rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • A cápák hatodik érzéke és az emberi gének

  • Egy új kutatás szerint a cápák hatodik érzékét biztosító gének szerepet játszanak az ember bizonyos jellegzetességeinek kifejlõdésében

    Ugyanazon gének, melyek a cápákat felruházzák a hatodik érzékkel és lehetõvé teszik, hogy a halak érzékeljék az elektromos jeleket, felelõsek az ember fejének és arcvonásainak kifejlõdéséért - mutatta ki egy új tanulmány.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    Az eredmények alátámasztják azon elméletet, mely szerint azon korai tengeri élõlények, melyek késõbb emberré fejlõdtek, szintén érzékelték az elektromos jeleket, mielõtt kimásztak volna a szárazra.

    Martin Cohn floridai kutató szerint a cápák olyan speciális sejthálózattal rendelkeznek fejükben - az úgynevezett elektroreceptorokkal -, melyek érzékelik az elektromosságot. Ezeket a sejteket használják a vadászat és navigáció során. Ezen érzék olyan fejlett, hogy a cápák a homok alatt rejtõzõ halakat is megtalálják úgy, hogy észlelik a halak rángatózó izmai által kibocsátott elektromos jeleket.

    A kutatók megvizsgálták a kevésbé ismert macskacápák embrióit. Molekuláris tesztekkel két független genetikai markert találtak a cápák elektroreceptorainak neurális taréjsejtjeiben. Ezek olyan embrionikus sejtek, melyek a fejlõdés korai szakaszán kialakulnak, hogy számos struktúrát hozzanak létre. Az emberekben ezek a sejtek vesznek részt az arccsontok és a fogak kialakulásában is.

    Az eredmények azt sugallják, hogy a neurális taréjsejtek a cápák agyából számos egyéb, a fejben található régiókba vándorolnak, ahol elektroreceptorokká fejlõdnek. Glenn Northcutt ideggyógyász szerint az eredmények nagyon érdekesek, ám további kutatásokra van szükség, mielõtt közvetlen kapcsolatot vonnának a neurális taréjsejtek és az elektroreceptorok között.

    Szükség van még egy kísérletre, ahol a fejlõdõ neurális taréjsejteket festékkel jelölik meg, és ahogy az embrió fejlõdik a festék lassan megjelenik az elektroreceptorokban. Az új kutatásban a tudósok, a neurális taréjsejtekhez kapcsolódó genetikai anyagmaradványokat figyeltek meg az elektroreceptorokban. Nem festették meg a taréjsejteket, csak követték azok fejlõdését.

    A kutatók szerint minden primitív gerinces állat, beleértve az emberek korai õseit is, érzékelni képes az elektromosságot. Ahogyan fejlõdtek, az emlõsök, a hüllõk, a madarak és a legtöbb hal elveszítette ezen képességét. Napjainkban már csak a cápák és néhány tengeri állatfaj - mint a ráják és az orsóhalak - képesek az elektromosság érzékelésére.

    A halszerû õsöknek mindezen képessége megvolt - mondja James Albert, biológus. Az elektromos jelzések érzékelésének képessége igen hasznos a vizes környezetekben, mivel a víz jó vezetõ. A szárazföldön ezen képességnek nem sok haszna van. A levegõ ugyanis nem jól vezeti az elektromosságot. Amikor vezeti, akkor villámlás lép fel, melynek érzékeléséhez nem kellenek speciális receptorok.

    Az elektroreceptorok fejlõdése a kutatók szerint tükrözi az oldalvonal fejlõdését. Az oldalvonal a halaknak azon érzékszerve, mellyel a környezõ vízben érzékelik a mozgást. A tudomány szerint hasonló folyamatok vesznek részt a belsõ fül fejlõdésében. Ezen szervek segítenek az embernek megõrizni egyensúlyát.

    Az elektroreceptorok emellett az elméletek szerint számos cápafajt felruházzák azon képességgel, mellyel a Föld mágneses mezejét érzékelik. Más tanulmányok azt mutatják, hogy a tengerészekhez hasonlóan, a cápák is az égbolt figyelésével navigálnak.

    A kutatók szerint ezen két képesség teszi lehetõvé, hogy egyes cápák a nyílt óceánban gyakorlatilag nyílegyenes utat kövessenek. Egy nemrég végzett kutatás során kiderült, hogy egy nagy fehér cápa - Nicole - közel 13 ezer kilométert tett meg 100 nap alatt Dél-Afrika és Ausztrália között.

