rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Rosszmájúskodás - Állatvédõk a liba-és kacsatömés ellen

  • házi libatömésÁllatvédõk kampányt indítottak a hízott liba- és kacsamáj termelésének és forgalmazásának betiltásáért az ínyencség fogyasztásában világelsõ Franciaországban. A szárnyasok tömése ugyanis ellentétes az európai állatjóléti normákkal és a fejlett országok új fogyasztói etikájával.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    (Az Állatvédelmi normákkal, a tudatos környezetkezeléssel semmilyen formában nem fér össze az állatok ilyen formájú kényszertáplálása, a libatömés. Ez a tevékenység a vásárlói szokások igényeit elégíti ki. Most mondhatnánk. Ne vegyél libamájat, és abbamarad a libatömés. és láss csodát: mondjuk is - Orpheus Állatvédõ Egyesület)

    Mit hoz a konyhára?

    libatömés'Liba- vagy kacsamájat hizlalni annyi, mint beteg szervet elõállítani, amelyet némelyek finomnak találnak. De vajon megennék-e ugyanõk a rákos daganatokat, ha ízletesek lennének?' - teszi fel a sokkoló kérdést az iparszerûen tenyésztett állatokat védõ franciaországi szervezet, a Protection Mondiale des Animaux de Ferme (PMAF) egyik röpirata. A PMAF is támogatja azokat a francia állatvédõket, akiknek egy csoportja aláírásgyûjtést kezdett a liba- és kacsatömés 'barbár szokásának' betiltásáért Európában. A stopgavage.com címen az interneten is közzétett manifesztum, amelyhez bárki csatlakozhat, aki a hizlalt liba- és kacsamáj törvényen kívül helyezését szorgalmazza, elfogadva, hogy a francia konyhamûvészetben kultikus helyet elfoglaló foie gras olyan élvezetet nyújt az ínyenceknek, amelynek mérhetetlen állati szenvedés az ára. A hírverésre jellemzõ, hogy az egyik legolvasottabb francia napilap, a jobboldali Le Figaro tavalyi utolsó hét végi számában - vagyis a hízottmáj-fogyasztás fõszezonjának kellõs közepén - majdnem teljes kolumnát szentelt a témának. A tömni való vízi szárnyasok ügye minden bizonnyal napirendre kerül azon az állatjólétrõl szóló nemzetközi konferencián is, amelyet az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) rendez február végén Párizsban.

    itt készül a mennyei libamáj...Milliónyi lúd és kacsa pusztul bele a kényszeretetésbe évente, és további 39 millió betegszik meg a tömés miatt - panaszolta a franciaországi kampány egyik szervezõje a Le Figaro hasábjain. Jó néhány európai országban be is tiltották a hízott liba- és kacsamáj elõállítását, legutóbb például 2004. január 1-jétõl Olaszországban. Igaz, az állatvédelemben élenjáró államok közül egyedül Lengyelországban vannak számottevõ hagyományai ennek a tevékenységnek, ahol 1999-tõl érvényes a tömési tilalom. A szintén jelentõs hízottmájtermelõ és -exportõr Izraelben tavaly augusztusban történt fordulat, amikor a legfelsõbb bíróság úgy foglalt állást, hogy a ludak és kacsák tömése 'kegyetlen' dolog, ezért elõírta, hogy a kényszeretetést legkésõbb 2005-ig be kell tiltani vagy szigorúbban kell szabályozni.

    Az állatvédõk, valamint a liba- és kacsatömõk között a fõ frontvonal Franciaországban húzódik, ahol a legtöbb hízott májat fogyasztják, fejenként csaknem 30 dekát évente. A világon elõállított évi 20 ezer tonnányi liba- és kacsamáj több mint 80 százalékát Franciaországban termelik, ahol becslések szerint 30 ezren élnek ebbõl az üzletbõl - beleértve a tojáskeltetéstõl a máj feldolgozásig annak valamennyi fázisát. Ezért a párizsi kormány fáradhatatlanul - és mindeddig sikeresen - lobbizik az Európai Unióban és az Európa Tanácsban azért, hogy a hízottmáj-termelést kivegyék az egyre szigorodó állatvédelmi elõírások hatálya alól, amelyek nem engedik, hogy a jószágoknak fölöslegesen fájdalmat és szenvedést okozzanak, illetve kárt tegyenek bennük.

