Minden, amit a kutyatulajdonosoknak tudni kell – komoly szigorítás 2012 augusztustól!
2012. augusztus 1-jével hatályba lép az egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelet, amely komoly szigorítást eredményez az ebtartás területén, illetve a szabályokat be nem tartók számára jelentõsen emeli a kiszabható közigazgatási bírság összegét. Úgy gondolom, nem árt tisztában lenni e rendelkezésekkel.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Az ebtartással kapcsolatban rögtön az elején tisztázni kell, hogy megkülönböztetünk veszélyes és nem veszélyes ebet, amelyek tartására más-más szabályok vonatkoznak, illetve az sem mellékes, hogy az ebtartásra családi házban, avagy társasházban kerül sor.
Az állattartás legfontosabb szabályait az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény foglalja össze, amelynek a végrehajtási rendeletei szigorodnak az idei évtõl jelentõs mértékben.
Két kutya
A törvény értelmében az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelõ életfeltételekrõl gondoskodni. Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentõ, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. Ez egyébként igaz a családi házban, illetve lakásban tartott állatok, különösen ebek esetében is. Ami értelmezésemben azt jelenti, hogy társasház esetében még a lakók elõzetes engedélye alapján – hiszen nem tudhattak róla, hogy mihez adják az engedélyüket – sem tartható például két szomszédos lakásban úgy eb, hogy azok folyamatosan egymást túlugatják. Ebben az estben az egyik – vagy mindkét – ebet el kell (kellene) távolítani.
A kutya jogai
Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelõ és biztonságos elhelyezésérõl, szakszerû gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetõségét.
A fentiekbõl következik, az egyik olvasói kérdésre a válasz is, amely szerint a kutyát – függetlenül attól, hogy társasházról vagy családi házról van szó – olyan módon kell tartani, hogy az másokat semmiképpen ne veszélyeztessen. Tehát az az ebtulajdonos, aki úgy tartja a kutyáját, hogy az például a kerítést átugorhatja, vagy azon másképpen átjutva másokat veszélyeztet, megvalósítja a veszélyeztetést.
150 ezres bírság a kutyaszar miatt
A kedvtelésbõl tartott állat ürülékét az állattartó a közterületrõl köteles eltávolítani. Aki e kötelezettséget elmulasztja részben szabálysértést követ el, amelyért akár 150 ezer forintig terjedõ bírság is kiszabható, továbbá ezzel párhuzamosan közigazgatási bírság is alkalmazható.
Tehát, aki az ebet másokat veszélyeztetõ módon tartja, avagy az ürüléket nem távolítja el adott esetben több százezer forint bírságot is fizethet. Hatalmas tévedés, az én kutyám, az én lakásom azt teszek amit, akarok vélekedés, amelynek rendkívül súlyos következményei lehetnek.
Nem lehet kidobni
Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elûzése, elhagyása vagy kitétele tilos. Az okozott eredményre (sérülés, kár stb.) tekintettel szabálysértést, adott estben bûncselekményt valósít meg, tehát aki az ebet kiteszi, magára hagyja, de közigazgatási bírsággal még abban az esetben is sújtható, ha a magára hagyott állat semmilyen sérülést vagy kárt nem okoz.
Állatkínzásért börtön
Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhetõ fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetõleg állatviadalra idomítani, a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
A fenti magatartások elkövetõi amellett, hogy közigazgatási bírságolhatóak bûncselekményt is (állatkínzás, veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése, tiltott állatviadal szervezése stb.) elkövetnek, amelyért akár szabadságvesztés büntetés is kiszabható. És itt szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a bírói gyakorlat – véleményem szerint üdvözlendõ módon – évrõl évre egyre szigorúbban ítéli meg ezeket a bûncselekményeket.
A bíróság például az állatnak különös szenvedést okozó állatkínzás bûntettért már szabott ki végrehajtandó – tehát végrehajtásában nem felfüggesztett – szabadságvesztés büntetést jogerõsen.
Tiltott az állatviadal
A törvény is kimondja, hogy tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közremûködés, részvétel, fogadáskötés. Tilos állatviadal céljára állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni, építményt, földterületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. Tehát az az ingatlan tulajdonos is felelõsséggel tartozik, aki ingatlanját „csak” rendelkezésre bocsátja annak, aki azon állatviadal céljára kutyát tart, vagy kiképez.
Nem uszítjuk!
Aki az ebet bárki másra szándékosan ráuszítja az okozott eredmény (sérülés) függvényében – a bírói gyakorlaton alapuló véleményem alapján – még abban az esetben is súlyos testi sértés bûntettének kísérletéért tartozik felelõsséggel, ha az eb 8 napon beül gyógyuló sérülést okozott. Ennek oka, hogy az elkövetõ ebben az esetben már nem tudja kontrollálni, hogy az elszabadult eb valójában milyen sérülést okozhat, továbbá köztudomású tény, hogy a kutya elsõsorban az ember lágy testrészeit támadja, amelyek súlyos sérülést eredményeznek, így az ebet másra uszító személynek a szándéka – legalább esehetõlegesen – kiterjed a súlyos sérülés okozására.
Természetesen, ha a másra támadó eb súlyos, maradandó vagy életveszélyes sérülést idéz elõ az uszító felelõssége e súlyosabban minõsülõ esetekre is kiterjed, így a büntetés akár 2 évtõl 8 évig terjedõ szabadságvesztés is lehet.
Ha a kutya sérülést okoz
Többen kérdezték, hogy mi történik abban az esetben, ha az eb a nem megfelelõ tartás következtében okoz másnak sérülést. Ezzel kapcsolatban érdemes megismerkedni egy az életben sajnálatosan gyakran megismétlõdõ esettel, amikor a postás kezét, vagy ujját harapja meg a kutya, miközben a postai küldeményt próbálja a levelesládába helyezni. Érdemes tudni, hogy a 8 napon belül gyógyuló sérülést eredményezõ „könnyû” testi sértésnek nincsen gondatlan alakzata, azaz csak szándékosan lehet megvalósítani, azonban a korábban már részben elemzett 8 napon túl gyógyuló – avagy ennél súlyosabb eredménnyel járó – testi sértésnek van.
Ebbõl következik, hogy abban az esetben, ha az eb a nem megfelelõ tartás következtében könnyû sérülést okoz másnak, ez adott esetben közigazgatási bírságot és szabálysértési eljárást – akár több 100 ezer forint bírságot – eredményezhet. Ha a sérülés 8 napon túl gyógyul, az elkövetõ – az ebtartó – gondatlan testi sértés miatt tartozik büntetõjogi felelõsséggel, és egy évig, maradandó fogyatékosság esetén (például a jogesetek alapján sajnos gyakori, hogy a kutya egy ujjpercét harapja le a kerítésen benyúlónak) 3 évig, életveszélyes sérülés esetén 5 évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Természetesen az eb tartónak minden esetben a büntetõjogi felelõsségen túl kártérítési felelõssége is keletkezik, meg kell térítenie az összes kárt, amit az állat okozott.