    Livescience


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hõs patkányok menthetnek életeket a háborús övezetekben

    Piszkosak, kártékonyak, tönkreteszik a földeken a termést és betegségeket terjesztenek - általában ez a kép él az emberekben a Földön élõ valamennyi patkányról. A többnyire undorral emlegetett kis rágcsálók azonban életeket is menthetnek: háborús területen felkutatják az aknákat, a laboratóriumokban pedig kiszagolják a tbc-t. Babette, a két hónapos afrikai óriáspatkány apró hámmal a hátán kutatja át a számára kijelölt gizgazos területet. Az állatot figyelemmel kísérõ két kutató kis drótkötélpálya segítségével szoktatja a patkányt arra, hogy egyenes vonalakban derítse fel a földet.

  • szürkemarhát nyilaztak ismeretlenek

    Állatkínzás miatt feljelentést tett a rendõrségen szombat reggel a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegõrzõ Kht ügyvezetõje. Kiderült ugyanis, hogy három évvel ezelõtt vadászíjjal lõttek le egy szürkemarhát a Hortobágyon. Az állat haláltusáját bemutató videofelvétel most jutott az ügyvezetõ birtokába, aki azonnal megtette a szükséges lépéseket.

    Az állat lelövését tartalmazó kazettát csütörtökön este egy helybeli fiatalember juttatta el a Hortobágy Kht. ügyvezetõjéhez.

  • Megvan a kutyák õshazája

    A stockholmi Királyi Mûszaki Egyetem kutatói genetikai nyomok alapján beazonosították a kutyák háziasításának helyszínét és idõpontját. Az eredmény meglepetés mind a helyet, mind az idõt illetõen. A világ különbözõ területeirõl begyûjtött szõrmintákban található mitokondriális DNS tanulmányozásából az derült ki, hogy a mai állatok legelsõ õsei Kínában, a Jangce folyótól délre esõ területeken éltek, 16000 évvel ezelõtt. A felfedezés nem jelent nagy meglepetést a Peter Savolainen által vezetett kutatócsoport korábbi, hét évvel ezelõtti eredménye után, amely már sejtette, hogy a háziállatok Kelet-Ázsiából származnak, mivel ebben a térségben jóval nagyobb genetikai változatosságot mutatnak.

  • Népszerû volt a BNV-s állatvédelmi stad

    Tolongtak az érdeklõdõk az információkért és a kiadványokért

    A MÁTRIX Közhasznú Alapítvány és az Orpheus Állatvédõ Egyesület 2012-ben is meghívást kapott a Hungexpo Zrt. által szervezett BNV-re (Budapesti Nemzetközi Vásárra). Az állatvédelmi problémák ismertetésén, a feladatok megoldásán túl a szemléletformáló tevékenységre is nagy hangsúlyt fektettünk. Élménypedagógiás (képeslap, naptár, plakát, matrica) kiadványokból tízezernél is több fogyott a vásári forgatagban.

  • Salgótarjánban tízezer a kóbor kutya és macska

    A miniszter, az alapítványi elnök és a befogadott õrkutya Állatorvosok becslése szerint Salgótarjánban és környékén mintegy tízezer kóbor kutya és macska lehet. Talán hamarosan elkészül az az állatmenhely, amely könnyíthet a helyzeten.

    Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter közelmúltbeli salgótarjáni látogatásán egymillió forint támogatást adott a salgótarjáni állatmenhely befejezéséhez. A Salgótarjáni Állatotthon Alapítvány két, egyenként tíz férõhelyes kennelsort szeretne kialakítani a kóbor állatok tartására. A város peremén, a Gyurtyánosként számon tartott területen, a rekultivációra váró régi szeméttelep területén évekkel ezelõtt kezdték el az építkezést, de tavaly pénzhiány miatt le kellett állniuk.

  • Macskavédõket 6000 csomag állateledellel támogattunk

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesülethez sok külsõ kérés érkezik. Sokan küzdenek gondokkal az etetés, az állatok ellátása kapcsán. Nemrégiben adományként a birtokunkba jutott 6000 csomag cicaeledel, melyet teljes egészében jótékonysági alapon állatvédelmi céllal tovább osztottunk.

    A finom macskaeledelbõl a Szegedi Cicamentõk Állatvédõ Egyesületének, Orpheusos ideiglenes cicamentõ - befogadóknak, egyesületi önkéntes segítõknek, rászoruló macskabarátoknak, és még sok sok tucatnyi cicabarátnak (hontalan állatbarátoknak, más cicavédõknek) is jutott.

  • Kis magyar állatvédelem - Aki piál, az kínozhat?!

    Szinte nem telik el nap anélkül, hogy - igaz, többnyire „mínuszos„ hírben - de ne tudósítanának a lapok valamilyen újabb, elborzasztó esetrõl, ahol az áldozatok védtelen, kiszolgáltatott kutyák voltak szörnyûséges kínokra ítélve. (Szegény macskákról nem írnak, õk kevésbé fontosak, pedig velük még kegyetlenebbül bánik el az „ember”, már születésük pillanatától)

    Legutóbb a BORS adott le a fura esetekrõl két, önmagában is rettentõ hírt.

  • Több a hím, ha melegszik az idõ

    Mi lesz veled Föld?!

    Az éghajlatváltozás miatt egyes halaknál több hím jön a világra, mint nõstény. Ezeknél a fajoknál a nemek aránya a vízhõmérséklettõl függ. A hõmérséklet növekedésével több hím kel ki az ikrából, mint nõstény - írják a barcelonai Tengeri Tudományok Intézetének kutatói a PloS ONE címû szaklapban.

    Egy-két fokos felmelegedés egyes halaknál a hímek három-egy arányú túlsúlyához vezet.

  • Régebbi pályázataink bemutatása

    A kilencvenes évektõl segítjük a lakosságot, többek között környezeti tudatosságra ösztönzõ alkotói munkára invitálással. A programokban sok ezren (a létrehozott alkotások révén) együtt próbálunk segíteni a társadalom felelõsebb állatkezelésének eléréséért.

  • Horror az állatkertben - a rémült emberek szeme láttára

    Ajakos medvék támadtak és öltek meg egy majmot a megrémült látogatók szeme láttára

    A rémült látogatók szeme láttára támadott meg néhány ajakos medve egy majmot Hollandia egyik állatkertjében. Az incidens vasárnap történt a Beekse Bergen Szafariparkban. Számos, a lajhármedvék közé tartozó, ajakos medve üldözött egy berber makákót az elektromos kerítésre, ahol az állatot az áram elkábította. Amikor a majom magához tért a medvék egy mászófára kergették fel, ahol az egyik mackó elkapta és halálra marta.

  • Nem kell Szocsiig menni, hogy kutyapusztítást láss

    Nem kell Szocsiig menni, hogy kutyapusztítást lássFelborzolta a világ-és a hazai sajtó révén az emberek kedélyeit a tény, hogy a 2014. évi Szocsi téli olimpiai játékok idején a felelőtlen lakosság által utcára engedett kóbor kutyákat a helyi hatóságok a turisták egészsége és a városkép érdekében kiírtották. Az Orpheus Állatvédő Egyesület évtizedes tapasztalata az, hogy Magyarországon is (bár nem ilyen látványosan és nyilvánosan) legtöbbször hasonlóan bánnak el az utcára engedett, senkinek sem kellő kóbor állatokkal. Az állatvédelmi reformprogram, a sintértNE! évek óta a problémák megoldásán dolgozik!

  • Kíméletlen állatkínzó: fájdalomcsillapítás nélkül herélt ki 40 disznót

    A norvég állatvédők beperelték azt a disznótenyésztőt, aki saját kezűleg, fájdalomcsillapító használata nélkül ivartalanított negyven disznót.

    Akár az egész vagyona rámehet a perre annak az észak-norvégiai parasztnak, aki az állatorvoson akart spórolni, és saját kezűleg ivartalanította állatait. A norvég állattenyésztési szabályok szerint a disznókat csak orvos kasztrálhatja, a műtét alatt altatni kell őket és a beavatkozásnak kitett állatok nem lehetnek idősebbek négy hetesnél.

  • Szégyen Dániára!

    Hihetetlen, de sajnos mégis igaz, hogy minden évben megismétlõdik ez a brutális szertartás a Faroe-szigeteken, ami Dániához tartozik. Dánia, amelyik országról azt gondoljuk, hogy egy nagyon fejlett ország, tagja az Európai Uniónak, minden évben megengedi, hogy megismétlõdjön ez a mészárlás. Mindezt azért, mert így "ünneplik" a fiatal fiúk férfivá válását: az öbölbe csalogatják a calderoni delfineket, akik nagyon barátságos, intelligens, kíváncsi élõlények, és utána halomra ölik õket, és ami még felháborítóbb, hogy az emberek el is mennek megnézni és, mint a bárányok, ott állnak és végignézik, hogyan ölik meg ezeket a csodálatos élõlényeket.

