rss
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés
  • Rosszmájúskodás - Állatvédõk a liba-és kacsatömés ellen

  • házi libatömésÁllatvédõk kampányt indítottak a hízott liba- és kacsamáj termelésének és forgalmazásának betiltásáért az ínyencség fogyasztásában világelsõ Franciaországban. A szárnyasok tömése ugyanis ellentétes az európai állatjóléti normákkal és a fejlett országok új fogyasztói etikájával.

    (Az Állatvédelmi normákkal, a tudatos környezetkezeléssel semmilyen formában nem fér össze az állatok ilyen formájú kényszertáplálása, a libatömés. Ez a tevékenység a vásárlói szokások igényeit elégíti ki. Most mondhatnánk. Ne vegyél libamájat, és abbamarad a libatömés. és láss csodát: mondjuk is - Orpheus Állatvédõ Egyesület)

    Mit hoz a konyhára?

    libatömés'Liba- vagy kacsamájat hizlalni annyi, mint beteg szervet elõállítani, amelyet némelyek finomnak találnak. De vajon megennék-e ugyanõk a rákos daganatokat, ha ízletesek lennének?' - teszi fel a sokkoló kérdést az iparszerûen tenyésztett állatokat védõ franciaországi szervezet, a Protection Mondiale des Animaux de Ferme (PMAF) egyik röpirata. A PMAF is támogatja azokat a francia állatvédõket, akiknek egy csoportja aláírásgyûjtést kezdett a liba- és kacsatömés 'barbár szokásának' betiltásáért Európában. A stopgavage.com címen az interneten is közzétett manifesztum, amelyhez bárki csatlakozhat, aki a hizlalt liba- és kacsamáj törvényen kívül helyezését szorgalmazza, elfogadva, hogy a francia konyhamûvészetben kultikus helyet elfoglaló foie gras olyan élvezetet nyújt az ínyenceknek, amelynek mérhetetlen állati szenvedés az ára. A hírverésre jellemzõ, hogy az egyik legolvasottabb francia napilap, a jobboldali Le Figaro tavalyi utolsó hét végi számában - vagyis a hízottmáj-fogyasztás fõszezonjának kellõs közepén - majdnem teljes kolumnát szentelt a témának. A tömni való vízi szárnyasok ügye minden bizonnyal napirendre kerül azon az állatjólétrõl szóló nemzetközi konferencián is, amelyet az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) rendez február végén Párizsban.

    itt készül a mennyei libamáj...Milliónyi lúd és kacsa pusztul bele a kényszeretetésbe évente, és további 39 millió betegszik meg a tömés miatt - panaszolta a franciaországi kampány egyik szervezõje a Le Figaro hasábjain. Jó néhány európai országban be is tiltották a hízott liba- és kacsamáj elõállítását, legutóbb például 2004. január 1-jétõl Olaszországban. Igaz, az állatvédelemben élenjáró államok közül egyedül Lengyelországban vannak számottevõ hagyományai ennek a tevékenységnek, ahol 1999-tõl érvényes a tömési tilalom. A szintén jelentõs hízottmájtermelõ és -exportõr Izraelben tavaly augusztusban történt fordulat, amikor a legfelsõbb bíróság úgy foglalt állást, hogy a ludak és kacsák tömése 'kegyetlen' dolog, ezért elõírta, hogy a kényszeretetést legkésõbb 2005-ig be kell tiltani vagy szigorúbban kell szabályozni.

    Az állatvédõk, valamint a liba- és kacsatömõk között a fõ frontvonal Franciaországban húzódik, ahol a legtöbb hízott májat fogyasztják, fejenként csaknem 30 dekát évente. A világon elõállított évi 20 ezer tonnányi liba- és kacsamáj több mint 80 százalékát Franciaországban termelik, ahol becslések szerint 30 ezren élnek ebbõl az üzletbõl - beleértve a tojáskeltetéstõl a máj feldolgozásig annak valamennyi fázisát. Ezért a párizsi kormány fáradhatatlanul - és mindeddig sikeresen - lobbizik az Európai Unióban és az Európa Tanácsban azért, hogy a hízottmáj-termelést kivegyék az egyre szigorodó állatvédelmi elõírások hatálya alól, amelyek nem engedik, hogy a jószágoknak fölöslegesen fájdalmat és szenvedést okozzanak, illetve kárt tegyenek bennük.

