rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Nem alkoholisták az afrikai elefántok

  • Régi mendemondák dõlhetnek meg az újfajta kutatásoknak köszönhetõen a monumentális, s igencsak falánk állatokról.

    Újfajta módszerrel, a GPS navigációs rendszer mûholdjainak segítségével kísérlik meg minden eddiginél jobban feltérképezni az elefántok szokásait. A tudósok kutatásának célja nemcsak az, hogy választ kapjanak az állattal kapcsolatos rejtélyekre, hanem hogy megóvják õket a mérges földbirtokosokról, akik bosszút akarnak állni a monumentális állatokon, mert letapossák terményeiket, illetve elcsennek néhány értékes terményt földjeikrõl.

    Az Afrika nemzeti parkjainak kietlen tájain kóborló elefántok az élelmük mintegy felét éjszakai "bevetések" során szerzik, azaz megtámadják a termõföldeket - állítják a tudósok, akiknek a közelmúltban a GPS navigációs rendszer mûholdjainak segítségével figyeltek meg egy csordát. A kenyai "Mentsük meg az elefántokat" Alapítványnak dolgozó környezetvédõk remélik, az elefántok viselkedésének megértése segíti majd õket abban: megfelelõ módot találjanak a szántóföldek védelmére.

    - Ha egy elefánt "lecsap" egy termõföldre, az a tulajdonosnak óriási károkat okozhat - magyarázza Henrik Rasmussen, az Oxfordi Egyetem aktivistája, aki résztvevõje volt az említett felmérésnek. - Elõfordul, hogy ha észreveszik az elefántokat "akció" közben, bizony le is lövik õket.

    A kutatók egy hét elefántból álló csordát vizsgáltak mûholdon, GPS nyomkövetõk segítségével, a kenyai Samburu nevezetû természetvédelmi területen. A helyi lakosok elefántokhoz fûzõdõ viszonya az utóbbi években tovább rosszabbodott, mikor a kistermelõk újabb földeket vettek birtokukba. Egyesítve az állatvédõ aktivistáktól és az elefántok szõrzetén végzett kémiai tesztekbõl származó információkat, a tudósok rájöttek, hogy az elefántok szõre körülbelül fél millimétert nõ egy nap. Összetevõibõl következtetni lehet arra, hogy az állat éppen milyen táplálékon élt.

    A vizsgálat szerint a hét elefántból hat idejének nagy részét a Samburu száraz alföldjein töltötte, fák lombjával és cserjékkel, az esõs évszakban fûvel táplálkozott. A hetedik elefánt, Lewis, azonban nem követte társait. Õ az esõs évszakot töltötte Samburu síkságain, utána azonban mintegy 25 mérföldet vándorolt a 6500 méterrel a tengerszint felett, a Mount Kenyán található Imenti erdõig.

    A száraz idõszakban a létfenntartás érdekében rendszeres éjjeli portyákra indult június közepétõl augusztus közepéig. Lewis szõrzetének vizsgálata alapján az állat táplálékának 30-50 százaléka gabonafélékbõl állt, ami feltehetõen a növénytermesztõk birtokairól származott. Iain Douglas-Hamilton az alapítvány elnöke és a kutatást vezetõ tudósok egyike szerint az elefántok eme akciói igen veszélyesek.

    - Szó ami szó, a "tiltott helyen" való élelemszerzés a mi elefántunk esetében sem volt kifizetõdõ. Röviddel a kutatások befejezése után ugyanis Lewis súlyosan megsebesült: puskából lõttek ki rá golyókat. Ezt, több mint valószínû, hogy éjszakai portyáinak köszönheti.

    - Az elefántok támadásai azonban könnyen kivédhetõek például kerítés felállításával vagy egyéb óvintézkedés megtételével - fûzte hozzá Henrik Rasmussen.

    Mint látható, Afrikában a földbirtokosok között legalábbis, nem örvendenek túl nagy népszerûségnek az elefántok. Akadnak ugyanakkor olyan mendemondák, amelyek esetenként évszázadok óta terjengnek a monumentális állatokról, ám - a legutóbbi kutatások szerint legalábbis - egyetlen szó sem igaz belõlük. Ezek közé tartozik a következõ is. Mindenki, aki tartott már kezében Afrikáról szóló utazási prospektust, bizonyára hallhatott róla, hogy a marula fa gyümölcsétõl az elefántok bizony gyakran berúgnak.