    Annak, aki látott már liba- vagy kacsatömést, vélhetõen nem kell bizonygatni, hogy az amúgy falánknak mondott állatok számára korántsem örömteli élmény a korszerû technológiák révén alig pár másodpercnyire rövidített, napi háromszori etetés, amikor a két-három hetes intenzív hizlalás utolsó napjaiban alkalmanként akár 400-500 gramm, vízzel kevert szemes vagy darált kukoricát is beléjük tömnek. Az állatvédõk az EU állat-egészségügyi és jóléti tudományos bizottságának 1998 decemberében kelt jelentésére hivatkoznak, amely megállapította, hogy a kényszertakarmányozás kóros májzsírosodáshoz vezet. Ez a ludak esetében például azt jelenti, hogy 14-21 nap alatt a máj tömege az eredeti 80-100-ról 600-1000 grammra, az állat teljes testsúlyának mintegy 10 százalékára növekszik.

    A termelõk ezzel szemben azzal érvelnek, hogy õk csak kihasználják a költözõ vízi szárnyasok ama élettani sajátosságát, hogy hosszú vándorlásuk elõtt képesek elraktározni májuk zsírdepóiban a fölöslegesen felvett tápanyagot. Ráadásul a folyamat megfordítható, vagyis ha abbahagyják a libák és kacsák tömését, májuk tömege fokozatosan lecsökken. A hízásra fogott ludak és kacsák persze ezt már általában nem érik meg.

    a hízlalás barbár emberi hagyományokra tekint visszaA májhizlalás több ezer éves múltra tekint vissza, de a századok folyamán lényegében csak a takarmány fajtája és a kényszeretetés módja változott. Elsõként az ókori egyiptomiak vették észre, milyen hatalmas és zamatos májuk van az északról érkezõ vadlibáknak. A ludak háziasítása során arra is rájöttek, hogy sokkal finomabb lesz a májuk, ha fügével etetik õket. Az egyiptomiaktól a görögök, majd tõlük a rómaiak is eltanulták a libatömést. Ez utóbbiak honosították meg a vízi szárnyasokat Galliában, ahol a libamáj keresett csemegévé vált. A középkorban ezek a hagyományok megszakadtak, és állítólag a 17. században Elzászban, illetve délnyugaton a Garonne folyó medencéjében letelepedõ zsidó közösségek közvetítése révén születtek újjá.

    A fogyasztói szokások persze változnak. Az ötvenes években még a liba uralta a francia hizlaltmáj-piacot, ma viszont már a tömött szárnyasok 95-96 százaléka kacsa, jóllehet gasztronómiai szakértõk a libamáj élvezeti értékét többre tartják, mint a kacsamájét. Az utóbbinak sem az íze, sem a porhanyóssága nem veszi fel a versenyt a libamájéval - amelynek a nagykönyv szerint, helyesen elkészítve valósággal el kell olvadnia a szájban -, ámde vitathatatlan elõnye, hogy feleannyiba kerül. Másfelõl a kacsát egyszerûbb tömni, mert rövidebb és ezért kevésbé sérülékeny a nyelõcsöve, mint a lúdé. A kényszeretetést magát azonban egyelõre nem lehet kiváltani a májhizlalás során, noha Izraelben és Franciaországban is komoly kísérletek folynak, hogy klasszikus tömés nélküli hizlalási technológiát fejlesszenek ki, például az itatás rendjével és fényhatásokkal stimulálva a szárnyasok étvágyát.

    Az állatvédõk gyorsabb és radikálisabb megoldást szorgalmaznak: nemcsak a termelést, hanem a foie gras importját és forgalmazását is megtiltanák egész Európában. Kétségtelenül a kezükre játszik, hogy a fejlett nyugati országokban a fogyasztók egyre inkább megválogatják, mit esznek. Az etikai tûréshatárt nyilvánvalóan az is befolyásolja, hogy bár a liba- és kacsamáj korántsem az egyetlen állatjóléti szempontból kifogásolható élelmiszer, nem hétköznapi szükségleteket elégít ki, hanem egyfajta luxusigényt. Mégis lehet, hogy azoknak van igazuk, akik szkeptikusan ítélik meg az állatvédõk erõfeszítéseit: szerintük a franciák jobban szeretik a hasukat, semmint hogy lemondjanak a foie gras nyújtotta örömökrõl.