    Annak, aki látott már liba- vagy kacsatömést, vélhetõen nem kell bizonygatni, hogy az amúgy falánknak mondott állatok számára korántsem örömteli élmény a korszerû technológiák révén alig pár másodpercnyire rövidített, napi háromszori etetés, amikor a két-három hetes intenzív hizlalás utolsó napjaiban alkalmanként akár 400-500 gramm, vízzel kevert szemes vagy darált kukoricát is beléjük tömnek. Az állatvédõk az EU állat-egészségügyi és jóléti tudományos bizottságának 1998 decemberében kelt jelentésére hivatkoznak, amely megállapította, hogy a kényszertakarmányozás kóros májzsírosodáshoz vezet. Ez a ludak esetében például azt jelenti, hogy 14-21 nap alatt a máj tömege az eredeti 80-100-ról 600-1000 grammra, az állat teljes testsúlyának mintegy 10 százalékára növekszik.

    A termelõk ezzel szemben azzal érvelnek, hogy õk csak kihasználják a költözõ vízi szárnyasok ama élettani sajátosságát, hogy hosszú vándorlásuk elõtt képesek elraktározni májuk zsírdepóiban a fölöslegesen felvett tápanyagot. Ráadásul a folyamat megfordítható, vagyis ha abbahagyják a libák és kacsák tömését, májuk tömege fokozatosan lecsökken. A hízásra fogott ludak és kacsák persze ezt már általában nem érik meg.

    a hízlalás barbár emberi hagyományokra tekint visszaA májhizlalás több ezer éves múltra tekint vissza, de a századok folyamán lényegében csak a takarmány fajtája és a kényszeretetés módja változott. Elsõként az ókori egyiptomiak vették észre, milyen hatalmas és zamatos májuk van az északról érkezõ vadlibáknak. A ludak háziasítása során arra is rájöttek, hogy sokkal finomabb lesz a májuk, ha fügével etetik õket. Az egyiptomiaktól a görögök, majd tõlük a rómaiak is eltanulták a libatömést. Ez utóbbiak honosították meg a vízi szárnyasokat Galliában, ahol a libamáj keresett csemegévé vált. A középkorban ezek a hagyományok megszakadtak, és állítólag a 17. században Elzászban, illetve délnyugaton a Garonne folyó medencéjében letelepedõ zsidó közösségek közvetítése révén születtek újjá.

    A fogyasztói szokások persze változnak. Az ötvenes években még a liba uralta a francia hizlaltmáj-piacot, ma viszont már a tömött szárnyasok 95-96 százaléka kacsa, jóllehet gasztronómiai szakértõk a libamáj élvezeti értékét többre tartják, mint a kacsamájét. Az utóbbinak sem az íze, sem a porhanyóssága nem veszi fel a versenyt a libamájéval - amelynek a nagykönyv szerint, helyesen elkészítve valósággal el kell olvadnia a szájban -, ámde vitathatatlan elõnye, hogy feleannyiba kerül. Másfelõl a kacsát egyszerûbb tömni, mert rövidebb és ezért kevésbé sérülékeny a nyelõcsöve, mint a lúdé. A kényszeretetést magát azonban egyelõre nem lehet kiváltani a májhizlalás során, noha Izraelben és Franciaországban is komoly kísérletek folynak, hogy klasszikus tömés nélküli hizlalási technológiát fejlesszenek ki, például az itatás rendjével és fényhatásokkal stimulálva a szárnyasok étvágyát.

    Az állatvédõk gyorsabb és radikálisabb megoldást szorgalmaznak: nemcsak a termelést, hanem a foie gras importját és forgalmazását is megtiltanák egész Európában. Kétségtelenül a kezükre játszik, hogy a fejlett nyugati országokban a fogyasztók egyre inkább megválogatják, mit esznek. Az etikai tûréshatárt nyilvánvalóan az is befolyásolja, hogy bár a liba- és kacsamáj korántsem az egyetlen állatjóléti szempontból kifogásolható élelmiszer, nem hétköznapi szükségleteket elégít ki, hanem egyfajta luxusigényt. Mégis lehet, hogy azoknak van igazuk, akik szkeptikusan ítélik meg az állatvédõk erõfeszítéseit: szerintük a franciák jobban szeretik a hasukat, semmint hogy lemondjanak a foie gras nyújtotta örömökrõl.

    VIDA LÁSZLÓ

    Mit hoz a konyhára?

    Magyarországon mintegy 20-25 ezer gazda megélhetése függ közvetlenül a libamáj és -toll elõállításától, és vagy 5-7 ezren foglalkoznak kacsatöméssel, bár - mint a nyilatkozó Látits Miklós, a Baromfi Terméktanács égisze alatt mûködõ Lúd- és Kacsaszövetség (LKSZ) titkára hangsúlyozta - a tevékenység jellegébõl fakadóan nehéz pontosan megbecsülni az ágazatban foglalkoztatottak számát. Az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete (FAO) egyik tanulmányában közölt adatok szerint Magyarország adja a világ hízottlibamáj-termelésének 60 százalékát - évi 1800-2000 tonnát -, míg Franciaország részesedése 23, Izraelé 9 százalékos. Fogyasztásban a franciák a vezetõk 70 százalékkal, utánuk következik Japán, Magyarország, Németország és a Benelux államok. Magyarországon a hízott libamáj termelése kifejezetten exportágazat, évi 1400-1500 tonna körüli kivitellel. A libamájexport árbevétele 2002-ben elérte a 6,2 milliárd forintot, ami a teljes baromfikivitel 8,6 százalékát tette ki. Kacsamájat a magyar exportõrök 1,8 milliárd forint értékben adtak el külföldön, ami a teljes baromfiexport 2,5 százaléka. A kilencvenes évek elsõ felében a libamáj és a kacsamáj árbevételi részaránya még magasabb - 12,7, illetve 3,4 százalék - volt.

    Csökkent a sokáig a magyar mezõgazdaság egyik legjövedelmezõbb termékének számító hízott libamáj devizakitermelési mutatója is, ami Látits szerint elsõsorban azzal magyarázható, hogy egypiacos termékrõl van szó, azaz az évente csupán 500-600 tonna saját libamájat termelõ francia piac diktálja az árakat. Ezek pedig, a kilencvenes évek elejéhez képest, mintegy 40 százalékkal estek. A Franciaországban készülõ lúdmájkonzervek alapanyagának 60-70 százaléka magyar gazdáktól származik. A franciaországi hízottmáj-termelés túlnyomó részét adó kacsamáj térhódítása ellenére a Le Monde párizsi napilap szerint a kilencvenes évek második fele óta Franciaországban évente 10-15 százalékkal nõ a libamájfogyasztás. A francia ínyencek többnyire nem is sejtik, hogy minden második libamájtermék Magyarországról importált, elõhûtött vagy fagyasztott alapanyagból készül. Egyes ottani szakértõk ezt sajnálatosnak tartják, mert mint egy Périgord vidéki kísérleti tenyésztelep munkatársa a párizsi lapnak kifejtette, a magyar libamáj zömmel húshasznosítású lúdból származik, márpedig ez a fajta kisebb és markánsabb ízû májat ad, mint a Franciaországban tömésre fogott szürke fajták. Az LKSZ szerint azonban ez nem így van, az exportra szállító magyar termelõk csak úgynevezett máj típusú libákat tömetnek.

    A számok magukért beszélnek... világunk Rajtad is múlik! Legyél Te is Állatvédõ, NE vásárolj ilyen módon készült terméket!

    Orpheus Állatvédõ Egyesület


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egy szerencsétlen kóbor kutyáról hitték azt, hogy hibrid csodalény

    A különös állat, amelyet elütött egy autós Mainben, hamar világhírû lett. Állítólag valamilyen sosem volt hibrid, talán egy kutya és egy rágcsáló nászából, a környéket évek õta terrorizáló agyaras fenevad. Most megvizsgálta egy szakértõ.

    Loren Coleman, egy cryptozoologus azt mondta, szerinte egyszerûen egy szerencsétlen kóbor kutyáról van szó. A Sun Journalnak nyilatkozó szakértõ szerint egy viszonylag kistestû korcsról, feltehetõen chow-chow keverékrõl van szó, de ennél pontosabbat nem tud mondani, mert a dögevõk már eltakarították az állat maradványainak a zömét- írja a 123.hu.

  • Maszatot is gazdához juttatta az Orpheus

    Egy forgalmas fõút mellett feküdt a járdán. A kutyust elgázolták, és otthagyták.

    Mikor kiérkeztünk a sokktól és a hideg aszfalttól a kutya remegett.

    Az állatorvos megröntgenezte és megvizsgálta. A vizsgálat szerint a magára hagyott kutya medencecsonttörést és comb ficamot szenvedett. Hosszú hetek alatt a kutyus felépült, emberhez és állathoz lett szoktatva. Egy szép napon érte jött egy Gazdi, és örökbe fogadta!

  • Állatkínzó sörivók - durva képekkel

    A BrewDog minden valószínûséggel a világ egyik legerõsebb és legdrágább sör márkája, amelynek ismertségéhez nagyban hozzájárult az új csomagolás, amelyet a napokban mutattak be.

    Az új csomagolás, amelyhez mókusokat használtak fel. A prémium kategóriás sör üvegjével tömték ki a mókusokat, és az italt így kínálták az elõkelõ vendégeknek. Az italnak egy üvegje ( köszönhetõ az állatkínzó tálalásnak) közel 1000 euróba kerül. A bemutatón felkínálták a mókusok mellett a hermelines változatot is, amely 200 euróval olcsóbb lett.

  • Nemzetközi Tradicionális és TICA Macskakiállítás

    2005 november 26-27-én Budapesten (Lurdy-ház - 1097 Bp. Könyves Kálmán krt.12-14.) Gourmet Nemzetközi Macskakiállítást rendez a Panoráma Macskak Club és a Macskamánia Magazin. Ez a kiállítás, a tavaly márciusban elindított, és sikeresen megrendezett kiállítás sorozat következõ állomása.

    Holland, belga, osztrák, német és hazai kiállítók, mintegy 250 macskája várja a látogatók érdeklõdését. A kiállítás területén kedvezményes vásárlási lehetõség lesz cicatápokból, ill. felszerelésekbõl, valamint a Gourmet, ajándékokkal és különbözõ meglepetésekkel várja a gyerekeket.

  • Megcsappant a gyurgyalagok száma Baranyában

    Közel felére csökkent a gyurgyalagok száma tavalyhoz képest Baranyában - a jelentõs visszaesés egyértelmûen az idõjárás számlájára írható. A trópusi színekben pompázó madár megyei állományfelmérése során mindössze öt olyan új partfalat találtak, ahol korábban még nem fészkeltek gyurgyalagok. Ezzel szemben 26 partfal semmisült meg vagy vált alkalmatlanná a madarak ismételt megtelepedésére. A csapadékos idõjárás elmosta a fészkelõhelyek egy részét, a viharos idõjárás nem kedvezett a gyurgyalagok táplálékául szolgáló rovarok repülésének sem, ezért átmeneti táplálékhiány lépett fel, ami a vonuló csapatokat alaposan megtizedelte.

  • Veszélyeztetett állatok szülinapra?

    Tökéletes születésnapi ajándékként vagy gyermejátékként kínálják az interneten a világ legveszélyeztetettebb - és sok esetben rendkívül veszélyes - vadállatait.

    Angliában az elmúlt napokban nagy felháborodást keltett, hogy gorillát, tigrist, különféle majmokat, rinocéroszt, de még zsiráfot is árulnak az interneten.

    A ritka vadállatok illegális online-piacának forgalma többmilliárd fontot tesz ki, az eladások száma egyre nõ.

  • Egyre több észak-amerikai madárnak torz a csõre

    Észak-Amerika északkeleti részén egyre több madárnak fejlõdik rendellenesen a csõre.

    Amerikai kutatók a valaha tapasztalt legnagyobb arányban találtak torz csõrû madarakat Alaszkában, Brit Columbiában és Washington államban. Az amerikai földtani intézet munkatársai amerikai varjak (Corvus caurinus) csõrrendellenességét vizsgálták az említett területeken. A furcsa elváltozások aránya több mint tízszer akkora volt, mint amekkorára egy átlagos populációban számítani lehetett volna - összegezte az eredményeket Colleen Handel biológus.

  • Horror az állatkertben! - Szöges almák a gorillák ketrecében

    A prágai állatkert dolgozói öt, szögekkel tûzdelt almát találtak a gorillák ketrecében. Egyelõre nem tudják, hogy ki helyezte el a ketrecben a szögekkel preparált gyümölcsöket. Ha a gorillák megeszik a bedobált almákat, a bennük elhelyezett szögek átszúrhatták volna a gyomrukat, és az életük is veszélyben lett volna, közölte az állatkert a honlapján elhelyezett közleményben. Jelenleg vizsgálják a gorilla ketrecet figyelõ kamerák felvételeit, amelyek az állatkert reményei szerint felfedi, hogy kik dobták be a veszélyes eledelt az állatoknak.

  • Szokatlan barátság tigrisek és majmok között

    Elválaszthatatlanná vált a két szumátrai tigriskölyök és a két kis orángután az egyik indonéziai állatkertben.

    Az apróságokat a közös tragédia köti össze: az anyjuk mind a négyüket elutasította a születésük után. Együtt cseperedik az indonéz állatkertben a négy apróság. Bár ez teljesen természetellenesnek tûnhet, az apró ragadozók és a kismajmok minden percüket együtt töltik, mióta megszülettek.

  • Megjelent A MACSKA szeptemberi - októberi száma

    Olvass állatbarát nyomtatott újságokat!

    A MACSKA huszonnegyedik évfolyamának szeptemberi – októberi száma sok hasznos olvasnivalót kínál az állatbarátok, de különösképpen a macskabarátok számára. Ebben a számban nézheti meg minden állatbarát (egészen pontosan a 40-41 oldalakon) az Orpheus Állatvédõ Egyesület „Állatbarát 2007” pályázatának díjazott mûveit is. Aki még nem vette meg, az sipirc az újságárushoz és vegye meg a lapot!

  • Egymilliárd béka kerül évente a 'világ asztalaira'

    Budapest - Egy új tanulmány szerint évente nem kevesebb mint egymilliárd békát fognak el, és szolgálják fel azokat a világ legkülönbözõbb részein, mint ízletes csemegét - tudtuk meg a BBC-tõl.

    Az ENSZ kereskedelmi adatainak alapos vizsgálata után jutottak arra a megállapításra a kutatók, hogy évente egymilliárd béka lesz a konyhamûvészet egyes fortélyainak áldozata. A két legfõbb importõr, Franciaország és az Egyesült Államok mellett számos kelet-ázsiai ország is az elsõszámú "békafogyasztók" között szerepel.

  • Kis magyar állatvédelem - Aki piál, az kínozhat?!

    Szinte nem telik el nap anélkül, hogy - igaz, többnyire „mínuszos„ hírben - de ne tudósítanának a lapok valamilyen újabb, elborzasztó esetrõl, ahol az áldozatok védtelen, kiszolgáltatott kutyák voltak szörnyûséges kínokra ítélve. (Szegény macskákról nem írnak, õk kevésbé fontosak, pedig velük még kegyetlenebbül bánik el az „ember”, már születésük pillanatától)

    Legutóbb a BORS adott le a fura esetekrõl két, önmagában is rettentõ hírt.

  • Brutális! Az állatkínzó felakasztotta a 'szemtelen' kutyát!

    Megelégelte kutyája szemtelenségét és végzett az állattal egy tiszaföldvári férfi-tájékoztatott Veres Éva a szolnoki rendõrkapitányság sajtófelelõse.

    Egy arra járó jelentette a tiszaföldvári kapitányságon, hogy egy madzagra akasztott kutya szenved az egyik ház gerendáján.

    Mire a helyszínre kiért az állatorvos, addigra megfulladt a körülbelül egyéves fekete keverék kutya.

  • Belgrád a kóbor kutyák városa is

    Belgrád - Kevés külföldi tudja, de Belgrádnak a nándorfehérvári váron, a Száva és a Duna találkozásán, kocsmákkal teli bohémnegyedén kívül van még egy jellegzetessége: rengeteg kóbor kutya otthona.

    A szerb fõváros (fõleg külsõ részeinek) utcáin becslések szerint jelenleg négy és félezer gazdátlan eb csatangol, vagy él. Többségükre ez utóbbit lehet mondani, mert Belgrádban nem utálják a kóbor kutyákat, csak néha félnek tõlük, ha már nagyon elvadultak, s embert harapnak.

  • Sörbe fojtott csigákkal a környezet védelméért

    Méreg helyett sörrel irtja a kártevõket Bíró Zoltán háromszéki biotermelõ, így kímélve ezzel a környezetet és a fogyasztók egészségét. A Krónika címû erdélyi napilap beszámolt arról, hogy az árkosi gazda a szó szoros értelmében sörbe fojtja a kártevõket. Az árkosi Ökokultúra Egyesület elnöke öt éve nem alkalmaz vegyszereket a kertjében - nem permetez és mûtrágyát sem használ. A kertjét elözönlõ csigáktól elõbb erõs illatú növényekbõl, elsõsorban bazsalikomból sajtolt, saját receptje alapján készített permettel próbált megszabadulni, de ez a módszer nem volt eredményes.

  • Közel 20 ezer fókát mészároltak le a nagy kanadai fókavadászat elsõ szakaszában

    Torontó - Ezen a héten több mint 19 ezer fóka esett áldozatául a Kanadában minden évben megrendezésre kerülõ és igencsak vitatott fókavadászat elsõ szakaszának.

    A fókavadászat elsõ szakaszát jelentõ St Lawrence öbölben a vadászok elérték a helyi kormány által kiszabott korlátot, amely maximum 19 400 állat leölését engedélyezte - derült ki a Halászati Minisztérium szóvivõjének, Phil Jenkisnek az elmondásából. Az öbölben folytatott vadászat egy rövidebb szakasza pénteken veszi kezdetét.

  • A ládába zárt kutyák gazdáikat keresik!

    Az egyik kora reggel az ebrendészet munkatársai arra lettek figyelmesek, hogy valaki az állatvédelmi telep elé dobott egy kis ládába begyömöszölve kutyákat. Az állatok éppen hogy belefértek a ládába, az elkövetõ úgy becsomózta õket, hogy ha az állatvédõk nem szabadítják ki szerencsétleneket, akkor kevés ideig maradhattak volna csak életben...

    A kutyák három hónapos körüliek, játékosak, barátságosak, kanok. Le lettek fertõtlenítve, parazitáktól mentesítve. Jól vannak, szeretõ gazdit keresnek!

  • A fák gyorsabban nõnek, a kacsák élõhelyei viszont eltûnnek a klímaváltozás miatt

    Míg a globális felmelegedés a fák növekedését segíti, addig a kacsák élõhelyeit kiszáradással fenyegeti - állapította meg két új amerikai tanulmány.

    A Marylandban mûködõ Smithsonian Környezetkutatási Központ (SERC) szakemberei szerint a globális felmelegedés okozta magasabb hõmérséklet, hosszabb fejlõdési idõszak és megnövekedett szén-dioxid szint miatt "jóval meghaladja a szokásos fejlõdési ütemet" a mérsékelt éghajlati övezetben élõ fák növekedése.

  • Az állatok is óvóhelyre mentek Izraelben

    A Hezbollah Haifa elleni rakétatámadásai nemcsak az emberek, hanem az állatkert lakói számára is megpróbáltatásokkal járnak. Az állatokat a szûk alvóketreceikbe kellett költöztetni.

    Az állatokat megviseli, hogy a tágas és napfényes kifutók helyett a szûk betonketrecekben kell kuksolniuk, ahol egyébként csak az éjszakát töltenék. A Buba nevû szíriai barnamedvének például már tályog keletkezett a lábán.

  • Az emberi faj fennmaradása érdekében folyik az állatkísérlet

    laborállat kísérleti szakaszbanA kísérleti állatok védelmének világnapja április 24.

    Állatokon tesztelik az élelmiszereket, az új gyógyászati beavatkozásokat, a gyógyszereket, de pl. állatok (élve)boncolása révén oktatják az egyetemeken az orvostanhallgatókat is. "Nem mondhatunk le legfõbb eszközünkrõl, tudásunk növelésérõl: a tudományról. Legfontosabb kötelezettségünk ugyanis nekünk is saját fajunk irányában van" vélik a tudósok.