    A mendemonda szerint az elefántok alkoholszintje olymódon növekszik, hogy a földre lehullott, rothadásnak indult erjedt gyümölcsöt eszik meg. Több könyv is íródott, amely kifejti a jelenséget, sõt, több szemtanúja is volt már a vastagbõrûek lerészegedésének. Egy új tanulmány azonban merõben mást állít. Steve Morris, a Bristoli Egyetem biológusa és a kutatás fõmunkatársa szerint az elefántok részegségérõl szóló anekdoták több mint egy évszázaddal ezelõttre vezethetõk vissza - különbözõ utazók 1800-as évekbeli elbeszéléseiben lehetett hallani róla, azonban a biológiatudományban semmi nem szól se az elefántról, se a marula gyümölcsérõl, ami ezt meg tudná erõsíteni. Az emberek egyszerûen csak szeretnének hinni a részeg elefántok meséjében - mondja a kutató. A marula fa, ami az általunk ismert mangó "rokona", vadon nõ Afrikában. Édes, sárga gyümölcsét lekvárkészítésre, bor, sör, valamint az Amarula nevû likõr alapanyagaként használják. A részeg elefánt teória legnagyobb hibája, hogy az elefántok nem a földrõl szerzik a táplálékot - még ha ott is bûzölög a rothadó gyümölcs a talajon. Az állatok ugyanis sokkal válogatósabbak ennél: az erjedõ gyümölcs helyett mindig a frisset szedik le a fáról.

    Kovács Dóra / nol


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Per az Adidas ellen kengurubõr miatt

    Kengurubõrbõl készült Adidas cipõk ügye foglalkoztatja Kalifornia alkotmánybíróságát. A Vegetarian International Voice of Animals (Vegetariánusok- az Állatok hangja, VIVA) brit állatvédelmi szervezet perelte be a sportszereket készítõ Adidas német céget, amiért az megsértette a kenguruk és más állatok védelmét elõíró kaliforniai törvényt - közölte az AFP francia hírügynökséggel a VIVA képviselõje.

    Az illetõ rámutatott, hogy "a kenguruk vadállatok és nem cipõk" , egyben követelte: az Adidas kengurubõr helyett használjon szintetikus anyagokat...

  • Elképesztõ állapotok: döglött kutyatetemeket árult marhahúsként a hentes

    Csemegéztek a döglött állatokból a húsra éhes vásárlók
    A férfi beismerte, hogy döglött állatokat gyûjtött Kairó környékén, majd a feldolgozott húst eladta bûntársának.

    Szamár-, macska- és kutyatetemek árusítása miatt letartóztattak két hentest Kairóban - tudta meg hivatalos forrásból az AFP francia hírügynökség hétfõn. A két férfi marhahúsként árulta a talált dögöket.

  • Ritka fókák telepét találták a Földközi-tengeren

    Kutatók mediterrán barátfókák telepére bukkantak Görögország egy rejtett szegletében: a faj hatszáznál is kevesebb egyedével a világ legveszélyeztetettebb fókája, egyben az egyik legveszélyeztetettebb tengeri emlõs. A telep pontos helyét nem hozzák nyilvánosságra a kutatók, mivel a mediterrán barátfóka (Monachus monachus) épp a turisták miatt került szorult helyzetbe. Eredeti tartózkodási helye ugyanis a nyílt, homokos tengerpart volt, míg az ember ki nem szorította onnan - mondta Alekszandrosz Karamanlidisz, a Mom nevû görög barátfóka-védelmi szervezet koordinátora.

  • Növény vagy állat a különös mocsári lény

    Két évtizeden át tartó kutatás után amerikai biológusok a fenti szavakkal írták körül egy különleges vízicsiga legmeghökkentõbb tulajdonságát. Az Elysia chlorotica rendkívül különleges élõlény, ugyanis energiaszükségletét képes akár fotoszintézissel is fedezni. A Mother Nature Network értesülései szerint a New England és Kanada sós mocsaraiban élõ vízicsigák szervezetében megtalálhatóak a növények zöld színéért felelõs klorofillt elõállító gének, illetve a folyamatot elvégzõ, úgynevezett kloroplasztok Sidney Pierce, a tampai University of South Florida biológusa szerint ez utóbbit a csigák az általuk elfogyasztott algákból nyerik ki.

  • Megtalálták a szadista kutyagyilkost

    A szegedi rendõrök állatkínzás bûncselekményének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított egy algyõi férfi ellen, aki augusztus közepén a Tisza-parti nagyközség külterületén felakasztott a fára egy kutyát. A középkorú személy tettét azzal magyarázta, hogy a beteg és lefogyott jószágot az algyõi gyepmesteri telepre szándékozta vezetni, azonban a kutya nem bírt már szinte menni sem, a telepre nem tudta volna elvezetni, ezért úgy döntött, hogy az erdõben egy fára felakasztja, és magára hagyja.

  • Állatbarát alkotói pályázat értékes nyereményekért!

    Az Orpheus Országos Állatvédõ és Természetbarát Közhasznú Egyesület pályázatot hirdet "Állatvédelmi plakát-és fotópályázat 2005/2006" címmel, melynek célja az állatszeretet, a környezeti tudatosság fokozása, a kreatív alkotószellem ösztönzése.

    Ha vannak állatvédelmi ötleteid, rajzolsz vagy fotózól, akkor ezt a pályázatot neked találták ki. Alkoss maradandót, és vidd el a legjobbaknak járó, értékes díjak valamelyikét!

  • Szuzi kutya is gazdihoz került!

    A kutya egy pihenõházas környezetben hónapok óta kóborolt. Valaki kidobhatta, de az is lehet, hogy meglépett otthonról. A lakókat zavarta az állat ottléte, ezért kérték az ebrendészetet, hogy fogják be. Ez sokadik kiszállásra sikerült is. A kutya karanténos megfigyelésre az ebrendészetre került, majd egy szocializációs program következett. Az 1-2 év körüli rottweiler jellegû szuka kutyáról hamar kiderült, hogy barátságos, kezelhetõ, nyugodt állat. Közben egy szeretõ gazdi felkutatása is összejött, így Neki is egy új esély következett...

    Gazdihoz került!

  • Durva! Belenõtt a lánc a kutya nyakába!

    Túl van a nehezén az a kutya, amelyiket állatvédõk mentettek meg a gazdájától. A kutyát egy hatvani ház kertjében tartották láncon. A lánc azonban belenõtt az állat nyakába, ezt pedig már csak mûtéttel lehetett eltávolítani.

    Az állatvédõk szerint az állatok kínzása mindennapos, mégis eddig mindössze egy embert ítéltek jogerõsen letöltendõ börtönbüntetésre. A rottweiler-németjuhász keverék kutyát azért kellett elhozni, mert a hús körbenõtte a nyakán a láncot, amelyet hosszú hónapok óta nem cserélt a gazdája.

  • Nemzetközi Ivartalanítási Világnap - Csatlakozz

    A lakosság sokkal több állatot enged szaporodni, mint amennyire a felelõs állattartók igényt tartanak. A szabályozatlan túlszaporítás az utcára kerülõ kóbor állatok magas számát eredményezi. Egy kis odafigyeléssel vagy ivartalanítással csökkenthetõ a kóbor állatok száma. Az Orpheus Állatvédõ Egyesület véleménye szerint annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik. Mivel a háziállatokért maga az ember tartozik felelõsséggel, a kóbor állatok termelésének visszaszorítása az ember kezében van.

  • Aknából mentettek ki egy tehenet (képekkel)

    Tûzoltók mentettek ki egy tehenet egy két méter mély betonaknából szombaton a Heves megyei Sirok határában - tájékoztatta az MTI-t a katasztrófavédelem.

    Az egri tûzoltók mintegy kétórányi munkával, targonca "bevetésével" húzták ki az aknából a csaknem fél tonnás állatot - közölte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivõje. Magyar Attila elmondta, hogy az állat legelés közben zuhant bele a gazda elõtt is ismeretlen aknába.

  • Veszély az utakon - Vonulnak az õzbakok

    Õz gázolás után az út szélén hagyva!Május végéig tart az õzbakok területfoglalása, emiatt ebben az idõszakban gyakran vonulnak át az állatok a közutakon!

    Vas megyében tizenegy olyan baleset történt a hosszú hétvégén, amikor autók erdei állatokat ütöttek el. Leggyakrabban õzzel ütköztek a kocsik - tájékoztatta a Független Hírügynökséget Péter Gábor, a megyei rendõr-fõkapitányság sajtóügyeletese. A baleseteknek összesen egy súlyos és egy könnyû sérültje volt.

  • Egyre több állat kerül menhelyre az ünnepek után

    Szilveszter óta folyamatosan visznek kóbor kutyákat a menhelyekre, gyepmesteri telepekre, ebrendészetekre.

    Az ebek többségében ráadásul nincs mikrochip, pedig azzal meg lehetne tudni, hogy ki is a gazdájuk. A tûzijátékoktól és a petárdáktól idén is sok jószág rémült meg, az állatok ijedtükben elszaladtak, és nem találtak vissza gazdájukhoz. Az ebtelepekre került kutyák nagy része az ünnepi forgatagban valamilyen sérülést szenvedett: vagy autó ütötte el õket, vagy akkor sebesültek meg, amikor a kerítésen szöktek ki.

  • Még fehér holló az érzéstelenítéses disznóvágás Romániában is...

    Kolozsvár/Budapest - Bár hamarosan Romániában is elkezdõdik a karácsony elõtti, házi disznóvágások idõszaka, továbbra is teljes a bizonytalanság: kell-e érzéstelenítés vagy még nem - a disznónak. Szerintünk ez nem kérdés: KELL!

