rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Gyilkos barnamedve a Kárpátokban

  • Egy barnamedve megtámadott egy turistacsoportot a Kárpátokban, egy amerikai hölgyet meg is ölt, két másik csapattagot pedig súlyosan megsebesített. A nyaralók korábban felheccelték az állatot. Az amerikai hölgy férje is megsérült a támadásban. A rendõrség adatai szerint a nõstény medve egy másik sátorozó csoportra is rátámadt, akik közül senki nem sérült meg, és a másik csoport súlyos sérültjei is túl vannak az életveszélyen. A támadás elõtt a hatfõs csoport a Bucegi-hegységben a Caraiman menedékháznál a medvét többször is lefotózta, állítja a román Mediafax hírügynökség.

    A vakuk fénye minden bizonnyal megijesztette az állatot, mondták el a Salvamont Hegyimentõ Szolgálat képviselõi. A medvét emellett kutyák is üldözték, nem sokkal késõbb támadt rá az éhes nõstény medve az Egyesült Államokból, Izraelbõl és Romániából származó turistákra. Romániában mintegy 5 ezer barnamedve él az erdõkben. Mindenekelõtt a turisták által igen kedvelt, túlnépesedett dél-kárpátoki turista-központoknál fordul elõ újra és újra, hogy emberekre támadnak az állatok.


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fertõzésveszély: Panelházakba zsúfolják a disznókat és a lovakat Romániában

    A román Állategészségügyi Hivatal felmérése szerint a fõváros egyik kerületében lovakat és juhokat tartanak a panelházak mellett. A Hivatal most személyre szóló intõket adott a tulajdonosoknak.

    Bukarest IV. kerületében rengeteg állatot tartanak a panel-lakók: az Állategészségügyi Hivatal felmérése során kilenc lovat, 25 tehenet, 90 juhot, 115 disznót és 117 kecskét talált a tömbházak környékén, ahol elvétve vannak kertes házak.

  • Miért színesebbek a háziállatok?

    Stockholm - A háziállatok szõrének színe és mintázata sokfélébb, mint a vadon élõ rokonaié. Ennek okait kutatták svéd tudósok.

    Korábban a tudomány azt feltételezte, hogy a vadon élõ állatoknak álcázniuk kell magukat mind prédájuk megközelítése, mind a rájuk vadászók elõli rejtõzködésük végett. Voltak olyan tudósok is, akik szerint a sokféleség a háziasítás eredménye, mivel az erõs szelekciónak kitett állatok magatartását meghatározó gének befolyásolják szõrük színét és mintázatát is.

  • Vadászat vadászszemmel:

    vadászat, állatvédelemValamikor mostanában olvasta egy vidéki vadász valamelyik állatvédelmi aspektusú, vadászati témával foglalkozó cikkünket. Ebbõl felbuzdultan és ingerrel teli, telefonon keresett fel bennünket.

    Tudvalevõ, hogy az Orpheus Egyesület vadászokkal kapcsolatos szemlélete állatközpontú, és emberségre figyelmeztetõ, ezért minden életellenes - vadászós tevékenységet legszívesebben megszüntetnénk. Persze ez nem lehetséges, mert a törvények - rendeletek ezt a tevékenységet is szabályozzák...

  • Gazdiból sosincs elég - kutya- és cicamentõ hetek

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület szeretne minél több állatot megmenteni, ezért arra kéri a lakosságot, hogy amennyiben kutya vagy cica beszerzését tervezik, elõbb nézzék meg honlapjukon az örökbe fogadható állatokat.

    A leendõ kedvencekrõl a www.ebrendeszet.zug.hu oldalon fotókat is lehet találni. Augusztusban és szeptemberben a kutyákhoz és cicákhoz a kötelezõ oltások, a féregtelenítés mellett kezdõ eledelcsomagot és állatvédelmi kiadványt is adnak az új gazdiknak. Csak komoly érdeklõdõk jelentkezzenek!

  • Robotpontyok az akváriumban

    Úsznak, mint hal a vízben, ráadásul úgy is néznek ki, mint kedvenc kopoltyúsaink. Gyerekek és felnõttek egyaránt a csodájukra járnak majd. Elsõ látszatra semmi különös nincs bennük. Csakhogy nem húsvér állatok, hanem gépek. A Londoni Akvárium három robotpontya a világ elsõ autonóm mesterséges halai.

    Biológia és számítástudomány integrációját jól szemlélteti, hogy egyre több élõlény, a tõlük ellesett viselkedéstípusok, szervezõdések mesterséges másolatát igyekszünk elkészíteni. Hangyákét, méhekét, kutyákét - és halakét...

  • Zsákba kötve vitték a temetõbe a nyüszítõ pulit - durva fotóval

    Zsákba kötöztek, és a helyi temetõben a sorsára hagytak egy fekete szõrû pulikutyát Kiskunhalason. Az állatvédõk feljelentést fontolgatnak.

    A nyüszítõ kutyára járókelõk találtak rá az alsóvárosi katolikus temetõ egyik elhagyottabb részén. Az állatvédõk azt fontolgatják, feljelentést tesznek állatkínzás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Az eset még múlt szombatra virradó éjszaka történt. A fekete szõrû pulit egy mûanyag zsákba kötözték, a kutya nagy nehezen kirágta a zsák egyik végét, így ki tudta rajta dugni a fejét, de kimászni már nem tudott belõle.

  • Ritka orrszarvúborjú született

    Az orrszarvúk igazi dinoszauruszok. Róluk aztán igazán elmondható, hogy vastag a bõr a képükön: ha nem is fejükön, de testük más részein akár az 5 centiméter vastagságot is elérheti.

    Ezek a robusztus, nagytestû állatok kiválóan hallanak, viszont nagyon gyengén látnak.

    Igen lassan szaporodnak: a nõstény orrszarvú akár 15 hónapig is hordhatja méhében magzatát, mielõtt életet ad neki.

  • A láncra kikötött kutya a kerítésre akadva fulladt meg

    A cikkben szereplõ történetrõl a fénykép a kunhegyesi állatvédõ csapat által készült.

    Az egyik helyi lakos udvarán egy felnõtt kutya volt felakasztva. A rendõrség a bejelentés után behatolt a magánterületre, sajnos már nem lehetett az állaton segíteni, elpusztult. A "kedves" állattartó az eset elõtt két nappal elutazott, a kutyáját (amelyik sosem volt megkötve), láncra verve hagyta otthon. Az állat sajnos annyira vergõdött felakadva a láncon, hogy megfulladt. Kicsit sántít a történet, de a kutyát az élõk sorába visszahozni már nem lehet...

  • Botrányos vadászat: egy elkábított medvével végzett a spanyol király

    Az állatot vodkával kevert mézzel etették meg

    János Károly spanyol király egy elkábított medvét lõtt le augusztusi oroszországi vadászatán. A hírt a helyi vadvédelmi hatóság második embere kotyogta ki.

    Szergej Sztarosztyin, a vologdai regionális vadászati hivatal elnökhelyettese a Kommerszant címû orosz napilap csütörtöki számában számolt be a kommunista korszakot idézõ vendéglátás részleteirõl.

  • A kisvakond és én

    A kisvakond csehszlovák mesefigura újra a reneszánszát éli. Melyikünk ne emlékezne a jó szándékú, csetlõ-botló állatkára és mezei barátaira. Hihetetlen élmény volt számomra, mikor kb.10 évesen, megláttam életem elsõ, igazi vakondját. Ahogy megmozdult a földkupac, és kidugta kis fekete orrát, még így csaknem 20 év után is élesen él bennem a kép.

    Éppen ezért vagyok most megdöbbenve, és elszomorodva. A múlt héten a postaládánkban landolt egy csomagküldõ szolgálat prospektusa. Ebben nincs is semmi meglepõ, egy gyors átlapozás és szörnyülködés után általában az efféle kiadványok a papírkosárban végzik nálunk. Ám most megakadt a szemem egy terméken.

  • Adó 1 százalék az Állatok megmentésére

    Adó 1 százalék az Állatok megmentéséreAz Orpheus Állatvédő Egyesület gazdikereső programja havi átlag 30-50 állatot juttat új, szerető gazdihoz, jelenleg rengeteg otthon nélküli állat várja a segítséget. Minden állatmentő tevékenységkor az érdem a segítőké is egyben, akik nélkül a feladatok megoldatlanok maradnának. Az utcáról megmentett kutyák és cicák nevében hálásan köszönjük mindazok támogatását, akik adóbevalláskor adó 1 százalékuk felajánlásával az állatok mentését segítik. Segítőink nélkül a gazdátlan négylábúak nem juthatnának védelem alá, az állatvédelmi tevékenység az adó egy százalékának felajánlása nélkül nem lenne ilyen eredményes. Köszönjük!

  • Vakondpatkányokkal az öregedés nyomában

    Bár egyetlen szépségversenyt sem nyernének meg, a csupasz vakondpatkányok mégis elviszik a pálmát, méghozzá az élettartam terén. Az emberi öregedéssel foglalkozó kutatók pedig tanulhatnak a föld alatt élõ állatkáktól A vakondpatkányok életkora jóval meghaladja a hasonló méretû rágcsálókét. A tudomány szerint legalább 30 évig élnek. Egy kutatócsoport most azon ügyködik, hogy betekintést nyerjen ezen élettartam titkaiba. A vakondpatkányok a jelek szerint egyszerûen azon sejtkárosodásokkal operálnak, melyek az élet normál velejárói.

  • Tilda, a majom igazi szakember

    Ormánnyal, manccsal, kézzel-lábbal piktorkodó állatokkal sokfelé találkozni a nagyvilágban. Németország egyik leghíresebb majma Tilda, aki seregnyi dologhoz ért. Festõnõként is sikeres az orángután dáma, akinek képei igen kelendõk.

    Némelyik emlõs mûvészete lazán túlszárnyalja az emberi teljesítményt. Pláne, ha van fantáziánk! A fán élõ állatok között a legnagyobbként emlegeti a szakirodalom az orángutánokat. Az akár 60 esztendeig is elélõ távoli rokonunk egyik legszebb példánya az NSZK-ban van otthon.

  • Az antilop szexuális vonzereje a térdében rejlik

    London - Szexuális rátermettségét bizonygatva a pávakakas szétterjeszti farktollait, a férfi megfeszíti izmait, a jávorantilop pedig úgy tûnik, hogy a térdét kattogtatja. Ez több száz méterre is elhallatszik, ez pedig vonnza az ellenkezõ nemet.

    A Londoni Zoológiai Társaság és a koppenhágai egyetem kutatói jávorbikák által keltett hangokat rögzítettek Kenyában. Ezek a hangok úgy keletkeznek - vélekednek a kutatók a BMC Biology címû szaklapban -, hogy az állat lábában egy ín átcsusszan egy csonton.

  • Csontos kérdések: Jó-e a csont a kutyánknak?

    Sokan kérdezik, etethetnek-e kutyájukkal csontot, és ha igen, mikor és mennyit, milyen rendszerességgel.

    Akadnak, akik ellenzik, és vannak, akik mellette szólnak. A túl kevés ugyanolyan rossz, mint a túl sok. Mint mindennek, kedvenceink csonttal való etetésének is megvannak az elõnyei és a hátrányai. A kutya - akárcsak a macska - húsevõ-ragadozó (carnivora), tehát táplálékát nem kifilézve, hanem szõröstõl-bõröstõl (csontokkal együtt) kebelezi be. A csontok kalcium- és foszfortartalmára az állatnak szüksége van saját életfolyamataihoz, a megfelelõ szilárdságú csontok felépítéséhez.

  • Hőségriadó: házi kedvenceinket is hőguta fenyegeti - állatvédelem

    Hőségriadó: házi kedvenceinket is hőguta fenyegeti - állatvédelemNagy melegben oda kell figyelnünk a házi kedvencek és a gazdasági állatok tartására. Az állatvédők gyakran találkoznak a lakosság által rövid láncra kikötött, árnyéktól mentes helyen, megfelelő mennyiségű - friss ivóvíz nélkül tartott kutyákkal. A nappali 30 foknál magasabb csúcshőmérséklet idején a rosszul tartott házi kedvencek rövid időn belül hőgutát kaphatnak, mely hosszú távon pusztuláshoz vezet. A nyári meleg napokon a hosszabb ideig tartó sétáltatást érdemes kora reggel és késő délután megtartani. A naptól felhevült aszfaltot is érdemes elkerülni, hiszen ott könnyen égési sérülés fenyegeti a sétáltatott kutya mancsát.

  • Szilveszteri petárdabalesetek - házi kedvenceink is veszélyben

    Szilveszteri petárdabalesetek - házi kedvenceink is veszélybenNagyon sok a legális és az illegális petárda, durrogó, tűzijáték, mely ember és háziállat számára sem kellemes. Az óévbúcsúztatókor használt pirotechnikai eszközök durva hang-és fényhatásai a házi kedvencek számára sokkos pánikot okozhatnak. Egy magából kifordult házi kedvenc félelmében akár támadhat - haraphat is, de a leggyakoribb, hogy elszökik, elkóborol. Sok kóborló kutya - macska soha többé nem kerül haza. Egy kis odafigyeléssel megelőzhető lehet, hogy a Szilveszteri petárdázásból eredően a háziállatok kapcsán kellemetlen szituációk képződjenek.

  • Járõrözéssel védik a rovarokat - 100 ezer forintos büntetést is kaphatnak a pusztítóik!

    Járõrözéssel védik a Tisza-menti kérésztelepeket, így is sok a vandál, pusztító cselekmény!

    Vásárosnamény - Mindennapos járõrözéssel védi a Tisza-menti kérésztelepeket a vízirendõrség, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet.

    A folyamatos razziázással a védett tiszavirág lárváinak illegális gyûjtését igyekeznek megakadályozni.

  • Politika vagy állatvédelem - az SZDSZ a bundakabátok ellen

    Betiltatnák a csak a prémjükért tenyésztett állatok gazdasági célból való tartását szabad demokrata képviselõk, akik törvényjavaslatot nyújtottak be ennek érdekében. Így a jövõben nem lehetne csincsillát, rókát, hódot csak azért tartani, hogy bunda készüljön belõlük.

    A hódot akkora helyen tartják, mint egy cipõsdoboz... Hat SZDSZ-es képviselõ - Gusztos Péter, Magyar Bálint, Geberle Erzsébet, Sándor Klára, Hankó Faragó Miklós és Velkey Gábor - szerdán törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyûlésnek a prémes állatok védelme érdekében szükséges törvénymódosításokról.

  • Kutyatáp készül a bálnákból?!?

    Kutyaeledelnek adják el a bálnahúst Japánban - állítja egy brit társaság

    Egy, a tengeri élõlények védelmével foglalkozó szervezet szerint Japánban kutyaeledelnek adják el a bálnahúst, mert túlságosan felszaporodtak a "tudományos célú" vadászatból származó húszkészleteik. A nagy-britanniai székhelyû bálna- és delfinvédõ társaság (WDCS) tudomása szerint a készletek az elmúlt tíz év alatt megduplázódtak, mert japán halászok egyre több tengeri emlõst ejtenek el a bálnavadászat világméretû tilalma ellenére.