Segítõ négylábúak

A kutya már nemcsak az ember legjobb barátja, hanem az utóbbi évtizedekben terápiás partnere is. Megkönnyíti a mozgássérültek életét, és képes elõre jelezni gazdája epilepsziás rohamát. A hatvanas évek végén történt, hogy egy amerikai pszichiáter nem tudta kire hagyni a kutyáját, ezért magával vitte vidéki munkái során. És láss csodát: a kutya jelenléte miatt az addig csak nehezen megnyíló gyerekek sokkal kezelhetõbbek lettek, és könnyebben teremtettek kapcsolatot a szakemberrel. Azóta számos kutatási eredmény bebizonyította, hogy a különbözõ terápiákra a kutya a legalkalmasabb állat. Magyarországon tíz éve jelentek meg az elsõ segítõ ebek. A kutyusok sokkal jobban érzik magukat az ember közelében, mint saját fajtársukkal. Egyértelmûen olvassák jeleinket mindamellett, hogy örök kölykök maradnak. Az állati segítséggel végzett terápiák során hazánkban jóval korábban alkalmazták a lovakat, más állatoknál. De ugyan hányan engedhetnék meg maguknak, hogy lovat tartsanak, vagy elutazzanak egy tengerentúli delfinterápiára? Egy alkalmas kutyához sokkal könnyebb hozzájutni, s a tartása sem okoz különösebb nehézséget.

A látogatói programban, amelynek során többségében idõs embereket keresnek fel az ebbel, nincs elõre meghatározott fejlesztési cél. Az állat simogatása révén a vérnyomás és a pulzusszám csökken. A kutyát sétáltató idõs ember egészsége pedig jobb lesz, hiszen többet mozog a friss levegõn. A fejlesztõ foglalkozásokon a kutyus egészséges kisiskolásoknak segít abban, hogy jobb legyen a figyelemmegtartó képességük, könnyítse az iskolába való beilleszkedésüket. A kellõ rutinnal rendelkezõ ebek úgynevezett célcsoportoknak is segítenek: sajátos nevelési igényû gyermekeknek, mozgássérülteknek, halmozottan sérülteknek.

A terápiákra alkalmas állatokat szigorú elvek alapján készítik fel a munkára és vizsgáztatják õket. A legalább egyéves ebeket terápiás-kutya tesztnek vetik alá. 12 szituációban megfigyelik viselkedésüket, reakciójukat. A "kiborítós teszten" például kikötik õket, miközben gazdájuk mellettük tétlenül álldogál, s egy idegen lopakodva közelít hozzájuk. Ennek ellenére nyugodtnak kell lenniük.

Ezen kívül bírniuk kell a furcsa, erõs szagokat és szorításokat is. Ha a megmérettetéseken a kutya legalább 85 százalékos eredményt ér el, felügyelet mellett eljárhat a terápiákra. 5-10 alkalom után munka közben is vizsgálják viselkedését: ingerküszöbét, védekezési módszereit, zsákmányszerzési ösztönét. Ha a második vizsgán is megfelelt, két évre megkapja felvezetõjével az alapterápiára szóló igazolványt. Néhány hónapja a debreceniek - német minta alapján - epilepszia-jelzõ kutyakiképzést is végeznek. Ehhez egynapos és hathetes korban vizsgálják a fajtatiszta almokat, s az alkalmas kölyköket nyolchetes korukban adják át a betegnek, s naponta képzik a párost. Az epilepsziás rohamnak ugyanis elõjelei vannak, a kiképzett kutya pedig idejében jelez. Ezáltal a beteg biztonságban élhet: félre tud vonulni, amíg rohama elmúlik.

Vajon gondolnánk-e, hogy a kutyás terápia alkalmazása bizonyos körülmények között törvénytelen? Egy rosszul megfogalmazott, 1986-os rendelet értelmében ugyanis nem lehet állatot bevinni közintézményekbe és egészségügyi intézetekbe. Pedig a kutyás terápia éppen az ilyen intézményekben lévõ embereken segítene. Nagy Lajos segítõ-kutya kiképzõ szerint fontos a törvényszabályozás, s egységesíteni kellene a kutyák kiképzését is.

- Jelenleg mintegy harminc kiképzett kutya van az országban, s alig négyszáz fõ élvezi valamelyik terápia elõnyét, holott legalább ezres nagyságrendben kellene gondolkodnunk. Ehhez újabb források kellenek, és önkéntesekkel bõvíthetnénk a nevelõszülõi programot is. Várjuk azon mozgáskorlátozottak, epilepsziás betegek és csoportok jelentkezését, akik igényt tartanának az ingyenes terápiákra és a segítõ kutyusokra. Borzasztó, amikor epilepsziás rohama miatt megfullad a beteg csak azért, mert egyedül volt a lakásban!

Sándor Edit - Nana.hu