rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Szupergyors izmok az énekesmadarakban

  • Salt Lake City - Egyes énekesmadarak az emberi szempillantásnál százszor gyorsabban képesek összehúzódásra késztetni hangképzésükben közremûködõ izmaikat - állapították meg amerikai kutatók.

    A Utahi Egyetem biológusai szerint a seregélyek és a zebrapintyek az eddig leírt leggyorsabb izmokkal hozzák létre dalukat. Coen Elemans és munkatársai a hangképzésben segítõ izmok aktivitását mérte szabadon éneklõ madarakban, valamint laboratóriumban preparált izmokban.

    Megállapították, hogy ez a két madárfaj hangizmait háromezred-négyezred másodpercenként húzza össze és lazítja el. "Ezekkel a különleges izmokkal a madarak pontosabban irányíthatják hangjukat, és daluk frekvenciáját, erejét gyorsabban változtathatják, mint azt korábban fizikailag egyáltalán lehetségesnek gondoltuk" - mondta Elemans.

    Bár a kutatók csak két madárfajt vizsgáltak, feltételezik, hogy a többi énekesmadár is rendelkezik ezekkel a szupergyors izmokkal, melyeket korábban csörgõkígyókban és egyes halfajokban találtak meg.

    Az utahi kutatók a Public Library of Science (PLoS ONE) nyílt internetes tudományos portálon tették közzé eredményüket.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A beltenyésztés megzavarja a hangyatelepek immunrendszerét

    A hangyaboly nagymértékben hasonlít az emberi immunrendszerre, ennek most újabb tanúbizonyságát találták meg német kutatók. Elsõ ízben figyelték meg, amint hangyakolóniák fertõzött lárvákat távolítanak el a bolyból annak érdekében, hogy megelõzzék a betegség elterjedését. Ugyanígy szabadítják meg a fehérvérsejtek a szervezetet a kórokozóktól. A zárt közösségben szaporodó emberekhez és a fajtatiszta háziállatokhoz hasonlóan azonban a beltenyészetben élõ kolóniák is gyengébb "immunrendszerrel" bírnak, lassabban fedezik fel a kórt és távolítják el a fertõzött lárvákat, veszélyeztetve ezzel az egész populációt.

  • Kegyetlen gazdi: étlen-szomjan hagyta kölyökkutyáját

    Az állatvédõk szabadították ki szorult helyzetébõl azt a négyhetes kiskutyát, akit tulajdonosa magára hagyott új-zélandi otthonában.

    Napokra egyedül hagyta kutyáját egy tinédzser Új-Zélandon – ugyanis családjával nyaralni ment a gondatlan gazdi. A szomszédok figyeltek fel a szerencsétlen bezárt állat szûkölésére, és õk riasztották az állatvédõ egyesületet, amikor néhány nappal késõbb már nem hallották az eb hangját.

  • Ürgéket telepítettek ki a hazai repülõterekrõl

    A hazai repülõterek különös társbérlõi az ürgék. A repülõtér biztonságos üzemeltetése vagy építkezés miatt viszont gyakran elõfordul, hogy át kell telepíteni ezeket a védett állatokat. Július folyamán több hazai repülõtérrõl történt ürge kitelepítés. Különös látvány fogadta azokat, akik a július közepén a dunakeszi sportrepülõtér közelében jártak. Mintegy 20-25 fiatal földre szegezett tekintettel, látszólag céltalanul bolyongott a repülõtér füves kifutópályáján.

  • Falatka pórázzal és nyakörvvel a nyakában került utcára

    Falatka pórázzal és nyakörvvel a nyakában került utcáraA fiatal, közepes testű, fehér, kan kutya egy belvárosi területen (chip nélkül, pórázzal, nyakörvvel) kóborolt. Az ebre állatbarátok leltek rá. Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere vette pártfogásba az egyébként békés és nyugodt kutyust. Azt senki nem érti, hogy hogyan kerülhet ki az utcára egy fél év körüli, nyakörvvel felszerelt, lógó pórázzal a nyakában gubbasztó kutyus?! Ha a cselekményt direkt, előre kitervelve követte el valaki, akkor a cselekménye állatkínzás, amiért letöltendő börtön is kapható.

  • Gyerekcsoport látogatott el az Ebrendészeti Telepre

    Felelõs állattartásra nevelünk - érdemes minél hamarabb állatbarátul gondolkodni!

    Nagyon sok állatbarát gyerek van. Reméljük, hogy Õk nõnek ki a felelõsen gondolkodó, tudatos környezetkezelõ lakossággá. A környezetvédelmi rendezvénysorozat kapcsán több csoport is ellátogatott egyesületünkhöz. A gyerekek a programban megismerhették, hogy miként vált a múltban háziállattá a kutya, hogyan tartja a lakosság a négylábú barátainkat, mi okból válnak túlszaporított - felesleges - kóbor állatokká a kedvencek.

  • Komi a komondor gazdihoz került

    A kan, komondor kutya a város szélén kóborolt. Állatbarátok figyeltek fel az ebre. Mivel az állat egy forgalmas út mentén kószált, értesítették az Orpheus Állatvédõ Egyesület által üzemeltetett állatmentõ központot, az ebrendészetet, hogy biztonságba kerüljön sovány, elhanyagolt állapotban lévõ kutyus.

    A megfigyelési idõ után sikeresen gazdihoz juttattuk a jobb sorsra érdemes, õsi magyar kutyafajta addigra rendbe hozott példányát.

  • Tragédia! Ritka óriásbálna pusztult el!

    A 2670 férõhelyes Sapphire Princess szombaton kötött ki Kanadában, egy ritka óriásbálnával az alján.

    Nem vették észre, mikor az állat a hajóba ütközött, de még érkezéskor sem tûnt fel senkinek azonnal a jelenléte.

    Az odalátogató turisták kezdték el fényképezni a potyautas barázdásbálnát. A barázdásbálnák fele akkorák, mint a kékbálnák, de még így is õk a második legnagyobb jelenleg élõ állatok.

  • Jógázó kutyák! Lélegzetelállító fotókkal!

    Dan Borris fotográfus 5 évvel ezelõtt találkozott elõször jógázó kutyával, egy angol bulldoggal, akit Otisnak hívtak. Azután sorban jöttek a többiek!

    Ki az ügyesebb?

    A kétéves Otis imádott gazdájától, Joytól leste el az elsõ jógamozdulatokat. Joy minden reggel jógával kezdte a napot, a gyakorlatokba azonban a négylábú kedvenc is bekapcsolódott. Eleinte csak gazdája lábához simult, csóválta a farkát és bármit megtett volna, hogy kifejezze örömét és tetszését Joynak.

  • Hogyan él a komodói varánusz?

    Sárkányok csak a mesékben vannak. Vagy mégsem? Nemsokára egy igazi csúcsragadozó érkezik Budapestre, egy komodói varánusz. Ha majd látogatható lesz a Fõvárosi Állatkertben, érdemes az alábbi ismeretekkel felvértezve közelíteni új élõhelyéhez. A három méteresre is megnövõ óriás a legnagyobb ismert gyíkféle a világon. Alkata és élénksárga, villás nyelve, amit gyakran kilövell, valóban a mesék lángot okádó sárkányára emlékeztet. Nincs természetes ellensége, termete tiszteletet parancsol, és az emberre is veszélyes. Így nem kell attól tartani, hogy hobbikedvencként hamarosan széles körben el fog terjedni a terraristák körében.

  • Kutyatolvajbandát lepleztek le

    Kutyatolvajbandát buktattak le a nyomozók, akik több tízmillió forint értékben loptak el nagy értékû házi kedvenceket.

    Kutyatenyésztõket és tulajdonosokat lopott meg egy ebtolvajlásra szakosodott rablóbanda az elmúlt hónapokban. A tiszafüredi és etyeki rendõrök rajtaütöttek a kutyamaffián. – Közel húsz, hasonló módszerekkel elkövetett kutyalopás történt az országban – közölte Ferge Levente õrnagy, a Tiszafüredi Rendõrkapitányság bûnügyi osztályvezetõje.

  • Elég, ha az agynak csak az egyik fele alszik

    Érdekes madáragy

    A madarak, ha szundítanak egyet, általában csak az egyik szemüket csukják be - a másikkal környezetüket kémlelik. És mégis kipihenten ébrednek - tudósítanak a Pittsburghi Egyetem biológusai Thomas Fuchsszal az élükön a Biology Letters címû szaklap online kiadásában.

    A gyakran csupán néhány másodpercig tartó egyoldali alvás a nyugvó agyféltekének ugyanis éppoly pihentetõ, mint az éjszakai mélyalvás.

  • Köszönjük az állatmentést segítő téli támogatásokat!

    Köszönjük az állatmentést segítő téli támogatásokat!Sok apró segítség (eledel, kutyaház, meleg rongy vagy anyagi támogatás) révén könnyedebbé válik az állatok megmentéséért folytatott küzdelem. Együtt könnyebb, köszönjük az adományozók életmentő segítségét! Sokszor aprónak tűnik, de a legtöbbször életmentő 1-1 zsák kutyaeledel, vagy az orvosi és mentő költségekbe való párszáz forintnyi adomány, adóbevalláskor az adó 1% felajánlás az Orpheus Állatvédő Egyesülethez történő eljuttatása. A cél az állatok megmentése, ezt a segítő Angyalaink tudják. Köszönjük minden kedves segítő, támogató önzetlen állatvédelmi felajánlását!

  • Nem bírják a kutyákat a budapestiek, miközben a lakosság felének saját négylábúja van

    A budapesti lakosság közel fele tart otthonában valamilyen állatot, legtöbben kutyát és macskát. A többség maximum egy kutya tartását helyeselné, míg a budapestiek közel fele két macskát engedélyezne egy lakásban. Kertben, udvaron több állat tartását is elfogadhatónak tartják a budapestiek- állapította meg a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. legújabb kutatása.

    A vizsgálat azt is szerette volna kideríteni, hogy a fõvárosiakat mely állatok zavarják.

  • Az ÉLÕ állat nagyon sérülékeny küldemény

    A Fauna Egyesület és a Fehérkereszt „Sérülékeny küldemény” c. békés demonstrációt rendezett Szegeden 2008. március 20-án, a Széchenyi téren. A program célja az volt, hogy felhívja a hivatalok és a lakosság figyelmét a kegyetlen és szükségtelen (hosszú km-eken át folyó) vágóállat-kereskedelem megszüntetésének fontosságára.

    Az állatok (az emberek anyagi haszna miatt) nagy kínnak és szenvedésnek vannak kitéve, míg egyik településrõl (országból) a másikba el nem jutnak. A döntés a húsevõk / vásárlók és a döntéshozó hivatalok kezeiben van. A rendezvény nekik adott a helyzetrõl békés bemutatót.

  • Kutyabarát közösségi bank az ügyfeleivel együtt segít a rászorulókon

    Kutyabarát közösségi bank az ügyfeleivel együtt segít a rászorulókonA segítő bank - első hallásra meglepőnek tűnik, de valóban létezik hazánkban egy kutyabarát bank, amely szakítva a pénzintézetek profitorientált felfogásával, közösségben gondolkodik. A MagNet Bank elsődleges céljának tűzte ki, hogy nyereségének 10%-át évről-évre civil szervezetek támogatására, fontos társadalmi ügyek felkarolására fordítja – legyen az többek között beteg gyermekek számára létrejött alapítvány, vagy akár egy állatmenhely. Magyarország első közösségi bankja aktív társadalmi szerepvállalása miatt több impozáns díjat is elnyert: harmadik éve választják „Az év társadalmilag felelős bankjának”, valamint a Valóban Felelős Vállalat címet és a Fogyatékosság-barát munkahely címet is megkapta.

  • A szappan eredetileg fegyver volt

    Szappant köpnek a hernyók?!

    Közismert tény, hogy a hernyók leköpik ellenségeiket. Eddig azonban abból indultak ki a biológusok, hogy a váladék elsõsorban mérgezõ anyagokat tartalmaz, amelyeket a rovarok a tápnövényeikbõl vonnak ki, a méreglövedék erõssége pedig attól függ, hogy milyen növényt evett a hernyó. A bázeli és a würzburgi egyetem kutatói most arra a felismerésre jutottak, hogy egyes hernyók ellenségeiket tenzidekkel köpik le - ezek az anyagok a szappan, a mosószerek és szinte minden tisztítószer alapelemei.

  • Életbe léptek az állatok szállítására vonatkozó szigorúbb szabályok

    Egy ma életbe lépő szabályozás szerint az állatokat 8 óránál több ideig szállító járműveknek szigorúbb szabályozásnak kell megfelelniük és az állatokat szállítóknak képzésen kell részt venniük.

    Az új szabályok szerint az állatokat 8 óránál több ideig szállító tehergépkocsiknak engedélyt kell majd beszereznie, amelynek kiadásakor az új szabályoknak megfelelő felszereléseket is ellenőrzik.

  • Fogamzásgátlás az állatoknál

    Bármily kedvesek és szeretni valók a kiskutyák és kiscicák, az anyaállat gazdája nem biztos, hogy megörül a szaporulatnak. Ha el akarjuk kerülni, hogy kedvencünk akaratunk ellenére (vagy inkább jóváhagyásunkra nem várva) hozzon kölyköket a világra, akkor járjunk el kisállatgyógyász-cikkírónk tanácsai szerint. Kedvenceink - amikor elérik az ivarérett kort - megváltoznak. Megváltozik a viselkedésük, a kutyák szófogadatlanokká válnak, ha nem pórázon sétáltatjuk õket elszöknek, elcsavarognak...

  • Mindennapos durva állatkínzások büntetlenül - kutyakereskedelem

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület szigorúbb büntetéseket sürget az állatkínzók, a feketézõ kutya-és más kisállat szaporítók, állataikat kidobálók, illegális exportkereskedõk ellen.

    Magyarországon sokkal többen, sokkal több háziállatot tartanak, szaporítanak, mint amennyire a felelõs állattartói bázis igényt tartana. Ezért sok kisállatot külföldi busás haszon reményében, illegális módszerekkel csempésznek ki az országból. Nem ritka, hogy útközben se élelem, se víz nem áll a hosszú úton rendelkezésre. Nem ritka, hogy élve csak a csempészett állatok töredéke jut el a célállomásig. A busás haszon miatt a bûnözõknek még így is megéri az üzlet.

  • Élve darálják le a kiscsirkéket

    Az állatok jogaiért és a vegetáriánus életmódos hirdetõ brit csoport rejtett kamrás felvételérõl kiderült: évente körülbelül 30-40 millió, „haszontalan” hím csirkét darálnak le élve az egyik brit farmon.

    A Viva! munkatársa az egyik brit csirkefarmon vendégeskedett és bepillantást nyert az üzem mûködésébe. Több száz kis sárga csibe utazik a gyárszalagon, a farmon dolgozók kézzel válogatják ki a hím és a nõstény szárnyasokat. Míg a nõstény csirkék fejét egyesével egy gépbe erõltetik és beadják az oltást, addig a hím csirkéket egy külön szalagra dobálják.