    A kolozsvári Krónika címû lap összeállítása szerint a gazdákat már tavaly értesítették arról, hogy az európai uniós elõírásoknak megfelelõen el kell kábítani a sertést, mielõtt leszúrják, a szakemberek szerint azonban nehéz megváltoztatni a hagyományos disznóvágási szokásokat.

  • Több a hím, ha melegszik az idõ

    Mi lesz veled Föld?!

    Az éghajlatváltozás miatt egyes halaknál több hím jön a világra, mint nõstény. Ezeknél a fajoknál a nemek aránya a vízhõmérséklettõl függ. A hõmérséklet növekedésével több hím kel ki az ikrából, mint nõstény - írják a barcelonai Tengeri Tudományok Intézetének kutatói a PloS ONE címû szaklapban.

    Egy-két fokos felmelegedés egyes halaknál a hímek három-egy arányú túlsúlyához vezet.

  • Kutyából nem lesz szalonna – legfeljebb pulóver

    Annyira szerette kutyáit egy newcastle-i házaspár, hogy elhatározta, pulóvert készít az ebek fénylõ bundájából, így mindig érzi a melegüket, akkor is, amikor az imádott állatok már a túlvilágon csaholnak.

    „Szombatonként, amikor lemegyek a faluba bevásárolni, felveszem az én gyönyörû pulcsimat, ami nemcsak meleg, de vízhatlan is” – mesélte a Daily Mail angol napilapnak Willis úr. Még az elsõ kedvenc tenyésztõje hívta fel a házaspár figyelmét, hogy kitûnõ fonalat lehet készíteni kutyaszõrbõl.

  • Elég, ha az agynak csak az egyik fele alszik

    Érdekes madáragy

    A madarak, ha szundítanak egyet, általában csak az egyik szemüket csukják be - a másikkal környezetüket kémlelik. És mégis kipihenten ébrednek - tudósítanak a Pittsburghi Egyetem biológusai Thomas Fuchsszal az élükön a Biology Letters címû szaklap online kiadásában.

    A gyakran csupán néhány másodpercig tartó egyoldali alvás a nyugvó agyféltekének ugyanis éppoly pihentetõ, mint az éjszakai mélyalvás.

  • A világ legkevésbé ismert madarának fészkelõhelyét fedezték fel Afganisztánban

    A világ legkevésbé ismert madaraként számon tartott himalájai nádirigó (Acrocephalus orinus) elsõ ismert fészkelõhelyét fedezték fel Afganisztánban.

    A himalájai nádirigó elsõ egyedét Indiában fedezték fel 1867-ben, a másodikat 139 év múlva, 2006-ban észlelték Thaiföldön. A nemzetközi vadvédelmi szervezet, a World Conservation Society (WCS) szakemberei a Göteborgi Egyetem kutatóival közösen most Afganisztán északkeleti részén, az elmúlt évtizedek háborús pusztításaitól viszonylag megkímélt Váhán-folyosóban leltek az énekesmadárra.

  • 33 szarvasmarhát pusztítottak el Salzburg egyik vágóhídján - kergemarha kór?

    A vírus egy osztrák vágóhídon ütötte fel a fejét, ahol azóta már 33 szarvasmarhát elpusztítottak.

    Osztrák állatorvosok elõvigyázatosságból 33 szarvasmarhát pusztítottak el Salzburg egyik vágóhídján, miután egy levágott ökörrõl bebizonyosodott, hogy szivacsos agysorvadást okozó kergemarhakórban szenvedett - közölték szombaton a hatóságok.

  • Egy nyalatnyi bolgogság - a kutyatartásról

    Akik voltak már kutyusok gazdái, azok tudhatják, hogy micsoda szeretet tud megbújni már egy alig pihegõ kis szõrgombócban is.

    A kutyák szeretete nem ismer megalkuvást, és ugyan ki kell érdemelni õket, de ez nem is lesz annyira nehéz – hiszen számukra mi vagyunk egyedül a világon.

    Bárhogy is nézzünk ki, bármilyen életkörülmények között is éljünk, hûségük hozzánk bilincseli õket, és õk szeretni fognak minket, tûzön-vízen át.

  • Precedens értékû per kezdõdhet kutyagyilkosság miatt Romániában

    Románia az állatvédelem kérdéseiben is megelõzheti Magyarországot?!

    Egy hónappal ezelõtt egy bihardiószegi család holtan találta meg kutyáját saját udvarán. A szakértõi vizsgálat megállapította, hogy az állatot agyonlõtték.

    Precedens-értékû az esetben az, hogy nem törõdtek bele kedvencük elvesztésébe: a nemrég életbe lépett állatvédelmi törvény alapján feljelentést tettek a rendõrségen ismeretlen tettes ellen.