A legújabb kutatások szerint a lajhár nem is olyan lusta, mint ahogyan a hiedelem tartja - a héten publikált felfedezés apropóján megvizsgálunk néhány népszerû, állatokkal kapcsolatos hiedelmet.
"Lusta, mint a lajhár" - A derék lajhárok számos nyelvben, így a magyarban is a lustaság szimbólumává váltak, de ahogyan arról a héten a német Max Planck kutatóintézet szakemberei beszámoltak, természetes környezetükben ezek az állatok csak kevesebb mint tíz órát alszanak naponta.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A fogságban tartott lajhárok valóban jóval többet alszanak, de nekik nem kell erõfeszítéseket tenniük a táplálék megszerzéséért, és környezetünk is jóval ingerszegényebb, mint a vadonban.
Az aranyhal memóriája
A közhiedelem szerint az aranyhalak mindössze 3 másodperces emlékezettel rendelkeznek, vagyis mindent elfelejtenek, ami ennél régebben történt velük. Különösen azok számára lehet kényelmes ez a hit, akik apró gömbakváriumban tartják az állatokat, hiszen - ha a mítosz igaz - egy kör alatt törlõdik is a halak emlékezete.
Számukra rossz hír lehet, hogy a hiedelem nem igaz. Az angliai Plymouth Egyetemen elvégzett kísérletek szerint az aranyhalakat meg lehet tanítani arra, hogy ússzanak neki egy emelõkarnak, amely táplálékkal jutalmazza a mozdulatsort. Sõt, egy késõbbi kísérletben a halak azt is meg tudták jegyezni, hogy mely napszakban érdemes próbálkozni a szerkezetnél, a nap más óráiban nem pazaroltak energiát a kísérletezésre.
Ha még ez sem lenne elég bizonyíték, egy 15 éves ausztrál csodagyerek labirintusbun való tájékozódásra is megtanította a halait, amelyeknek egy adott jelzés felé kellett úszni, hogy táplálékhoz jussanak. Ezután több hétre eltávolította a jelzést, és amikor több héttel késõbb visszatette az akváriumba, a halak rögtön a korábban megtanult módon reagáltak a helyzetre.
Struccpolitika
A mondás szerint a strucc homokba dugja a fejét, ha megijesztik - a madár eme állítólagos tulajdonságát már a római idõkben kifigurázták, és azokra az emberekre alkalmazták metaforaként, akik nem hajlandók szembenézni a valósággal. Ezt fejezi ki a magyar "homokba dugja a fejét" és a "struccpolitika" kifejezés is.
A valóság ezzel szemben az, hogy a struccok nagyon is gyorsan reagálnak a veszélyre, és vagy felveszik a harcot erõs rúgásaikkal, vagy 40 kilométer/órás sebességgel elszelelnek.
De akkor vajon honnan származik a mondás? Számos más madárhoz hasonlóan a struccok is lenyelnek köveket, hogy azok a gyomrukban segítsék a durva táplálék megemésztését, a kavicsokat pedig nem szedhetik máshonnan össze, mint a talajról, ami Afrikában nagyon gyakran homokos - íme, a mítosz eredete!
Mi van a púpban?
Közismert, hogy a tevék rendkívül hosszú ideig keresztül képesek életben maradni víz nélkül, köszönhetõen a púpjukban-púpjaikban tárolt víznek.
Nos, ez így ebben a formában nem igaz, mivel a púp zsírt tartalmaz, a vizet - amelybõl egyszerre akár 150 litert is képes meginni a "sivatag hajója" - az állat vérkeringése raktározza. Figyelemre méltó képességeit magyarázza, hogy szemben más emlõsökkel, a tevék vörösvérsejtjei nem kerek, hanem ovális alakúak, így képesek szétrepedés nélkül vizet raktározni, és még a kiszáradás határán is megfelelõen mûködnek.
A tevék egy másik titka, hogy légzésük során csak minimális mennyiségû vizet veszítenek, alig vizelnek, és székletük is rendkívül száraz.
A hiedelem ezzel együtt nem teljesen alaptalan, amikor ugyanis a púpban tárolt zsír energiává alakul, melléktermékként víz is keletkezik.
Mozgásban a cápa
Sokan úgy gondolják, hogy a cápákban folyamatosan mozgásban kell lenniük, különben elpusztulnak. Ez a hiedelem részben igaz, számos faj, így a nagy fehér cápa sem rendelkezik izmokkal a kopoltyújában, így csak úszás közben áramlik át rajta az oxigént tartalmazó víz.
Más fajok ezzel szemben képesek maguk áramoltatni a vizet a kopoltyúik körül, így nyugodtak pihenhetnek a tengerfenéken anélkül, hogy tartaniuk kellene a megfulladástól.
A kutya és az ember évei
A kutya egy életéve hét emberi esztendõnek felel meg - tartja a hiedelem, ez ugyanakkor pusztán a számokkal való bûvészkedésen múlik. Jelenleg a világ népességének átlagos várható élettartama 67,5 év, míg a kutyák átlagosan 12,8 éves korukig maradnak életben, ha ezt vesszük alapul, akkor a szorzó csak ötszörös.
Nem szabad megfeledkezni az átlagok mögötti hatalmas eltérésrõl: egy andorrai polgár átlagosan 83 évig él, míg a dél-afrikai mini állam, Szváziföld polgárai számára átlagosan csak 39 év adatik. A kutyák esetében az életkilátások fõként a testmérettõl függnek, a legkisebbek 14 évig is élhetnek, a legnagyobbak sokszor csak 6 évig.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy míg a kutyák biológiailag teljesen kifejlõdnek az elsõ életévük alatt, addig az embernél ez körülbelül két évtizedet vesz igénybe, vagyis ebben az esetben a hétszeresnél is nagyobb a szorzó.
(inforadio)