  • Gyilkos gépsorok: szabálytalan vágóhidak kínozták a csirkéket

    Norvégiában beperelt egy csirkefeldolgozó üzemet a Norvég Állatvédõ Egyesület – nem tartották be az elõírásokat az állatok levágásakor.

    Az Állatvédõ Egyesület állítása szerint nem kaptak áramütést a csirkék egy norvég gyárban, és ezzel törvényt szegett a baromfifeldolgozó üzem. A jogszabályok elõírják: el kell kábítani az állatokat levágásuk elõtt, hogy az elpusztításra szánt példányokat gyorsan és fájdalommentesen lehessen megölni.

  • Permetezés helyett fürkészdarazsat

    A friss zöldségek, gyümölcsök kártevõk elleni védelmére, tartósítására, sõt: csinosítására is használnak az egészségre ártalmas hatású kémiai módszereket. Német környezetvédõk - kiterjedt vizsgálatuk összegzéseként - ajánlják a veszélyesnek tartott kemikáliák alkalmazásának teljes tiltását és a biológiai védekezés állami támogatását.

    Manapság az élelmiszert gyakran csak a szemünkkel válogatjuk, hiszen az átlátszó fedelû, de zárt dobozkákban, kötegekben árult gyümölcsök-zöldségek megkóstolására nincs módunk.

  • Árverésen Afrika vadjai

    Dél-Afrikában népszerû árverési "tárgyaknak" számítanak a zsiráfok, rinocéroszok, vagy éppenséggel a vízilovak, a vadon élõ állatokkal ugyanis virágzó befektetéseket lehet üzemeltetni

    Ahogy Európán sokan a bortermelésbe fektetik pénzüket, úgy Dél-Afrikában gyakori, hogy a tehetõsebb emberek hatalmas vadasparkokat létesítenek, amelyek az idegenforgalom és a vadászok révén igen jelentõs jövedelmet biztosítanak számukra.

  • Csíkhelyi Lenke - Füles, Bogáncs, Buksi meg a jó szomszédok

    Életünk négy nagyon szép és nagyon nehéz esztendejét Bulgáriában töltöttük. Szófia utcáin megszámlálhatatlanul sok kóbor kutya élt. Ha az ember kutyabarát, óhatatlanul szóba elegyedik némelyikkel.

  • Kihal negyvenöt ausztrál állatfaj?

    Kenguruk, bandikutok és más ausztrál állatok mintegy 45 ritka faja halhat ki húsz éven belül, ha nem vezetnek be azonnali intézkedéseket, hogy szabályozzák a behurcolt ragadozókat és más veszélyeket – figyelmeztettek szerdán kutatók.

    A távoli, Kimberley-régióban több tucat emlõs, madár, gyík és más gerinces van veszélyben az elvadult macskák miatt, illetve azért, mert õshonos élõhelyüket vadszamarak, kecskék és tüzek pusztítják – mutatta ki egy tanulmány. Tara Martin, a jelentés társszerzõje szerint Ausztráliában nagyobb kihalási esemény közepén járnak.

  • Lelövik a fácánt, és itt hagyják

    Nem viszik magukkal a Magyarországon lelõtt szárnyasokat a külföldi vadászok. Attól tartanak, hogy az itt nevelt fácánok és vadkacsák madárinfluenzával fertõzöttek.

    A madárinfluenza a magyar vadásztársaságoknak is komoly veszteséget okoz. A külföldi, elsõsorban olasz vadászok az utóbbi hetekben lelõtték ugyan a fácánokat, de nem merték a zsákmányt hazavinni. Így csak a vadászat árát fizették ki, az elejtett vad a vadásztársaság nyakán maradt. A madárinfluenza miatt a vadhús felvásárlása pedig visszaesett: a kereskedõk nem tudják értékesíteni a magyar vadhúst a nyugati piacokon.

  • Csíkhelyi Lenke - Úrfi, Bikfic, Batyu meg a hazudós gazda

    Buksi kutyánk már elmúlt két éves, egyre gyakrabban került szóba, hogy férjhez kellene adni. A falubeli udvarlók színben, méretben, szokásaikban olyannyira elütöttek szépséges, de nem könnyû természetû Buksicskánktól, hogy már-már arra gondoltunk, egy kutyamenhelyen kellene körülnézni. A közelben azonban nem tudtunk ilyet, így a dolog csak halasztódott.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása