rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Agresszív állatok - agresszió és erõfitogtatás az állatvilágban

  • A híreket figyelõ, tévénézõ ember nap mint nap találkozhat az emberi agresszió gyakori és igen változatos megjelenési formáival. Ezekbõl a "tapasztalatokból" könnyen azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ember különösen hajlamos az agresszióra. Vajon tényleg így van ez? A kérdés megválaszolásához meg kell vizsgálnunk az agresszív viselkedés elterjedtségét az állatvilágban. Közhelyszerû kijelentés, hogy az ember a legagresszívebb állat.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    Nem is gondolhatunk mást, ha a háborúkról, a terrorizmusról, gyilkosságokról, rablásokról szóló híreket halljuk. Sokak szerint az emberi erõszak ellenpontja a "harmonikus" természet, az agressziónak azonban egyértelmû biológiai gyökerei vannak, és az agresszív viselkedés valamilyen formája szinte kivétel nélkül megtalálható az összes állatcsoportban.

    Etológiai értelemben az agresszió célja mindig egy fajtárs megfosztása valamilyen erõforrástól, amely korlátozottan hozzáférhetõ az élõhelyen. Ilyen erõforrás lehet a táplálék, a fészekrakó hely, de akár a nõstény is. E definíciónak van egy nagyon fontos jelentése: a zsákmányszerzés (predáció) nem agresszív cselekedet. Fontos megjegyeznünk azonban, hogy hasonlóan az összes biológiai definícióhoz, számos kutató másképpen határozza meg az agresszió fogalmát - mi mégis ezt a széles körben elterjedt definíciót alkalmazzuk.

    Az evolúciós szemlélet szerint az élõlények minden jellemzõje, így viselkedésük is, azt a célt szolgálja, hogy sikeresebben legyenek képesek szaporodni, mint társaik, így saját genetikai állományukat terjesszék az eljövendõ nemzedékekben. Ennek érdekében az állatoknak mérlegelniük kell az, hogy az adott viselkedésük "megéri-e" a ráfordított energiát, amelyet így nem tudnak más, esetleg a túlélés szempontjából hasznosabb tevékenységre használni. Az agresszió ilyen értelemben egyike a legköltségesebb viselkedéseknek: nemcsak sok energiát igényel a fajtárssal való erõszakos konfliktus, de nagy a sérülésveszély is, amely akár a szaporodóképesség elvesztését is okozhatja.

    Erõfitogtatás

    Nem csoda hát, hogy erõteljes trend figyelhetõ meg az állatvilágban arra, hogy amennyire csak lehet, elkerüljék az agresszív összecsapásokat. Ennek érdekében a felek már a harc elõtt igyekszenek felmérni a másik állat erejét és esélyeit egy lehetséges összecsapás során. A harc ritualizálttá válik: nem támadnak egymásra, hanem bemutatják azokat a viselkedéselemeket és testi adottságaikat, amelyeket használnának, ha tettlegességre kerülne sor. A ritualizált harc már nem agresszív cselekedet, sokkal inkább kommunikációs aktus: jelzéseikkel megpróbálják a másik felet meghátrálásra kényszeríteni. A ritualizáció tehát etológiai értelemben azt jelenti, hogy egy mozdulatsor, viselkedéselem funkciója megváltozik, és a továbbiakban kommunikatív szerepet tölt be.

    A ritualizált harc formái és céljai is fajról fajra mások. A magányosan élõ hörcsög hímek, mikor egy rivális hím hatol be területükre, "megvívnak" vele. Az állatok apró harapásokat váltanak, ám ezek a harapások korántsem veszélyesek. Néhány ilyen összecsapás után aztán az egyik hörcsög meghátrál, s így mindketten elkerülik a súlyos sérülés kockázatát. A rezidens, tehát a territóriumot birtokló hörcsög célja az, hogy a betolakodót eltávolítsa területérõl, ezért mindaddig ûzi azt, míg át nem lépi territóriuma határát.

    Szociális, csoportokban élõ állatok esetében az agresszió és a ritualizált agresszió célja gyökeresen más lehet. Itt nem feltétlenül érdeke egyik félnek sem, hogy elûzze a másikat a csapatból, hiszen sok más tekintetben egymásra vannak utalva: együttmûködnek a territórium védelmében, a vadászatban, a ragadozók jelzésében, a kicsinyek gondozásában. Létezik tehát csoporton belüli agresszió is: a csoporttársak is versengenek egymással a forrásokból való részesedésért, és igyekeznek egymást meggátolni abban, hogy a másik elegye elõlük a prédát vagy pározzon a legkívánatosabb nõsténnyel.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nem használják ki a 24 órás északi nappalokat a poszméhek

    A poszméhek a távoli Északon is nyugovóra térnek este, annak ellenére, hogy ott két hónapon át nem bukik le a nap.

    A kutatók eredetileg úgy gondolták, hogy a rovarok kihasználják a nappali fényt, és éjjel is nektárt gyûjtögetnek utódaik számára. Azonban a poszméhek a sarkkörön túl sem mondanak le a jól megérdemelt éjszakai pihenésrõl - fedezte fel Ralph Stelzer és Lars Chittka, a londoni Queen Mary Egyetem kutatói.

  • Egy rája szúrta halálra a krokodilvadászt

    Meghalt a Krokodilvadász. Steve Irwin, világhírû ausztrál állatvédõ éppen egy vízalatti dokumentumfilmet forgatott, amikor egy tüskés rája szíven döfte. Kollégái kimentették a vízbõl, de életét már nem tudták megmenteni.

    A Krokodilvadász Steve Irwin-t világszerte becenevén ismerte mindenki. A 44 éves ausztrál állatvédõt sajátos, magával ragadó stílussal készített sorozatai tették ismertté, amelyekben a természetfilmet keresztezte az akcióval.

  • A nõsténypáviánoknak fontos a barátság

    Azok a nõsténypáviánok, amelyeknek sikerül barátságot kötni csoportja más "hölgytagjaival", hosszabb életre számíthattak, mint a kevésbé kiterjedt társas kapcsolatokkal rendelkezõk - derítették ki amerikai kutatók, akik megfigyeléseikrõl a Current Biology címû folyóiratban számoltak be. Mint a kutatók rámutatnak, megfigyeléseik szerint a szoros, stabil szociális kapcsolatrendszert kiépítõ nõstények egészségesebbek voltak, s több egészséges utódnak adtak életet. Ezek az eredmények egyébként nem függtek a nõstényeknek a csoport hierarchiájában betöltött pozíciójától.

  • Hogyan takarítsuk állataink élõhelyét?

    Halak, madarak, rágcsálók...

    Az akvárium vizét idõnként cserélni, talaját és növényzetét tisztogatni kell. madaraink kalitkájára, a kedvtelésbõl tartott rágcsálók terráriumára is ráfér olykor az alapos tisztogatás.

    A takarítás során azonban be kell tartanunk bizonyos szabályokat és a mûvelet idején, majd a visszahelyezéskor az állatok biztonságáról is gondoskodnunk kell.

  • Két kiskutyát dobtak utcára - állatmentés

    Két kiskutyát dobtak utcára - állatmentésAz emberek a feleslegesen szaporított háziállat utódokat sok esetben az utcára dobálják ki. Szinte naponta kapunk állatmentés kapcsán bejelentést (erdőben, útszélére, zsákba kidobott állatok kapcsán). két kölyökkutyát dobott egy ismeretlen elkövető az utcára. A nagy hidegben a szerencsétlen négylábúak hamar elpusztultak volna, kidobásuk alapból állatkínzásnak minősül, ami börtönnel is sújtható bűncselekmény. A két kölyök kutyusra az ott lakó állatbarátok találtak, akik vigyáztak rájuk, amíg az Orpheus Állatvédő Egyesület állatmentő szakembere azokat biztonságba nem helyezte.

  • Kutyamészárlásba kezdenek Indiában

    Százezer kóbor négylábút mérgeznek meg hamarosan, hogy megakadályozzák a veszettség elterjedését

    Az állatvédõk tiltakoznak

    A veszettség elleni harc jegyében megkezdõdött a kóborkutya-irtó program, amelynek keretében százezernél is több ebet megmérgeznek Szrinagárban, az indiai Kasmír fõvárosában - közölték helyi hatóságok csütörtökön. Állatjogi szervezetek illegálisnak tartják az akciót, és leállítása érdekében tervezik, hogy bírósághoz fordulnak.

  • Elképesztõ! Kos lógott a levegõben!

    Egy norvég városban az ott tanyázó turisták nem hittek a szemüknek: egy kos lógott a levegõben.

    A rémült állat szarva beleakadt az egyik elektromos vezetékbe. Csak találgatni lehet, hogy kerülhetett oda fel. Az ott nyaraló német turisták szerint az egyik dombról szaladhatott le a kos, a lendülettõl emelkedhetett ennyire a levegõbe. A szarva beleakadt az egyik elektromos vezetékbe, szerencséjére nem érte a baleset során áramütés.

  • Kiskutyák fulladtak vízbe - állatkínzás Szekszárdon

    A  kép illusztráció!Három kiskutya elpusztult Szekszárdon, amikor egy idõs helyi férfi egy patakba dobta az állatokat. Összesen öt (feltehetõen feleslegesen szaporított, eladhatatlan), háromhetes kutyától akart megszabadulni, de kettõt még meg tudtak menteni. Az állatvédõk állatkínzás miatt feljelentést tettek a szekszárdi rendõrségen. Az öt kiskutyát egy kutyasétáltató vette észre az egyik szekszárdi patakban szombaton délután.

  • Miben hisznek a pingvinek?

    New York - A pingvinek között is létezik morál, igaz, homoszexualitás és terror is - legalábbis egy természetfilm szerint. A pingvinek vonulása Amerikában nemcsak kasszasiker lett, de egyes egyházak a pingvineket állítják erkölcsi példaképül az emberek elé. A tudósok persze vitatkoznak a hívõkkel, szerintük ugyanis a pingvinek sem angyalok.

    A császárpingvinek vonulását bemutató meseszerû természetfilm hatalmas kasszasiker lett az Egyesült Államokban. Olyanynyira, hogy föltámadt a pingvinkultusz. Egyes egyházak már közös mozilátogatással egybekötött családvédõ lelkigyakorlatokat szerveznek.

  • Kedvenceink oltása

    Mennyibe kerül? Megéri? Mi van az új kiskönyvvel? Kérjek kombinált oltást?

    Évek óta tavasszal rendezik meg az "összevezetéses eboltást", vagyis a meghírdetett egy bizonyos helyen megrendezett oltást. Még tavaly változott meg néháy szabály az eboltásokkal kapcsolatban. A Magya Állatorvosi Kamara sorszámmal ellátott oltási könyvet vezetett be, a régieket ezekre kell cserélni. Az oltási könyvek sorszámának sok értelme nem volt, mert az állatorvosokat 2010 január 1.-ig nem kötelezték nyilvántartás vezetésére.

  • Kékké színezõdött a jegesmedve - képpel!

    Kalluk, az amerikai San Diego állatkertjében élõ jegesmedve kék színûvé vált - ennek ellenére teljesen egészséges. A dologl ényege a környezet és a természet védelmének fontosságára való felhívás.

    Az amerikai San Diego-ban található állatkert gondozói különös módon próbálták felhívni a látogatók figyelmét a klímaváltozás következményeire: kékre festettek egy jegesmedvét és annak vászonzsákból készült kedvenc játékát.

  • Szeretõ gazdát keresnek!

    Sokkal több a szaporított kiskutyák száma, mint amennyien a felelõs gazdajelöltek vannak. Ebbõl adódik, hogy nagyon sok a kóbor kutya. A szegedi ebrendészetre naponta kerülnek be megunt, kitett, elhagyott állatok. Ma pl. egy lelketlen szaporító egy panelház elé dobálta le kutyájának szaporulatait. Biztos abban bízott, hogy majd a ház lakói válogatnak a kiskutyákból. Hát nem így lett! A kölykök bekerültek az ebrendészetre, ahol nagyon várják életük megmentõjét. Persze erre nem csak õk várnak, hanem máshol befogott honfitársaik is.

  • Több száz új fajt fedeztek fel a Himalája keleti részén

    1998-2008 között több mint 350 új növény- és állatfajt fedeztek fel a Bhutan, Észak-kelet India és Mianmar északi részén, valamint Kína tibeti régiójának déli területén folytatott kutatások során. A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet a Kelet-Himalája - Ahol a világok összeérnek (The Eastern Himalayas - Where Worlds Collide) címû tanulmányában az 1998-2008 közötti kutatási idõszak eredményeit mutatja be.

    A kutatások Bhutan, Észak-kelet India és Mianmar északi részén, valamint Kína tibeti régiójának déli területén folytak.

  • Gazdihoz került Pacó, Komina, Totya, Tess, Dömötör

    A karácsony után következõ Szilveszteri nagy bumm több tucat kóbor állat bejelentéssel, több gázolásos kutyatetemmel, riadt állataikat keresõ lakossági megkereséssel, és persze sok sok sikeres állatmentéssel telt. Pocó kölyökként még novemberben került az Orpheus Állatvédelmi Központba, Komina az ünnepi durrogás végett került utcára, Totya, Tess és Dömötör úgyszintén az óévbúcsúztató petárdázásos durrogástól szökhetett el. A cikkben szereplõ kutyacsapatnak szerencséje volt, hiszen új gazdihoz és vissza haza kerülhettek.

  • Zebrapecsenye, rántott zsiráfszelet és pirított szöcske

    Hamarosan megnyitja kapuit az a thaiföldi állatkert, amelynek étterme egzotikus állatok húsából készült ételeket kínál vendégeinek. Az állatvédõk felháborodására adott válasz: egyik felszolgált fogás sem védett állatok húsából készül.

    Thaiföld északi részén fekszik az a város, név szerint Csiang Mai, ahol január elsején új állatkert nyílik. Ez még önmagában elég érdektelen hír volna, ha nem nyílna az állatkerten belül egy különleges étterem is, ahol a rácsok mögött megtekinthetõ állatok kevésbé szerencsés fajtársait meg is lehet kóstolni. Az étlapon ugyanis többek között zebra-, zsiráf- és krokodilhúsból készült ételek is szerepelnek.

  • Divathullám Japánban: macska lábát, fejét, fenekét kapkodják a szájukba

    Emberi állatságok: ismét egy japán hülyeség. Kapjuk be az élõ macskánk egyik-másik testrészét! Hogy mire jó? Azt nem tudnám megmondani, de szerintem õk sem. Viszont legalább jó szõrös (az utolsó képen szaros) lesz a szájuk tõle. Ha japánban lemerül a tamagucsi, nagy gondok támadhatnak (lásd a képeket).

    (Bevallom, én is harapdálom néha a macskám fülét. De ez mondjuk alkalmi, játékos és nem csinálok sportot vagy hobbit belõle - a szerk.)

  • Gazdihoz került Sysi és Körte - fotókkal

    Körte egy középtermetû kecerék kutyus, akit elgázoltak, és az út szélén hagyták. Orvos ellátta, majd bekerült az állatvédelmi központba. Kicsi volt a remény rá, de eredeti gazdáját sikerült felkutatni, aki haza is vitte! Sysi a szuka német vizsla kutya egy szabad strandon játszó családhoz szegõdött labdázni még nyáron. Most örökbe fogadták!

    További megmentésre váró kutyák tucatjai nálunk, és ezrei az ország más állatvédõ szervezeteinél. További felesleges szaporulatok termelése helyett keressünk gazdit a már megszületett, és megmentésre váró állatoknak!

  • Csiki és Njuk04 is gazdihoz került

    Csiki egy kutyacsordába keveredett feltehetõen valamelyik felnõtt állat kölykeként. Az állatok zavarták a lakosságot, ezért kérték a befogásukat. A picur Csiki így került be a telepre. Szerencsére minden rendben volt vele, így az Orpheus Állatvédõ Egyesület gazdikeresõ programja révén új esélyt, ezzel együtt szerezõ gazdit kaphatott...

    Njuk 04 egy németjuhász jellegû keverék kutyus. Anyjával és testvéreivel került az állatvédelmi telepre. Most sikeresen gazdihoz sikerült juttatnunk.

  • Sokan a szegedi Zsinagóga-kertbe dobálják az otthonukban felesleges kiscicákat

    Kiscicákat utcára kitenni is bûncselekmény, mégis sokat teszik ezt.

    Számtalan alkalommal történ már meg a Szegedi Cicamentõk Állatvédõ Egyesületének tagjaival (akiket az Orpheus rendszeresen támogat), hogy a szegedi Zsinagóga-kertben magára hagyott macskákat szedtek össze. Állatokat kitenni, elhagyni a 2004. évi X. törvény értelmében bûncselekmény, amiért a felelõtlen állatkínzók szigorú büntetést érdemelnének.

  • Fogházbüntetést kapott a soproni állatkínzó

    Állatkínzás vétsége miatt jogerõsen tíz hónap fogházbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki kétszáznál több kutyát tartott méltatlan körülmények között a város külterületén, és öröklõdõ betegségben szenvedõ ebeket szaporított.

    Két évre felfüggesztetve tíz hónap fogházbüntetésre ítélte szerdán a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a soproni Õrsi Andrást, mert a férfi megszegte az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló törvény rendelkezéseit.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása