rss
gazdit kereső kutya, állatmentés
  • Nem alkoholisták az afrikai elefántok

  • Régi mendemondák dõlhetnek meg az újfajta kutatásoknak köszönhetõen a monumentális, s igencsak falánk állatokról.

    Újfajta módszerrel, a GPS navigációs rendszer mûholdjainak segítségével kísérlik meg minden eddiginél jobban feltérképezni az elefántok szokásait. A tudósok kutatásának célja nemcsak az, hogy választ kapjanak az állattal kapcsolatos rejtélyekre, hanem hogy megóvják õket a mérges földbirtokosokról, akik bosszút akarnak állni a monumentális állatokon, mert letapossák terményeiket, illetve elcsennek néhány értékes terményt földjeikrõl.

    · INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

    Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
    Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása

    Az Afrika nemzeti parkjainak kietlen tájain kóborló elefántok az élelmük mintegy felét éjszakai "bevetések" során szerzik, azaz megtámadják a termõföldeket - állítják a tudósok, akiknek a közelmúltban a GPS navigációs rendszer mûholdjainak segítségével figyeltek meg egy csordát. A kenyai "Mentsük meg az elefántokat" Alapítványnak dolgozó környezetvédõk remélik, az elefántok viselkedésének megértése segíti majd õket abban: megfelelõ módot találjanak a szántóföldek védelmére.

    - Ha egy elefánt "lecsap" egy termõföldre, az a tulajdonosnak óriási károkat okozhat - magyarázza Henrik Rasmussen, az Oxfordi Egyetem aktivistája, aki résztvevõje volt az említett felmérésnek. - Elõfordul, hogy ha észreveszik az elefántokat "akció" közben, bizony le is lövik õket.

    A kutatók egy hét elefántból álló csordát vizsgáltak mûholdon, GPS nyomkövetõk segítségével, a kenyai Samburu nevezetû természetvédelmi területen. A helyi lakosok elefántokhoz fûzõdõ viszonya az utóbbi években tovább rosszabbodott, mikor a kistermelõk újabb földeket vettek birtokukba. Egyesítve az állatvédõ aktivistáktól és az elefántok szõrzetén végzett kémiai tesztekbõl származó információkat, a tudósok rájöttek, hogy az elefántok szõre körülbelül fél millimétert nõ egy nap. Összetevõibõl következtetni lehet arra, hogy az állat éppen milyen táplálékon élt.

    A vizsgálat szerint a hét elefántból hat idejének nagy részét a Samburu száraz alföldjein töltötte, fák lombjával és cserjékkel, az esõs évszakban fûvel táplálkozott. A hetedik elefánt, Lewis, azonban nem követte társait. Õ az esõs évszakot töltötte Samburu síkságain, utána azonban mintegy 25 mérföldet vándorolt a 6500 méterrel a tengerszint felett, a Mount Kenyán található Imenti erdõig.

    A száraz idõszakban a létfenntartás érdekében rendszeres éjjeli portyákra indult június közepétõl augusztus közepéig. Lewis szõrzetének vizsgálata alapján az állat táplálékának 30-50 százaléka gabonafélékbõl állt, ami feltehetõen a növénytermesztõk birtokairól származott. Iain Douglas-Hamilton az alapítvány elnöke és a kutatást vezetõ tudósok egyike szerint az elefántok eme akciói igen veszélyesek.

    - Szó ami szó, a "tiltott helyen" való élelemszerzés a mi elefántunk esetében sem volt kifizetõdõ. Röviddel a kutatások befejezése után ugyanis Lewis súlyosan megsebesült: puskából lõttek ki rá golyókat. Ezt, több mint valószínû, hogy éjszakai portyáinak köszönheti.

    - Az elefántok támadásai azonban könnyen kivédhetõek például kerítés felállításával vagy egyéb óvintézkedés megtételével - fûzte hozzá Henrik Rasmussen.

