A kutatás során két teljesen új szövettani technikát vetett be Jason Matheny, a Marylandi Egyetem doktorandusza. Ezek segítségével egy nap megvalósítható a mesterségesszövet-elõállítás, írta a BBC.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A terv szerint a mesterséges hús ízében, illatában és anyagában is éppen olyan lenne, mint a természetes, és a technológiával marha, baromfi, disznó, bárány vagy hal elõállítása is lehetséges volna.
A tudósok szerint egyetlen szarvasmarha egyetlen izomsejtjébõl ezernyi új izomsejt állítható elõ. Nem ez az elsõ eset, hogy a tudósok mesterséges hús elõállításán fáradoznak. A NASA kutatócsoportja már foglalkozott lombikhal elõállításával, kis mennyiségben sikerült is kikísérletezniük a hosszú távú ûrutazásokon ideális ételt. "Az akkori kutatás azonban egyszeri kísérlet volt egy speciális helyzetre, az ûrutazásra. Nagy mennyiségû terjesztéshez más megközelítés szükséges" - magyarázta Matheny.
A nagy mennyiségû elõállításra Matheny kutatócsoportja két technikát is kidolgozott. Az egyikben a sejteket nagy alapterületû, vékony lemezeken tenyésztik, majd a kifejlõdõ, megnövesztett és kinyújtott hajszálvékony húslapokat leválasztják a lemezrõl. Késõbb egymásra fektetik a lapokat, ezzel megnövelik a hús vastagságát.
A másik változatban az izomsejteket olyan háromdimenziós gyöngyökön növelik, amelyek kis hõmérsékletváltozásra egyre nagyobbra nõnek. A szövet megfelelõ méretének elérésekor a gyöngyöket "leszüretelik", és a szövetet a csirkefalatkákhoz vagy hamburgerhez hasonló húsdarabokká alakítják.
A legnagyobb kihívást egyelõre a lombikhús húskinézete és az emberi ízlésnek megfelelõ szöveti felépítés jelenti a kutatócsoport számára. "A nagy problémánk a megfelelõ szövet kialakítása. Ki kell tapasztalnunk az izomsejtek mûködését, mozgását, majd nyújtanunk kell a szöveteket ugyanúgy, ahogy egy élõ állat is teszi" - mondta Matheny.