a kutyák részvételére is, így a gazda és leghûségesebb társa együtt nyaralhat. A tábor kínálata: engedelmes képzés, ügyességi feladatok, elõadások, kirándulás, vetélkedõ, új barátok, jó hangulat! A táborba kizárólag emberekhez, kutyákhoz szokott, egészséges, 6 hónaposnál idõsebb ebek hozhatók! Szükséges: bõrpóráz, megfelelõ méretû nyakörv, a kutya játéka, élelme, etetõ- itatótálja és oltási könyve.

  • A szexkannibalizmus jó a pókfiknak, anyáik nem 'özveggyé' eszik magukat

    Washington - Azoknak a nõstény pókoknak, melyek megeszik lehetséges szexpartnereiket, több utódjuk jön világra, ráadásul ezek a pókfik erõsebbek és nagyobbak, mint a szelíden viselkedõ nõstények utódai - fedezték fel spanyol kutatók.

    Jordi Moya-Larano munkatársaival az európai farkas pókot (Lycosa tarantula) figyelte meg természetes közegében. Ennek során nem igazolódott be az a közkeletû hiedelem, hogy a tarantellák párzás után az "apapókot" eszik meg.

  • Pincsitõl fölfelé kiirtják az összes kutyát

    Pekingben akár egy centiméteren is múlhat egy kutya élete. A németjuhászoknak, bernáthegyiknek, goldern retrievereknek, huskyknak, collieknak, de még a spánieleknek sincs esélyük, hogy megmeneküljenek az agyonveréstõl. A hatóságok bárkinek az otthonába betörhetnek és ha 35 centiméternél magasabb kutyát találnak, elviszik és kiirtják. Az eset nem egyedülálló Kínában; júliusban több, mint 50 000 kutyát irtottak ki azért, hogy a veszettség terjedését megállítsák.

  • Otica, Tomi, Brigi, és a Cicuk is gazdihoz kerültek!

    Oticát, a foxi szuka kölyköt az iskolája elõtt egy diáklány találta, onnan mentette meg az Orpheus Állatvédõ Egyesület, Tomi, a kan, nagytestû, keverék kutya egy magánház ajtaja elõtt feküdt le, onnan fogta be az Opheus, Brigit a kölyök keverék kutyát testvérével állatbarát járókelõk utcán találták, onnan kerültek be az állatvédelmi telepre, Cicukat, a betegecske kiscicákat egy iskola környékérõl az ott élõk kérésére fogták be az állatmentõ szakembereink.

    Az állatok a kötelezõ megfigyelés után parazitáktól mentesítve, tisztán, a megfelelõ oltásokkal, egészséges állapotban kerültek felelõs gazdikhoz!

  • Két újdonság a földigilisztáról

    New York/London - Ha vibrál a föld, akkor a földigiliszták feljönnek a talajfelszínre. Ezt a reakciót használják ki Florida egyik térségében generációk óta a családok, amelyek ebbõl élnek: egy fabotot a talajba ütve és rezgésben tartva ugyanis pár óra alatt több ezer giliszta szedhetõ össze.

    Az amerikai Tennessee állambeli Vanderbilt Egyetem kutatója, Kenneth Catania most kiderítette, hogy a giliszták nem azért jönnek fel a felszínre, mert a rezgések esõcseppek beütõdésére hasonlítanak, és a giliszták félnek, hogy megfulladnak.

  • Disznókra lõ az amerikai hadsereg, az állatvédõk tiltakoznak

    Washington - Amerikai állatvédõk tiltakozó kampányt indítottak a hadsereg azon kiképzési gyakorlata ellen, amely során a katonák élõ disznókra lõnek rá, hogy aztán az állatokon gyakorolhassák a harctéri sebesülések ellátását.

    Az Emberek az Állatokkal Való Etikus Bánásmódért (PETA) elnevezésû amerikai állatvédõ szervezet felhívta a figyelmet, hogy pénteken az amerikai hadsereg schofieldi helyõrségén, Hawaii szigetén tartottak ilyen típusú kiképzést Irakba készülõ katonáknak.

  • Halcsaliként végzi a folyami delfin

    Az amazonasi folyami delfin állománya erõteljesen megcsappant az elmúlt évtizedben. A jelenség oka, hogy kiváló halcsali készül belõle. Az amazonasi folyami delfin (Inia geoffrensis) a három ismert valódi folyami delfin faj legnagyobbika. Testhossza elérheti a két és fél métert, testsúlya a 180 kilogrammot. Súlyát egyrészt zsíros húsa okozza, és ez a veszte is.

    A kolumbiaiak ugyanis igen kedvelik a Calophysus macropterus elnevezésû harcsafajt, amely pedig zsíros hússal könnyûszerrel kifogható.

  • Kutyák országos agilityversenye volt Szigetszentmiklóson

    Ügyeskednek a betanított kutyák!

    Ügyességben és gyorsaságban versenyeztek a kutyák a szombati Országos Agility Bajnokságon Szigetszentmiklóson a Futsal Arénába.

    Idén 125 páros nevezett a versenyre, amelyet a Magyar Ebtenyésztõk Országos Egyesületének (MEOE) Agility Sportbizottsága rendez. A bajnokságra a legtöbb nevezett kutyafajta a border collie, de versenyez még magyar vizsla, terrier, belga juhász és mudi is