    Mint látható, Afrikában a földbirtokosok között legalábbis, nem örvendenek túl nagy népszerûségnek az elefántok. Akadnak ugyanakkor olyan mendemondák, amelyek esetenként évszázadok óta terjengnek a monumentális állatokról, ám - a legutóbbi kutatások szerint legalábbis - egyetlen szó sem igaz belõlük. Ezek közé tartozik a következõ is. Mindenki, aki tartott már kezében Afrikáról szóló utazási prospektust, bizonyára hallhatott róla, hogy a marula fa gyümölcsétõl az elefántok bizony gyakran berúgnak.

    A mendemonda szerint az elefántok alkoholszintje olymódon növekszik, hogy a földre lehullott, rothadásnak indult erjedt gyümölcsöt eszik meg. Több könyv is íródott, amely kifejti a jelenséget, sõt, több szemtanúja is volt már a vastagbõrûek lerészegedésének. Egy új tanulmány azonban merõben mást állít. Steve Morris, a Bristoli Egyetem biológusa és a kutatás fõmunkatársa szerint az elefántok részegségérõl szóló anekdoták több mint egy évszázaddal ezelõttre vezethetõk vissza - különbözõ utazók 1800-as évekbeli elbeszéléseiben lehetett hallani róla, azonban a biológiatudományban semmi nem szól se az elefántról, se a marula gyümölcsérõl, ami ezt meg tudná erõsíteni. Az emberek egyszerûen csak szeretnének hinni a részeg elefántok meséjében - mondja a kutató. A marula fa, ami az általunk ismert mangó "rokona", vadon nõ Afrikában. Édes, sárga gyümölcsét lekvárkészítésre, bor, sör, valamint az Amarula nevû likõr alapanyagaként használják. A részeg elefánt teória legnagyobb hibája, hogy az elefántok nem a földrõl szerzik a táplálékot - még ha ott is bûzölög a rothadó gyümölcs a talajon. Az állatok ugyanis sokkal válogatósabbak ennél: az erjedõ gyümölcs helyett mindig a frisset szedik le a fáról.

    Kovács Dóra / nol


Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Elõször szabtak ki letöltendõ börtönbüntetést állatkínzásért

    Az ítélet nem jogerõs - a 34 éves kálmáncsai férfinak 13 hónapot kellene leülnie

    Állatkínzás miatt Magyarországon elõször szabott ki letöltendõ börtönbüntetést a bíróság, bár az ítélet még nem jogerõs.

    A Kaposvári Bíróság ítélete szerint a 34 éves kálmáncsai férfinak 13 hónapot kellene leülnie - tudta meg a Független Hírügynökség a Somogy Megyei Bíróság sajtószóvivõjétõl.

  • Orvvadászok garázdálkodtak Algyõn

    Feltehetõen orvvadászok áldozatává vált az a vaddisznó, aminek a maradványait találta meg az egyik reggel az Orpheus Állatvédõ Egyesület munkatársa. A tetem Algyõn, egy vasúti átkelõhelytõl néhány méterre volt a földre ledobva.

    Az állatot valószínûleg hurokkal ejtették el, majd ezt követõen megnyúzták, és a bõrét a fejével együtt kidobták egy viszonylag elhagyatottabb bokros területre. Az ügyben a rendõrség nyomozást indított.

  • Csöppnyi kiskutyákat dobtak utcára

    Szombat délután az Orpheus Állatvédõ Egyesület állatmentõ szakembereit a helyi Vadaspark portása hívta utcára dobált, magatehetetlen, pár hetes kutyákhoz. A kis szõrmókokat valaki egy dobozba (élelem és folyadék nélkül) dobta ki, ha az állatvédõk nem érkeznek idõben, az állatok ott pusztultak volna. Az Orpheus Ebrendészete a szegedi vadaspark kérésére a helyszínre sietett, a kidobált állatokat összeszedte, és még a nagy vihar érkezése elõtt védelem alá helyezte. Az állatok enni kaptak, féregtelenítve, parazitáktól mentesítve egészségügyi karanténba kerültek.

  • Belebolondulhat a kutya a láncon tartásba?!

    Belebolondulhat a kutya a láncon tartásba?!A kutyák folyamatos láncon tartása bizony tartósan megváltoztathatja az állat pszichikai állapotát, s ezáltal viselkedését. Méghozzá nem pozitív, hanem negatív irányba. A kutyák (az ember legjobb barátja, a társállat) számára szükség van a fizikai és lelki károsodás megelőzése érdekében rendszeres sétára, fizikai és szellemi mozgásra (játékra, sportra). A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szól) egyértelműen kimondja a minimumokat, bár az is csak egy szerény alap a felelős tartást illetően.

  • Zacskóban verték agyon a kiskutyát

    Szó szerint péppé vert valaki egy hat hetes kutyakölyök fejét Kecskeméten a Zrínyi úton.

    A helyi állatvédõk munkatársai csak percekkel a szörnyû tett után értek a helyszínre, de már nem lehetett segíteni az apró jószágon. - Telefonon kaptuk a bejelentést, hogy kutyakölykök kóborolnak a környéken - mesélte Szabó Attila, akit megdöbbentett a szeme elé táruló iszonyat. Egy nejlonzacskó hevert a fûben, és két kicsi lábacska lógott ki belõle. Ahogy kibontottam, még éreztem, hogy meleg a tetem. A kiskutyát zacskóba tették és úgy verték laposra a fejét: esélye sem volt menekülésre.

  • Kutyaszaporítás = kóbor állat termelés

    Kutyaszaporítás = kóbor állat termelésAz Orpheus Állatvédő Egyesület jelmondata, hogy \"Annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik\". De tényleg: ha a felelős állattartás és állatkezelés kultúrája végre felemelkedhetne környezettudatos szintre, akkor sokan a szaporodásra képes kutyájukat / cicájukat nem engednék szaporodni. A kontrollált állattartás következménye az lenne, hogy kevesebb utód születne, mint amennyi felelős gazda állatot tartana. Sajnos most az ellenkezője áll fenn: több a születő egyed, mint amennyi a felelős gazda, ami állatok szenvedését eredményezi.

  • Ne dobd a megunt nyuszit az utcára, hanem add le az állatvédõknél

    Az Orpheus Állatvédõ Egyesület a felelõs állattartás és a környezettudatos gondolkodás miatt nem tartja szerencsésnek a „csak az ünnepekre” szánt élõ ajándékok forgalmazását és vásárlását. Ettõl függetlenül rengetegen vannak olyanok, akik élõ nyusziból bevásároltak húsvét elõtt, viszont a szürke hétköznapokban az állatok tartására már nincs lehetõségük. Ha ezek az emberek utcára dobálják megunt állataikat, börtönnel is büntethetõ állatkínzás bûncselekményt követnek el.

  • Bazsi, Bogár, Roci, Pamacs kutyák gazdihoz kerültek

    Bazsi a fiatal, labrador, kan kutyát eledellel egy bolthoz szoktatták. Az állat nyugodt természetû, szocializált, pórázhoz szokott, így nem volt túl sok gond vele. Bogár kapcsán egy állatbarát kért segítséget. Az állat sérülései arra engednek következtetni, hogy sok hányattatás érhette a szerencsétlent. Roci, a fiatal, rottweiler jellegû, szuka kutyát egy rendõrtiszti szakközépiskola környékén az ott tanuló diákok találták. Pamacsot leadták az állatvédelmi központba, majd még aznap ki is vitték.

    További sok - sok kutyus és cicus várja örökbefogadó / gazdi jelentkezését.

  • Negyvenezer a büntetés, ha nincs a kutyában mikrochip

    Chipes azonosítás - a felelõs állattartás jegyében

    2013. január elsejétõl büntethetõk a kutyatulajdonosok, ha kedvencükben nincsen chip. Az azonosító behelyezéséért az állatorvosok 3500 forintot kérhetnek. A chip nélkül rendelõbe vitt kutyákat az állatorvosok nem láthatják el a chip beültetéséig, illetve az orvosoknak az önkormányzat és az Állat Egészségügyi Hatóság felé jelenteniük kell a chipezetlen kutyák tulajdonosait.

  • Per az Adidas ellen kengurubõr miatt

    Kengurubõrbõl készült Adidas cipõk ügye foglalkoztatja Kalifornia alkotmánybíróságát. A Vegetarian International Voice of Animals (Vegetariánusok- az Állatok hangja, VIVA) brit állatvédelmi szervezet perelte be a sportszereket készítõ Adidas német céget, amiért az megsértette a kenguruk és más állatok védelmét elõíró kaliforniai törvényt - közölte az AFP francia hírügynökséggel a VIVA képviselõje.

    Az illetõ rámutatott, hogy "a kenguruk vadállatok és nem cipõk" , egyben követelte: az Adidas kengurubõr helyett használjon szintetikus anyagokat...

  • Kutyaütő ebadó

    Kutyaütő ebadóAz önkormányzatok számára 2011 óta jogszabályilag fennálló lehetőség, hogy ebadót szedjenek. A 2017-ben tervezett állatvédelmi törvény módosítás nem erről szól. Évek óta minden önkormányzat maga döntheti el, kiveti-e az adót, maximum 6, illetve 20 ezer forint kutyánkénti értékben. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke szerint az ebadó bevetése településenként a polgármestereket negatív fényben tüntetné fel, így a legtöbb helyen elkerülik. Pedig a józan ész keretei között az eddig is felelős állattartók egy ebadóval még spórolhatnának is az éves költségeiken.

  • Tavaszi sünivédelem

    A süni védett állat. Téli álmot alszik, tavasszal ébred. Eredetileg 7-8 évet is élne, de sok egyed már kölyökkorában elhullik. A sündisznók éjszaka vadásznak. Bogarakat, azok lárváit, valamint szúnyog- és éjszakai pillangó lárváit, gilisztát, csigát, pókot is fogyasztanak. A természetben az uhu, a róka, a borz az ellensége. Tüskés barátaink emberközelbe tévedt példányai gyakran az autók kerekei alatt végzik. Éjjel ha közlekedünk, egy kis odafigyeléssel elkerülhetjük, hogy kerekünk alatt végezzék!

  • Vakondpatkányokkal az öregedés nyomában

    Bár egyetlen szépségversenyt sem nyernének meg, a csupasz vakondpatkányok mégis elviszik a pálmát, méghozzá az élettartam terén. Az emberi öregedéssel foglalkozó kutatók pedig tanulhatnak a föld alatt élõ állatkáktól A vakondpatkányok életkora jóval meghaladja a hasonló méretû rágcsálókét. A tudomány szerint legalább 30 évig élnek. Egy kutatócsoport most azon ügyködik, hogy betekintést nyerjen ezen élettartam titkaiba. A vakondpatkányok a jelek szerint egyszerûen azon sejtkárosodásokkal operálnak, melyek az élet normál velejárói.

  • Háromhetes kiskutyákat dobott ki a szívtelen gazda

    Csütörtökön a reggeli órákban egy férfi értesítette a Tolna Megyei állatvédõket arról, hogy kilenc apró kiskutyát dobtak ki az üzlete mellett. A férfi összegyûjtötte a kiskutyákat, egy papírdobozba tette õket. A szervezet munkatársai a kutyamenhelyre szállították a halálra szánt csöppségeket. A fekete és barna színû kiskutyák talán három hetesek lehetnek. Fogacskáikból még alig látszik valami. A menhely önkéntesei megpróbálják megtanítani õket enni és inni kis tálakból.

  • Állatvédelmi kiadványok fiataloknak és öregeknek

    A 2012-es Orpheus Állatvédõ Egyesület örömszerzõ állatbarát kiadványaiból az ország apraja - nagyja ingyenesen részesülhet. Iskolák, intézmények, közösségek részére több mint kétszázezer példányban osztott az egyesület 2012-es fali és kártyanaptárt, képeslapot, matricát, kitûzõt, és egyéb - a felelõs állattartást, tudatos környezetkezelést segítõ - kiadványt. Az Emeltszintû Idõsek Otthonának száz lakóját egy hosszabb távú "Menjünk együtt" együttmûködési program keretén belül látogatták meg az állatvédõ szervezet önkéntesei, melyet Szeged Város 2011-es Idõsügyi kerete is támogatott.

