rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Állatkísérletek kételyekkel: a legtöbb beavatkozás fájdalmas, az eredmény vitatható

  • Csökken, de nemzetközi összehasonlításban még mindig viszonylag magas a Magyarországon elvégzett állatkísérletek száma. A módszert immár nemcsak etikai, hanem tudományos szempontból is egyre több támadás éri.

    "Lehetetlen belelátni, hogy mi is történik az egyes intézményekben állatkísérletek címén. A részt vevõ cégek és kutatóhelyek nincsenek rákényszerítve a kísérleti eredmények megosztására, nincs közös adatbázisuk, így puszta óhaj marad, hogy a teszteket ne ismételgessék fölöslegesen"...

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    ...- foglalta össze tapasztalatait lapunknak az egyik magyar tudományegyetem végzõse, aki épp az állatkísérletekbõl írja diplomadolgozatát.

    2000-ben még közel 600 ezer, tavaly alig több mint 300 ezer állatot áldoztak fel a tudomány (és az üzlet) oltárán - döntõen egeret, patkányt, nyulat, tengerimalacot, de például 700 kutyát is. A nagy ugrás 2001-ben, a jelenleg is hatályos szabályozás hatálybalépésekor következett be, akkor egy év alatt közel 40 százalékkal csökkent a mennyiség.

    Pallós László országos állatvédelmi felügyelõ szerint a szabályozási szigor a háromszintû engedélyezésben is megnyilvánul. Az elvégzendõ kísérlethez elõször az intézményen (egyetemen, gyógyszergyáron, kutatóintézeten) belül mûködõ állatkísérleti bizottság jóváhagyása, majd a megyei állategészségügyi hatóság engedélye kell - itt állítják ki a dokumentumot, de csak az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács állásfoglalásának ismeretében. Kozmetikai, dohány- és lõszeripari célú kísérletre egyáltalán nem adható engedély.

    A világon évente több mint 25 millió legális állatkísérletet végeznek: az USA-ban 17 millió, Angliában 3 millió, Olaszországban egymillió az évi kísérletek száma (Magyarország az európai középmezõnybe tartozik). A kísérletek közel kétharmada a gyógyszeripar érdekeit szolgálja, 10-15 százalék orvostudományi célú, a maradékon a kozmetikai szektor, a hadiipar, illetve az oktatás osztozik (idehaza a gyógyszer- és a vegyipar a legnagyobb felhasználó). A legrészletesebb adatszolgáltatással rendelkezõ országban, Nagy-Britanniában a tesztek 63 százalékát mindenfajta érzéstelenítés nélkül, 22 százalékát pedig csak helyi érzéstelenítés mellett végzik. A legtöbb beavatkozás fájdalmat okoz - a legelterjedtebbnek számító toxicitási, vagyis anyagok mérgezõképességét ellenõrzõ vizsgálatok mellett igen sok az égetéses, vakításos, fagyasztásos, áramütéssel járó beavatkozás, a szándékos megfertõzés és a megnyomorítás is.

    A PETA (Emberek az Etikus Állattartásért) adatai szerint tudományos szempontból az elvégzett állatkísérletek döntõ hányada értéktelen az ember és az állat közötti jelentõs különbségek miatt. Példaként említik, hogy az eddig megvizsgált anyagokra az egerek 60 százaléka máshogy reagál, mint a patkányok, holott közöttük alig van genetikai különbség. Az arzén nem mérgezõ a juhok vagy a sünök számára, a sztrichnint a tengerimalacok mellett akár a majmok is bátran elfogyaszthatják. Az elmúlt évtizedek gyógyszerbotrányaiban és az év eleji angliai tragikus gyógyszerkísérletben is állatokon sikerrel tesztelt készítmények okoztak bajt az embernél. A Die Welt tudományos mellékletének minapi írása szerint legfeljebb minden ötvenedik gyógyászati célú állatkísérleti eredmény használható a humán orvoslásban (a genetikai különbségek mellett azért, mert az emberi betegségeknél sokszor életmódbeli és pszichés tényezõk a döntõek).

    Egyértelmû tendencia az állatkísérletek kiváltása, például számítógépes modellekkel, szövettenyészetek felhasználásával. Sokan ide sorolják a génsebészeti úton "emberivé" tett állatok alkalmazását is (ezek megbízhatóbb eredményt adnak, így kevesebb kell belõlük), de itt nem árt az óvatosság: immár tíz éve kísérleteznek olyan egerekkel, amelyekben géntechnológiával emberi mellrákot idéznek elõ, de eredmény nélkül - az emberbetegség a rágcsálókban egyszerûen másként viselkedik.

    Kép: Teknõs Miklós Szöveg: Hargitai Miklós


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tetkós állatmentõk - igazi nehézfiúk, akiktõl az állatokat rosszúl tartók félhetnek!

    Nyolc tetõtõl-talpig teletetovált Harley-Davidsonos keményfiú New York szenvedõ állatai segítségére siet – akcióik során megrögzött bántalmazókkal konfrontálódnak, ellopott házikedvencek után nyomoznak, és elhanyagolt, elvadult harci kutyákat fognak be. New York Cityben a legrosszabb gazdik és a legelvetemültebb állatkínzók egy ideje nem érezhetik magukat biztonságban. Egy csapat teletetovált, Harley-Davidsonos keményfiú ugyanis háborút indított ellenük. Tetkós állatmentõknek hívják magukat, s történeteiket a National Geographic Channelnek hála most az egész világ megismerheti.

  • Vegyünk nyakörvet idén nyárra

    Vigyük magunkkal nyaralni kutyánkat, de gondoskodjunk a megfelelõ leishmaniosis elleni védelemrõl, figyelmeztetnek a magyar állatorvosok. A leishmaniosis egy paraziták által okozott megbetegedés, amely fertõzött homoki / lepkeszúnyogok csípésével terjed és évente félmillió ember halálát okozza világszerte. Bár a betegség csak a fertõzött kutya és a megfelelõ homoki/lepkeszúnyog jelenlétében válik zoonózissá (terjed állatról emberre), így például Brazíliában vagy Indiában, még Európában is megfertõzõdhetnek az endémiás területekre utazó kutyák a potenciálisan halálos kórokozóval, ha nem védjük õket megfelelõen a lepkeszúnyog csípésével szemben.

  • Segítség, állat a kocsikerék dobban!

    Elõzzük meg az állatok által esetlegesen bekövetkezõ tragédiákat!

    A hirtelen beköszöntött hidegben gépjármûbe bújó állatok végett több autós is segítségért hívja az állatvédõket. A szabadban parkoló autók még meleg motorrészéhez (kerékdobba, motortérbe) „melegedni” gyakran felszöknek apróbb gerinces állatok. A jármûvek reggeli indulásakor nem ritka, hogy a kerekek forgása, a motor elpusztítja a bennragadt élõlényt, de az sem kizárt, hogy állatok által elrágott kábelek, vagy csövek miatt a jármûvek tönkremennek.

  • Megvan az elsõ kutya-vérteszt

    A teszt során bakteriofágokban elõállított antitesteket alkalmaznak a nyolc vértípus könnyebb felismerésére.

    A kutyáknak is szükségük van néha vérátömlesztésre, melyben nagy segítséget jelenthet a világ elsõ, kutya vértípus-tesztje. Egészen mostanáig soha nem lehetett könnyen, megbízható módszerrel meghatározni a nyolc, ismert kutya vértípust.

    Dr. Kate Szüen-Ven Csang, tajvani kutató genetikailag módosított antitesteket alkalmazott az új teszt alapjául. Az emberekhez hasonlóan a kutyák is elpusztulnak, ha inkompatibilis vértípust kapnak.

  • Repültek a kutyák a Népligetben

    Frizbiverseny kutyáknak!

    Az Egyesült Államokból származó sportnak egyre több híve van Magyarországon. Közülük sokan, és számos nemzetközi versenyzõ is részt vett a budapesti Népligetben rendezett megmérettetésen. ez a zenére bemutatott akrobatikus produkció.

    Ez az úgynevezett freestyle vagy szabadstílusú kutyafrizbi.

  • Dühöngõ bika Mexikóban - a bika visszaüt!

    Hét embert sebesített meg egy dühöngõ bika Mexikóvárosban, amikor egy bikaviadalon átugrotta a korlátot és beszabadult a közönség közé.

    A vasárnapi bikaviadalon a Pajarito, vagyis „Kismadár” nevû, féltonnás állat megvadult, és betört a közönség soraiba. Az emberek pénikszerûen menekültek, de a bika hét nézõt így is megsebesített. Az állat egy nõt felöklelt, 15 cemtiméteres sebet szakítva a nõ mellkasában. A dühöngõ bikát végül az egyik szabadnapos torreádornak sikerült ledöfnie.

  • Lombikban fogant szarvasgida született

    Közönséges gímszarvas ünõ lombikban fogant japán szikaszarvasgidát hozott a világra egy franciaországi kutatóközpontban. A világpremiernek számító sikeres kísérlet kihalással fenyegetett állatfajok lombikprogram alkalmazásával történõ megmentéséhez nyit utat.

    Az egyedülálló tudományos eredményrõl a hét végén sajtóértekezleten számoltak be a Clermont-Ferrand-ban mûködõ francia Országos Mezõgazdasági Kutatóintézet biológusai.

  • Hogyan ismerik fel a méhek az emberi arcot?

    Mindennapi teendõihez egy méhnek nincs szüksége ahhoz, hogy felismerjen egy emberi arcot: ennek ellenére egy ausztrál kutatónak sikerült betanítania a rovarokat, hogy emberi arcmásokat társítsanak cukoroldathoz.

    Adrian Dyer, a Monash Egyetem kutató 2005-ben hajtotta végre kísérleteit a méhekkel. Francia kollégája, a Toulouse-i Egyetemen munkatársa, Martin Giurfa azonban úgy vélte, hogy a rovarok nem az emberi arcok megkülönböztetésének képességét sajátították el.

  • Patkány harapástól sérült az ovi udvarán a kisgyermek

    A szegedi Baross Utcai Óvoda udvarán játszadozó kisgyermeket harapott meg egy fehér patkány. Az állatot az Orpheus Állatvédõ Egyesület Ebrendészete sikeresen befogta, és megfigyelésre karanténba helyezte. A fehér patkány az állatkereskedések egyik kedvenc terméke, bárki bármikor néhány száz forintért megvásárolhatja. Nagy valószínûséggel a harapós állat is kedvencként kezdte, de megunt állatként végezte: lelketlen tulajdonosa kitette az utcára. Az állat nagy valószínûséggel nem veszett, így a kisgyermeknek nem kell kockázatoktól sem mentes oltássorozaton átesnie.

  • Gazdinál Pampalini

    Sok kutyus vár még Gazdára!

    Egy lelketlen ember bedobta egy ház kerítésén. Belül nem kellett senkinek, ezért kérték az elszállítását.

    A szuka kutya befogásakor 2 év körüli volt, fajtáját tekintve puli jellegûnek mondható, keverék.

    Hosszú várakozás után rátalált a megmentõje, aki kertes házban élõ családjának fogadta örökbe az addigra teljesen kikupálódott Pampit!

  • Barangolás a Fõvárosi Állat- és Növénykertben

    Magyarország egyben Budapest csodás látványosságai közül, szerintem egyik a Fõvárosi Állat- és Növénykert. Már nem csak azért, mert szeretem az állatokat és, hogy ha valami új helyen járok szívesen meglátogatom az ottani állatkertet, hanem azért is, mert a Budapesten lévõ beletartozik a világ legrégibb de egyben legnagyobb állatkertjei közé is.

    Aki mostanság járt ott az észrevehette, hogy rengeteg újítás van az állatkertbe, valamint több helyen építkeznek.

  • Kutyaütő ebadó

    Kutyaütő ebadóAz önkormányzatok számára 2011 óta jogszabályilag fennálló lehetőség, hogy ebadót szedjenek. A 2017-ben tervezett állatvédelmi törvény módosítás nem erről szól. Évek óta minden önkormányzat maga döntheti el, kiveti-e az adót, maximum 6, illetve 20 ezer forint kutyánkénti értékben. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke szerint az ebadó bevetése településenként a polgármestereket negatív fényben tüntetné fel, így a legtöbb helyen elkerülik. Pedig a józan ész keretei között az eddig is felelős állattartók egy ebadóval még spórolhatnának is az éves költségeiken.

  • Pókot vittek az ûrbe, megszökött

    Meglógott egy kísérleti pók a Nemzetközi Ûrállomásról

    Washington - Engedély nélküli eltávozáson van a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS) éldegélõ pókpáros egyik tagja. Keddi hírek szerint a Spider Two eltûnt "lakhelyérõl". A pókok az ûrben nem számítanak újdonságnak, már az elsõ amerikai ûrállomás, a Skylab fedélzetén is voltak ketten, Arabella és Anita. A tudósok már akkor, 1973-ban is azt vizsgálták, hogyan viselkednek az ízeltlábúak a súlytalanságban, miképpen táplálkoznak és alszanak, ugyanúgy szövik-e hálójukat, mint a Földön.

  • Ismét elégett nyolc gólya

    Nyolc gólya pusztult el a napokban a Szatymaz és Balástya közötti villamoshálózati szakaszon elektromos áramütés következtében. Egy példányt, amely túlélte az áramütést, a Szegedi Vadasparkba szállítottak a természetvédelmi szakemberek, ahol a park állatorvosai vették kezelésbe.

    A Csongrád megyei település külterületén a középfeszültségû vezetékszakaszt 2005-ben építette az áramszolgáltató vállalat.

  • A mai pulykák õsét az aztékok háziasították

    A mai pulykák õsét az aztékok háziasították kétezer évvel ezelõtt - derült ki egy amerikai DNS-vizsgálatnak köszönhetõen, amelynek eredményeit a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) legfrissebb számában publikálták.

    A domesztikálás két különbözõ régióban, két különbözõ korszakban zajlott. Elõször Mexikó déli-központi részén háziasították a pulykát Kr. e. 800 táján, majd hatszáz évvel késõbb, Kr. e. 200 körül az Egyesült Államok mai területének délnyugati részén.

  • Óriáskígyót a plázából - a kis vadászgörénybõl is lehet házikedvenc

    egzotikus állatok házikedvencnek - állatvédelemA rendszerváltás óta egyre több az "egzotikus" háziállat. Az utóbbi idõben például vadászgörények, leguánok, agámák és kaméleonok tûnnek fel az állatorvosi rendelõkben, mindenféle méretben - mondja Gráf Miklós állatorvos.

    Hozzá kell tenni azonban: az igazán különös állatokkal a legtöbbször nem fordulnak állatorvoshoz, mert a tulajdonos nem rendelkezik a tartáshoz szükséges engedéllyel. Így létükre csak elszigetelt híradásokból és a kisállatboltokban megnyilvánuló keresletbõl lehet következtetni....

  • Baby boom a kínai pandaközpontban

    Peking - Baby boom volt a kínai pandaközpontban, ahol tizennégy óra leforgása alatt négy újszülött bambuszmedve látta meg a napvilágot.

    A csengtui (Chengdu) óriáspanda-tenyésztõ központban elõször a kilencéves Csijüan (Qiyuan), azaz Varázslatos Szerencse névre hallgató óriáspanda adott szombaton életet ikerlányainak: az elsõ 17 óra 24 perckor, a másik pedig negyed hét után egy perccel látta meg a napvilágot - jelentette be az Új Kína hírügynökség Jang Fej-fejre (Yang Feifei), az intézet szakértõjére hivatkozva.

  • Betti, Manó, Bodros gazdinál!

    Betti a fiatal, szuka, labrador jellegû kutyus éhségében egy büfé elõtt kéregetett, ahol nem nézték jó szemmel, elzavarták. Manó a felnõtt, 8 év körüli, szuka palotapincsi kutya, egy iskolában az ott lévõ diákok és tanárok kérték vele kapcsolatban a segítséget. Bodros testvéreivel együtt egy vödörben került utcára kidobva.

    A kutyusok az Orpheus Állatvédõ Egyesület Állatmentõ Csapata révén szeretõ gazdihoz kerültek. További szeretetre méltó négylábúak várják szeretõ gazdik, örökbefogadók jelentkezését.

  • Szokatlan barátság tigrisek és majmok között

    Elválaszthatatlanná vált a két szumátrai tigriskölyök és a két kis orángután az egyik indonéziai állatkertben.

    Az apróságokat a közös tragédia köti össze: az anyjuk mind a négyüket elutasította a születésük után. Együtt cseperedik az indonéz állatkertben a négy apróság. Bár ez teljesen természetellenesnek tûnhet, az apró ragadozók és a kismajmok minden percüket együtt töltik, mióta megszülettek.

  • Állatvédõk is dolgoznak a Sziget 2010 fesztiválon

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a Sziget 2010 civil részlegén, a Zöld Udvarban környezettudatosságot segítõ információs standdal színesíti a fesztivállátogatók élményeit. Az egyesület ingyenes kiadványokat oszt, beszélgetéseket szervez. Segítõ programjával a felelõs állattartás fontosságára hívja fel a figyelmet.

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület mellett a Fair Trade, és a Védegylet a méltányos kereskedelemért, a Green Peace a természet megóvásáért, Bocs.hu a klíma védelméért, a Humanisták, és az Útilapu Hálózat a békéért emel szót.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása