Ne vedd, védd!

Az illegális kereskedelemnek évente 350 millió állat és növény esik áldozatu

Ne vedd, védd! - ezzel a címmel indított kampányt a WWF, és tartott tiltott állati eredetû emléktárgyakból bemutatót a pénzügyõrséggel együtt. Arra hívják fel a fõként egzotikus országokba utazók figyelmét, hogy nyaraláskor ne vásároljanak állatokból készült emléktárgyakat. A védett állatok, növények kereskedelme a világ második legjövedelmezõbb üzlete a drogkereskedelem után. Az állatkerti tukánnak a csõrébõl biztosan nem lesz faragott szobor. A vadon élõ társai azonban keresett árucikkek az illegális állatkereskedõk között. A kígyó is nyugodt lehet, egy másikból viszont cipõ készült.

Elkobzás a minimum, pénzbüntetés és akár szabadságvesztés is járhat annak, aki elefántagyarból készült szoborral, kígyóbõr övvel, vagy táskával tér haza a nyaralásból.

„Nagyon sok turista nem is tudja, hogy mit vásárol, nem ismeri fel, hogy egy szaru tárgy, vagy egy pénztárca milyen veszélyeztetett fajból készült” – mondta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

A vámosok szerint vannak tudatlan vásárlók, de sokan pontosan tudják, mit vesznek. Az elefántcsont ára ugyanis az aranyéval vetekszik.

„Nyilván nem annyiért fogja az a kereskedõ eladni, mintha sima bivaly csontból lenne kifaragva” – mondta Tóth Miklós, a VPOP zászlósa.

Az állatkertben nézelõdõk azt mondták, õk nem vennének állatból készült termékeket.

„Nem, én sajnálom õket. Így nagyon szépek, gyönyörködöm bennük, de csak így” – mondta Nedea Edéné.

De sokan nem csak gyönyörködnek. Ezért az illegális állatkereskedelem a drogkereskedelem után a világ második legjövedelmezõbb üzlete. Az éves forgalom csaknem 160 milliárd dollár. A tigriscsont kilója például 20 ezer dollárba kerül.

A csontot utána porrá zúzva, zacskókba téve árulják a turistáknak fõként a Távol-Keleten, és azt mondják róla, hogy varázsereje van.

Varázserõ ide, vagy oda, az illegális kereskedelemnek évente 350 millió állat és növény esik áldozatul.

RTL - Pap-Tóth Erika