  • Ne ajándékozz kutyát, macskát!

    A legtöbb embert a jó szándék és az örömszerzés vezérli, amikor úgy dönt, kutyát vagy macskát ajándékoz karácsonyra szeretteinek. Mielõtt így döntenénk, gondoljunk a következményekre...

    Karácsonykor mindenki nagyon elfoglalt, hiszen az elõkészületek és a családlátogatások zsúfolttá teszik az ünnepnapokat. Aki állatot kap ajándékba, annak fel kell rá készülni lelkiekben, de meg kell teremteni a fizikai feltételeket is. Az állatvásárlás egy életre szól, nem lehet egy pillanatnyi fellángolás, a karácsony szüleménye.

  • Elgázolták, otthagyták, elpusztult

    A kutyát a szemtanúk szerint egy fekete Opel Astra ütötte el. A gépjármûvezetõ a gázolás után megállás nélkül tovább hajtott.

    A négylábú olyan súlyos sérüléseket szenvedett, ami az élettel már nem volt összeegyeztethetõ, így a további szenvedést megakadályozván az állatot el kellett altattatni.

    A gépjármûvezetõk jobb odafigyeléssel sok ilyen állatgázolást, embergázolást is megelõzhetnének...

  • Homeopátia a házikedvenceknek

    Ahogy a humán orvoslásra, úgy az állatgyógyászatra is igaz, hogy a hagyományos terápiák során használt gyógyszereknek (szteroidok, antibiotikumok) lehetnek nem kívánatos mellékhatásai – tájékoztat dr. Bartakovics Katalin homeopata állatorvos. Szerencsére van más megoldás is. Egyre növekszik az igény Magyarországon is az alternatív gyógymódok alkalmazása, például a homeopátia iránt. Igaz, itthon egyelõre csak tucatnyi állatorvos rendelkezik nemzetközi homeopata vizsgával, de az alternatív módszerek iránti érdeklõdés az állatgyógyászok körében is egyre nõ.

  • Kutyafelvonulás a szegedi belvárosban

    Szeged - A felelõs ebtartásért szervezett kutyás találkozót a Szegedi Kutya Klub tegnap délelõtt a Dóm téren. Együtt sétált mini yorki és malamut, beagle és westi: szinte minden kutyafajta képviseltette magát a megmozduláson. Kiskutya, nagykutya nem ugatott hiába tegnap délelõtt a Dóm téren, ahol a Szegedi Kutya Klub tartotta rendezvényét. A kutyasétáltatás napján a szervezõk a felelõs ebtartásra akarták felhívni a figyelmet: a közel 100 kutya pórázzal, nyakörvvel, oltási könyvvel, ürülékgyûjtõ zacskóval és az elõírt fajtáknál szájkosárral „felfegyverkezve" jelent meg gazdájával a belváros szívében.

  • Permetezés helyett katicabogár

    Piros, sárga, fekete, narancssárga egyaránt lehet a katicabogár, amely nem mindig hétpettyes, de mindegyik fajta hasznot hoz: lárvaállapotában 3-600, kifejlett állapotában további 1000-2000 levéltetût, pajzstetût pusztít el. Egyes országokban a katicabogarakat repülõgéprõl szórják ki mint természetes, "bio" kártevõirtót.

    Bödének, szerecsenkatának vagy katikának is hívják egyes vidékeken a katicabogarak különféle fajtáit.

· INGYEN Kiadványok · Gazdikereső · Sintért NE! · Állatmentés Támogatása

Gazdikereső, állatmenhely, alapítvány kutya cica örökbefogadás, támogatás, adó 1 százalék felajánlás
Állatvédő, állatmenhely, kutya, cica mentés adó 1% támogatása