    VIDA LÁSZLÓ

    Mit hoz a konyhára?

    Magyarországon mintegy 20-25 ezer gazda megélhetése függ közvetlenül a libamáj és -toll elõállításától, és vagy 5-7 ezren foglalkoznak kacsatöméssel, bár - mint a nyilatkozó Látits Miklós, a Baromfi Terméktanács égisze alatt mûködõ Lúd- és Kacsaszövetség (LKSZ) titkára hangsúlyozta - a tevékenység jellegébõl fakadóan nehéz pontosan megbecsülni az ágazatban foglalkoztatottak számát. Az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete (FAO) egyik tanulmányában közölt adatok szerint Magyarország adja a világ hízottlibamáj-termelésének 60 százalékát - évi 1800-2000 tonnát -, míg Franciaország részesedése 23, Izraelé 9 százalékos. Fogyasztásban a franciák a vezetõk 70 százalékkal, utánuk következik Japán, Magyarország, Németország és a Benelux államok. Magyarországon a hízott libamáj termelése kifejezetten exportágazat, évi 1400-1500 tonna körüli kivitellel. A libamájexport árbevétele 2002-ben elérte a 6,2 milliárd forintot, ami a teljes baromfikivitel 8,6 százalékát tette ki. Kacsamájat a magyar exportõrök 1,8 milliárd forint értékben adtak el külföldön, ami a teljes baromfiexport 2,5 százaléka. A kilencvenes évek elsõ felében a libamáj és a kacsamáj árbevételi részaránya még magasabb - 12,7, illetve 3,4 százalék - volt.

    Csökkent a sokáig a magyar mezõgazdaság egyik legjövedelmezõbb termékének számító hízott libamáj devizakitermelési mutatója is, ami Látits szerint elsõsorban azzal magyarázható, hogy egypiacos termékrõl van szó, azaz az évente csupán 500-600 tonna saját libamájat termelõ francia piac diktálja az árakat. Ezek pedig, a kilencvenes évek elejéhez képest, mintegy 40 százalékkal estek. A Franciaországban készülõ lúdmájkonzervek alapanyagának 60-70 százaléka magyar gazdáktól származik. A franciaországi hízottmáj-termelés túlnyomó részét adó kacsamáj térhódítása ellenére a Le Monde párizsi napilap szerint a kilencvenes évek második fele óta Franciaországban évente 10-15 százalékkal nõ a libamájfogyasztás. A francia ínyencek többnyire nem is sejtik, hogy minden második libamájtermék Magyarországról importált, elõhûtött vagy fagyasztott alapanyagból készül. Egyes ottani szakértõk ezt sajnálatosnak tartják, mert mint egy Périgord vidéki kísérleti tenyésztelep munkatársa a párizsi lapnak kifejtette, a magyar libamáj zömmel húshasznosítású lúdból származik, márpedig ez a fajta kisebb és markánsabb ízû májat ad, mint a Franciaországban tömésre fogott szürke fajták. Az LKSZ szerint azonban ez nem így van, az exportra szállító magyar termelõk csak úgynevezett máj típusú libákat tömetnek.

    A számok magukért beszélnek... világunk Rajtad is múlik! Legyél Te is Állatvédõ, NE vásárolj ilyen módon készült terméket!

    Orpheus Állatvédõ Egyesület


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Pestissel fertõzött kísérleti állatok tûntek el egy terrorellenes laborból

    Az FBI nagy erõkkel nyomoz a három egér után.

    Eltûnt három, a bubópestis halálos baktériumával fertõzött kísérleti egér a bioterrorizmus elleni harcra való felkészülés egyik vezetõ kutatómûhelyébõl, a New Jersey Orvostudományi Egyetem egyik newarki laboratóriumából. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nagy erõkkel, de a feltûnést kerülve már két hete nyomoz az ügyben, amelyrõl azonban csak most szerzett tudomást a sajtó.

  • Óriásra hízott macska kóborolt - képekkel

    Az egyik amerikai állatvédõ Dél-New Jersey-ben nagyon meglepõdött, amikor az utcai bejárása alkalmával egy majdnem húsz kilósra hízott cicusra (vagy éppen nagymacskára?!) lelt. Az állat szemmel láthatóan egészséges volt, fehér szõrrel borított teste is tisztának volt mondható. Megléphetett volna, mert nem kapott "elég" ételt? Vagy valakinek a gatyája is rámehetett a táplálására, és kidobta volna az utcára? Ezt nem tudhatjuk... az állatot a környéken kiplakátolták, amire nem az eredeti gazdája, hanem a macskabolond Irén jelentkezett. Mától Õ a cica új gazdija, aki elsõ körben fogyókúrásan táplálja egy ideig a biztonságot adó otthonukban.

  • Óriáskígyó a Balatonban?

    Óriáskígyót látott két horgász még október végén a Balatonban. Az eset után a balatonújlaki Kocsis György több hivatalos szervet is megkeresett, de segítséget sehonnan sem kapott.

    Szakemberek szerint csak akkor lehetséges, hogy trópusi hüllõ van a Balatonban, ha az állatot megunta a tartója és beleengedte a vízbe - írja a reggel.hu.

    A téli hideg miatt azonban az állat már biztosan nem él: túl hideg számára a víz. A balatoni horgásszal, aki három hónap múltán rászánta magát, hogy elmondja a történetet, de arra kért, utána felejtsük el az egészet...

  • Klónozták a kutyát

    Ötvenezer dollár öt klónkutyáért

    Szöul - Ötvenezer dollárt, azaz 7,6 millió forintot fizetett öt klónkutyáért, szeretett pitbullterrierje pontos másáért egy amerikai asszony - a csöppségeket kedden mutatták be sajtótájékoztató kerestében Szöulban.

    "Booger a barátom, hû társam volt" - hangsúlyozta Bernann McKinney, amikor megjelent a sajtó képviselõi elõtt az öt kis hasonmással.

  • Kutyajátékokat kaptak a kutyavédencek

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület által mûködtetett állatvédelmi központba kizárólag bajban lévõ, utcáról megmentett állatok várják sorsuk jobbá alakulását. Az állatok mentésének vannak nehéz és könnyed pillanatai is. Az egyesület munkáját rendszeresen segítik állatbarátok, akik eledelt, kutyaházat, rongyot vagy egyéb támogatást adnak a jobb minõségû mûködéshez. Ma Juditnak köszönhetõen több tucat kutyajáték érkezett az állatok szocializációs programját segítendõ céllal. Együtt csodákra vagyunk képesek, a sikeres állatmentõ tevékenység "csak" közösen érhetõ el.

  • Ha nem érzed a szagát, tovább élsz?

    Amerikai biológusok kísérletei szerint nem csak a kevesebb táplálkozás hosszabbítja meg az állatok életét. Muslicáknál (Drosophila melanogaster) ehhez az is elég, hogy ne érezzék az étel illatát.

    Többen megfigyelték már, hogy a korlátozott tápanyag mennyiségen tartott állatok (legyek, férgek, patkányok, egerek) tovább élnek, de az okokra nem találtak egyértelmű magyarázatot.

  • Öngyilkos akart lenni a delfin - videóval!

    Japánban az egyik bemutató alatt a Okinawa Churaumi Aquárium egyik delfine átugrott a medence plexi falán.

    A fogságban tartott és különbözõ szórakoztató bemutatókra kényszerített állatok sokkal rosszabbul tûrik a fogságot, mint az állatkerti társaik. Elég csak arra gondolni, hogy milyen kényszerítõ eszközöket kell azért alkalmazni, hogy egy állat, ez esetben a delfin megcsináljon egy mutatványt. A vízi állatok kapcsán az utóbbi idõben történt bemutató baleseteknél felmerült az, mint kiváltó ok, hogy az állatok nehezen viselik a vegyszeres kezelést, amellyel a medencéket tisztítják.

  • Október 4. az Állatok Világnapja

    Felelõs állattartást a mindennapokban!

    Az ember a környezetében található háziasított és vadállat állományt a mindennapi élet során, széles körben használja. Õket tesszük ételként az asztalra, belõlük készülnek ipari módon termékek, van aki prémjükkel védi hidegben a testét, sokan az erdõkben hobbiból lövik õket, vannak, akik állatukat családtagként tartják. Felgyorsult világunkban egyre kevesebb szó esik az állati élet tiszteletérõl, pedig az állatok felhasználásának az ember sokat köszönhet.

  • Sikeres volt a gyepmesteri telep kapcsán Szegeden szervezett lakossági fórum

    gyepmester prevencióTudta Ön, hogy a kóborrá lett állatok közül a legrosszabb helyzetben a gyepmesteri telepre bekerült állatok vannak?!? Legtöbbjét a 14 napos megfigyelõ karantén után egyszerûen megölik!

    A Szegedi Közéleti Kávéház májusi programsorozatában szervezett lakossági fórumunk segít utat törni az állatvédelmi célokat is magában foglaló, a gyepmesteri telepet érintõ reformoknak.

  • Okos kütyü feledékeny gazdiknak

    Hardver a kis kedvencnek!

    Sokaknak kimegy a fejébõl, mikor is oltatta be utoljára a kutyáját - erre és sok másra használatos ez a kis hardver.

    dog-e-minder_234.jpgSokaktól hallottam már, hogy annak okán vesznek a gyereküknek egy kutyát, hogy a gyerek megtanulhassa a felelõsségvállalás nemes fogalmát - persze aztán jönnek a gondok: a gyerek elfelejti megetetni a kutyát, nem emlékszik rá, mikor adták be neki az oltást stb.

  • Agyonrúgta a kerítésen fennakadt õzet a terepmotoros

    Agyonrúgott egy õzet egy terepmotoros Szalaszenden, miután motorjával felzavarta az állatok csoportját és az egyik õz beakadt egy kerítésbe. A motoros a fennakadt, magatehetetlen állatot ölte meg. A fiatalember ráadásul egy gyümölcsösben tette mindezt, ahol engedély nélkül motorozott. A motoros elõször elmenekült, késõbb visszatért ellopni az õz tetemét. A rendõrök elfogták, állatkínzás miatt eljárás indul ellene - közölte szerdán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendõr-fõkapitányság.

  • Már láthatja a nagyközönség Bimbát, a toszkánai származású jegesmedvét

    Már láthatja a nagyközönség Bimbát, a toszkánai származású jegesmedvét a Fõvárosi Állat- és Növénykertben.

    Az állat múlt hét szerdán érkezett, de eddig a Kisszikla belsejében, az érdeklõdõk számára láthatatlan elkülönítõ helyiségben pihente ki az utazás fáradalmait. Az új nõstényt azért szállították a fõvárosi állatkertbe, mert az itt élõ Lady és Vitus frigyébõl 16 év alatt nem született utód. Az állatokat 2009 januárjában megvizsgálták és kiderült, hogy Ladynek egyáltalán nem lehetnek bocsai.

  • Állatok 'olimpiai rekordjai'

    Amikor Pekingben elkezdõdik az olimpia, a világ ismét feszült érdeklõdéssel vár újabb rekordokat. Az állatvilágban megszületõ rekordokkal összehasonlítva azonban elhalványul nem egy sportbeli aranyérem fénye:

    vándorsólymok óránként 230 kilométeres sebességgel szelik a levegõt, ámbráscetek akár 2500 méter mélyre is lemerülnek és az orrszarvúbogár saját testsúlyának 850-szeresét is képes elmozdítani - olvasható a Természetvédelmi Világalap napokban közzétett jelentésében.

  • Maszatot is gazdához juttatta az Orpheus

    Egy forgalmas fõút mellett feküdt a járdán. A kutyust elgázolták, és otthagyták.

    Mikor kiérkeztünk a sokktól és a hideg aszfalttól a kutya remegett.

    Az állatorvos megröntgenezte és megvizsgálta. A vizsgálat szerint a magára hagyott kutya medencecsonttörést és comb ficamot szenvedett. Hosszú hetek alatt a kutyus felépült, emberhez és állathoz lett szoktatva. Egy szép napon érte jött egy Gazdi, és örökbe fogadta!

  • Sokan a szegedi Zsinagóga-kertbe dobálják az otthonukban felesleges kiscicákat

    Kiscicákat utcára kitenni is bûncselekmény, mégis sokat teszik ezt.

    Számtalan alkalommal történ már meg a Szegedi Cicamentõk Állatvédõ Egyesületének tagjaival (akiket az Orpheus rendszeresen támogat), hogy a szegedi Zsinagóga-kertben magára hagyott macskákat szedtek össze. Állatokat kitenni, elhagyni a 2004. évi X. törvény értelmében bûncselekmény, amiért a felelõtlen állatkínzók szigorú büntetést érdemelnének.

  • Állatkínzás elkövetõit keresik az állatvédõk

    Öt szemrevaló kiskutyát zárt valaki dobozba, majd étel és víz nélkül magára hagyta õket Szeged egyik kertvárosában, Baktóban. Ugyanezen a napon kicsit odébb zsákba csomózott valaki két macskát, majd az esõtõl dagadó egyik csatornába hajította õket.

    A dobozos kutyákat, és a vízbe fulladásuk elõtt a macskákat is kimentették az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkatársai. Az esetek sora végtelen. Azt kevesek tudják, hogy állatokat így kitenni bûncselekmény, amiért akár két évig terjedõ börtön is kapható.

  • Hogyan takarítsuk állataink élõhelyét?

    Halak, madarak, rágcsálók...

    Az akvárium vizét idõnként cserélni, talaját és növényzetét tisztogatni kell. madaraink kalitkájára, a kedvtelésbõl tartott rágcsálók terráriumára is ráfér olykor az alapos tisztogatás.

    A takarítás során azonban be kell tartanunk bizonyos szabályokat és a mûvelet idején, majd a visszahelyezéskor az állatok biztonságáról is gondoskodnunk kell.

  • Brutális állatkínzó fiatalok levideózták tetteiket

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesülethez fiatalok által titkosan készített, különösen brutális videó felvételek kerültek. A feltehetõen fiatalkorú elkövetõk a videókon kismacskákat szadiznak (kötélre felakasztanak, késsel a szemüket kiszúrják, nyakukat metszik, egyéb szadista módszerekkel kínozzák õket). Az elkövetõk három fiatal cicán mutatják meg az ölési technikákat.

    Az állatokkal való különös kegyetlenség, a direkt bántalmazás túllépi a gyerekcsíny, a „csak játék volt” fogalmát.

  • Ha az Ön cicájának csirke íze lenne, akkor õt is elfogyasztaná?

    Mi nem hagynánk, hogy Cirmi a cicánk a tányéron landoljon, de mivel rendelkeznek a mi házikedvenceink, amivel a csirkék nem? Mindenki, aki már foglalkozott csirkékkel megerõsítheti, hogy ezek az állatok ugyanolyan szeretetre méltóak, intelligensek, értelmes és érzõ lények, mint a macskák, akiket ugye mi mint házi kedvenceket tartunk. Mi alapján nevezzük az egyiket "ételnek" a másikat pedig "barátnak"?

    A csirkékkel és más húsokkal táplálkozó életmód rengeteg értelmes, ragaszkodó madárnak és más állatnak jelenti a biztos halált.

  • Temetõi horror: rituálisan végeztek ki egy macskát

    Kecskemét - Brutálisan megkínzott macskatetemet találtak hétfõn reggel Kecskeméten a Szentháromság temetõ volt halottasházában. Szombaton valószínûleg egy rituális szeánszot tartottak itt, annak vált áldozatává a négylábú.

    A nyomok alapján a macska torkát a helyszínen elvágták, majd az állatot a földön elõre megrajzolt körökön húzták végig. Emellett gyertya, füstölõ maradványa, eltört fakereszt és a földön található szabályos rajzok is bizonyítják, hogy mennyire felkészült volt az elkövetõ vagy az elkövetõi csoport.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása